Mint arról beszámoltunk, a napokban szomorú videót osztott meg közösségi oldalán Pokorny Lia színművész, aki látogatást tett Gobbi Hilda legendás visegrádi nyaralójánál. Az általa megosztott videóból kiderült, az épület lesújtó állapotban van.
Kapcsolódó
Pokorny Liát a sírás kerülgette Gobbi Hilda egykori nyaralójának állapota láttán
Pokorny Lia osztott meg közösségi oldalán egy videót, amelyben Gobbi Hilda – aki épp 90 éve, 1935-ben lett a Nemzeti Színház tagja – egykori visegrádi nyaralója látható, elhagyottan és elhanyagoltan. Összefogást sürget.
„Megrendültem ma, és ezt írhatnám keményebben is. És milyen jó lenne, ha ez a poszt – a kis videóval – sok színházi és színházszerető baráthoz eljutna. Szembesültem ugyanis azzal, hogyan néz ki Gobbi Hilda egykori visegrádi nyaralója. Pontosabban nem láttam be a házig a gaztól, a kerti dzsungeltől, a letört ágaktól, és az ikonikus patkós kerítés melletti rozsda láttán majdnem elsírtam magam. […] Hilda azt akarta, halála után is a színészeké, rendezőké, tervezőké, alkotóké legyen – pihenőhelyként, alkotóházként.
De mi történt vele? Ki tud róla valamit? Hogyan lehetne megmenteni? Ez a közös színháztörténetünk, nem hagyhatjuk így
– fogalmazott bejegyzésében. Egy nappal később pedig már arról írt, bejegyzése után több mint kétezer privát üzenetet kapott, és rengetegen felajánlották a segítségüket. „Kollégák is hívtak, hívnak, többek között Molnár Piroska, a Nemzet Színésze is jelezte: számíthatunk rá, Gobbi Hildának is tartozunk ezzel” – árulta el.
A hírre reagált a Magyar Színházi Társaság (MSZT) is, akik lapunkhoz eljuttatott közleményükben magyarázatot követelnek, hogy ki a felelős azért, hogy Gobbi Hilda egykori nyaralója ilyen állapotba jutott. „Szégyenkeznünk kell azok helyett, akik a rájuk bízott örökséget nem becsülték meg, akik szakmai szeretetről, az ország kulturális értékeiről, a kulturális örökségről beszélnek, miközben hagyták, hogy ezt a színháztörténeti értéket a nemtörődömség eméssze el. Szimbolikus figyelmeztetésként tekintünk erre” – írták, egyúttal köszönetet mondtak Pokorny Liának, amiért ráirányította a figyelmet Gobbi Hilda hagyatékára.
Pokorny Lia Gobbi Hilda egykori nyaralójánál (Fotó/Forrás: Pokorny Lia hivatalos oldala)
Közleményükben emlékeztetnek, a Magyar Színházi Társaság jogutódja annak a Magyar Színházművészeti Szövetségnek, amely Gobbi Hilda végakaratának megfelelően részt vállalt annak végrehajtásában. Ám hozzátették, a Patkó-háznak is nevezett épülettel kapcsolatos lényegi döntésekből a társaságot az elmúlt években mindvégig kihagyták, véleményüket pedig nem kérdezték. Az ugyanis csak a napokban derült ki az MSZT számára is, hogy a Gobbi-féle kultúrkincs 2021-ben ingyenes vagyonjuttatással a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-től a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítván tulajdonába került, amelynek a társaság szerint semmilyen kapcsolódási pontja nem volt Gobbi Hilda örökségéhez.
„A Magyar Színházi Társaság magyarázatot vár arra, mindez hogyan történhetett meg, ki a felelős ezért? Másrészt szeretnénk lehetőséget kapni – ezek szerint a jelenlegi üzemeltetőtől, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványtól –, hogy megnézzük belülről is a villát, vajon megmaradtak-e Gobbi Hilda ereklyéi.
