A Független Kossuth-díj mellé – melyet a színművész tisztelői adományoztak Fodornak – egy könyvet is átadtak, amelybe 1000 kollégája, saját kezűleg írta bele személyes ajánlását. A szobor egy Fodor Tamást ábrázoló plasztika, melyet Szabó György képzőművész készített, míg a díjjal járó „pénzjutalom” a jelenlévők felajánlásaiból összegyűjtött kaparóssorsjegy-csomag volt.
Az ünnepségen a laudációt Radnóti Sándor mondta, Tordai Zádorról is megemlékezve, aki az irodalomtörténész és Fodor közötti kapocs volt.
„A színház a magánéletben folytatódott és viszont; rendezni akart, kísérletezni és együttgondolkodni egy közösséggel, színházat kitalálni, és tökéletesen érzéketlen maradt a karrier szó hívására”
– mondta Radnóti Fodorról, megemlítve azokat az alapértékeket is, amelyeket a színész vall: a szabadságot, a függetlenséget, a szolidaritást és a kritikai szellemet.
Radnóti Sándor felidézte Fodor Tamás két emlékezetes előadását is, a Caligula helytartójának két változatát, amelyben a művész először Petroniust, a helytartót, majd 26 év elteltével Barakiást, az ellenlábasát alakította.
„Mindenben jó, amit csinál” – fűzte tovább a szót Radnóti, majd egy, a laudációjában visszatérő gondolattal zárta sorait:
„[…] kevés a példa arra, hogy valaki jó ember is, rendes ember is, bátor ember is. Továbbá nagy művész. Isten éltesse!”
Fodor Tamás az ünnepség után közösségi oldalán is megszólalt, köszönetet mondva az elismerésért:
„Nyilván jólesnek a 80 éves hiú-magamnak az ezer aláírótól bejegyzett, helyenként érdemen felüli szavak, de ennél is nagyobb öröm számomra, (a számtalan elektronikus üzenet mellett) azoknak az élő jelenléte, akik befértek a Szkéné Színházba.”
(via Színház Online, Revizor)
Fejléckép: Fodor Tamás (fotó: Németh Sz. Péter / Fidelio)
hírlevél