Tárgyalni szeretnénk arról, hogyan menthetjük meg mindezt azok számára – színészeknek, alkotóknak, színházi embereknek –, akiknek örökül hagyta végakaratában Gobbi Hilda
– írták.
A Magyar Színházi Társaság közleménye
Magyarázatot várunk arra: ki a felelős ezért?
Szégyenkezve állunk Gobbi Hilda öröksége előtt. Szégyenkeznünk kell azok helyett, akik a rájuk bízott örökséget nem becsülték meg, akik szakmai szeretetről, az ország kulturális értékeiről, a kulturális örökségről beszélnek, miközben hagyták, hogy ezt a színháztörténeti értéket a nemtörődömség eméssze el. Szimbolikus figyelmeztetésként tekintünk erre. A Magyar Színházi Társaság köszönetet mond Pokorny Lia színművésznek, amiért felhívta a figyelmet arra, milyen állapotban van Gobbi Hilda egykori visegrádi nyaralója, amelyet végrendeletében a magyar színészekre, alkotókra, a Nemzeti Színházra hagyott.
Ez a hagyaték a magyarországi színház- és kultúrtörténet elvitathatatlan része.
A Magyar Színházi Társaságot különösen felháborítják a tények, hogy a „Patkó-villának” is nevezett Gobbi-féle kultúrkincs – amelybe Gobbi Hilda beleépíttette a 60 évvel ezelőtt felrobbantott Blaha Lujza téri Nemzeti Színház megmaradt köveit, belső díszítéseit – egyszer csak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-hez került, aztán a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány tulajdonába ingyenes vagyonjuttatással, amelyről az Országgyűlés döntött 2021. júliusában. Ennek az alapítványnak semmi kapcsolódási pontja nem volt Gobbi Hilda örökségéhez. Mindezt tegnap – Pokorny Liának a közösségi médiában tett aggódó felhívása után – derítették ki a sajtó munkatársai. A Magyar Színházi Társaság jogutódja annak a Magyar Színházművészeti Szövetségnek, amely Gobbi Hilda végakaratának megfelelően részt vállalt annak végrehajtásában. Társaságunkat a „Patkó-házzal” kapcsolatban az elmúlt években hozott lényegi döntésekből, egyeztetésekből mindvégig kihagyták, véleményünket nem kérdezték meg. Nem tudtunk ezekről. Amin szintén megdöbbentünk: a Nemzeti Színház sem tudott arról, mi történik a házzal, ezt az intézmény ugyancsak tegnap hozta nyilvánosságra újságírói kérdésre. A Magyar Színházi Társaság magyarázatot vár arra, mindez hogyan történhetett meg, ki a felelős ezért? Másrészt szeretnénk lehetőséget kapni – ezek szerint a jelenlegi üzemeltetőtől, a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványtól –, hogy megnézzük belülről is a villát, vajon megmaradtak-e Gobbi Hilda ereklyéi. Tárgyalni szeretnénk arról, hogyan menthetjük meg mindezt azok számára – színészeknek, alkotóknak, színházi embereknek –, akiknek örökül hagyta végakaratában Gobbi Hilda.
Gobbi Hilda hitelesített végrendeletének másolata a Magyar Színházi Társaságnak is megvan, hiszen az általa alapított Aase-díjért a Társaság felel. 1987. június 14-én készült a testamentum, ebben fogalmazta meg a színészóriás: „A színház a maximális költészet, mely kifejezi az ember géniuszát, tartását, mozgását, nyelvének eleven gazdagságát. A színház megszületésének, létének joga: a nyelv, a nemzeti és egyetemes kultúra terjesztése, szolgálata. E nemes ügy szolgálóinak munkáját, felkészülését megkönnyítendő a visegrádi (…) ingatlanomat a benne levő berendezési, felszerelési tárgyakkal együtt ALKOTÓHÁZ létesítése céljából a Magyar Nemzeti Színházra hagyom. A táj kulturális renaissance öröksége, monumentális szépsége olyan költőket ihletett, mint Áprily Lajos, Jékely Zoltán. A ház kő- és fa építőelemeinek 80%- a Magyar Nemzeti Színház Blaha Lujza téri lebontott épületéből származik. Abból az épületből, melynek múlását annyian fájlaltuk – fájlaljuk. A házba épített „kiskapu”, melynek kilincsét oly sok nagy művészünk nyomta le naponta, s Jászai Mari, Bajor Gizi, Somlay Artur öltözőinek ajtajai is kisugározzák a színész sorsát, hevületét, szellemét, a kort, melyben élt, s melyet az anyag, a tárgy őriz, közvetít.”
Gobbi Hilda azt is kikötötte a végrendeletében: az Alkotóház legyen a Magyar Nemzeti Színház tulajdona.
„Az Alkotóházban a Nemzeti Színház tagjai, illetve az ország többi színházának vezető színművészei, rendezői, dramaturgjai kaphatnak helyet abból a célból, hogy egy-egy szerepükre, rendezői feladatukra felkészülhessenek, illetve a feladat megoldását követően kipihenhessék magukat. Halálomat követően kerüljön sor az Alkotóház igénybevételével kapcsolatos szabályzat kidolgozására, melynek szövegét végrendeletem végrehajtója (…) készítse. A szabályzat kidolgozásában vegyen részt a Magyar Színházművészeti Szövetség által delegált két személy, továbbá a Nemzeti Színház első testületi ülése által megválasztott öt színész. A szabályzatot úgy kell elkészíteni, hogy alkotói lehetőség nyíljék bármely rendező, színész dramaturg részére az Alkotóház igénybevételére, akár a Nemzeti Színház, akár más színházunk tagja. Szeretném hinni, hogy ezen okiratban foglalt elhatározásom úgy szolgálja a magyar színjátszás ügyét, hogy a közönség lesz gazdagabb általa.”
Az Alkotóház – Gobbi Hilda halála után – a Nemzeti Színházhoz került. Szerették az intézmény munkatársai, óvták is. Aztán amikor 2002-ben felépült az új Nemzeti, a visegrádi villa valamilyen okból a korábbi Nemzeti, új nevén Magyar Színháznál maradt. Később ez az intézmény Pesti Magyar Színház lett, és – újságírók feltárták – 2018-ban innen került át a Nemzeti Vagyonkezelőhöz az egykori nyaraló. Ezt megerősíti a Nemzeti Színház tegnapi közlése a Gobbi-hagyaték kapcsán: „2018. február 8-án kezdeményeztük első ízben az ingatlan tulajdonjogának Színházra történő átruházását az örökhagyó nyilvánvaló végakaratára való hivatkozással, ezt követően is több megkereséssel éltünk az MNV Zrt. felé, sajnos sikertelenül. Folyamatos levélváltást követően az MNV Zrt. 2023. február 10-én azt a tájékoztatást adta a Színháznak, hogy Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy a Gobbi-villa ingyenesen a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány tulajdonába kerül az Alapítvány nevelési, oktatási, felsőoktatási feladatai ellátásának elősegítése céljából.”
A Magyar Színházi Társaság mindent megtesz azért, hogy kiderüljön: miként történhetett meg a végakarattal ellentétes ingyenes vagyonjuttatás, miért nem tudhattunk arról, mit terveznek a Gobbi-villával.
Tárgyalást kezdeményezünk annak érdekében, hogy ez az örökség ne semmisüljön meg.
Segítséget kérünk ehhez mindazoktól, akik valóban fontosnak tartják a magyar színháztörténelem múltját, tisztában vannak azzal, hogy a kulturális örökség része az is, ahogyan a saját értékeinkkel bánunk.
2025. január 29.
A Magyar Színházi Társaság
Fejléckép: Gobbi Hilda 1963-ban (Fotó/Forrás: Szalay Zoltán / Fortepan)
hírlevél
