Színház

A mindig jelen lévő költészet

2017.07.06. 10:24
Ajánlom
Július 4-én sor került a Madách Színház Szerelmünk, Shakespeare fesztiváljának keretében futó Az én Shakespeare-em című beszélgetéssorozat egyik legjobban várt eseményére, Zsámbéki Gábor rendező ugyanis beszélgetés vagy előadás helyett a néző szeme láttára rendezte Stohl Andrást és Jordán Adélt a IV. Henrikben.

Shakespeare kétrészes, ritkán játszott királydrámája a következő évadban az Örkény Színházban kerül színre, Nádasdy Ádám új fordításában, amelynek egy jelenetét kérte és kapta kölcsön Zsámbéki, aki bevezetőjében elmondta, hogy nagyon örült a felkérésnek, hiszen mindig szívesen beszél Shakespeare-ről. Félt azonban tőle, hogy ha saját Shakespeare-rendezéseiről mesél, az könnyen átcsúszhat öntömjénezésbe, ezért arra jutott: az elragadtatást, a szerző világának gazdagsága feletti 

áhítatot úgy tudja a legjobban megmutatni, ha színészsegítőivel együtt elkezdenek egy konkrét jeleneten dolgozni.

A rendező választása azért esett az angol Bárd IV. Henrik című művére, mivel véleménye szerint „példátlan gazdagságú darab, amelynek nagyon széles a merítése, hiszen a társadalom sokkal szélesebb rétegeivel foglalkozik, mint a többi királydráma”. 

A rendezés nagy kérdése pedig a szóban forgó darabbal kapcsolatban mindig az, hogyan tudja összefogni, összetartani a különböző szálakat.

Zsámbéki a dráma első részének második felvonásában olvasható harmadik jelenetet választotta, amely nem képezi a cselekmény fő csapásának fontos részét, mégis több szempontból is kiemelkedő. A színben Hővér (Nádasdy fordításában Szélvész) és felesége, Kata kettősét láthatjuk: a férfi egy közelgő ellenzéki felkeléssel van elfoglalva, ahova hamarosan el is indul, miközben a nő azt próbálja kikutatni, mi a baja mostanában urának. Stohl András és Jordán Adél először csak felolvasták a párbeszédeket, mintha csak egy olvasópróbán lennének.

A rendező eközben értelmezte is a hallottakat, és először arra jutott, hogy A makrancos hölgyből Petruchio és Kata párosát felidéző „házaspárbaj” komikus jelenet már az elejétől kezdve, hisz miközben a nemesurak racionálisan érvelnek leveleikben amellett, hogy miért maradnának inkább ki a felkelésből, Hővér az általa felolvasott levelekre rendre indulati válaszokat ad – így az alkotó ennek megfelelően kérte mindennek az előadását Stohltól.

Ezt követően azonban Zsámbéki mégis úgy döntött, hogy a jelenet nem komikus, hiszen súlyos dolgokról esik szó benne, ezért másodjára már másképp instruálta színészét. Hamarosan pedig sor került Kata, azaz Lady Percy monológjára is, amely a rendező szerint nagyon

gazdag szöveg: a női értetlenségtől kezdve a felkínálkozáson át a gúnyig sok minden megjelenik benne.

S miközben a háborúhoz tartozó dolgokat az asszony csak megvetően felsorolja, addig férje aggasztó állapotáról nagyon szépen beszél – ez Zsámbéki szerint a mindig jelen lévő költészet, ami Shakespeare-nek kihagyhatatlan sajátja.

Az olvasópróba után a színészek felállva, jórészt szövegkönyv nélkül adták elő Shakespeare sorait, a testükkel is játszva. A rendező ekkor is folyton közbe-közbeszólt, így a jelenet tényleg a néző szeme előtt született meg. Zsámbéki végül a jelenet zárszavait is elemezte: a 

bárhova megyek, te is odamész,

/ én ma, te holnap”

/Vas István fordítása/ ugyanis kettős jelentésű, és csak a felszínen utal a konkrét helyszínre, ahova Hővér elutazik, majd felesége követi – ez az ember ugyanis valójában a halálba indul, így szavai egyúttal megelőlegezik a későbbi, halála előtti nagy beszédét is, amivel Shakespeare a karaktert megajándékozta, és amelyben a figura azt szeretné összefoglalni: volt-e értelme a létezésének.

Ez a látszólag könnyű és mulatságos, sőt szexuális töltetű jelenet tehát a felszín alatt sokkal mélyebb kérdésekről szól, így remek példa Shakespeare világának gazdagságára. Az alkotónak és két színészének köszönhetően pedig a közönség is beleláthatott egy rövid időre a rendezés kulisszatitkaiba.

Hogy a Zsámbéki Gábor vezette találkozó miért számított akkora szenzációnak, arról itt írtunk korábban, a Stohl Andrásnak Az én Shakespeare-em sorozatban való vendégeskedéséről szóló írás pedig itt olvasható. A beszélgetéssorozatnak már csak két ülése van hátra: július 5-én, majd 6-án Gálffi László és Pál András színművészek érkeznek. 

A Madách Színház Szerelmünk, Shakespeare fesztivál további programjairól ide kattintva talál bővebb információt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A társulat kérdéseiről – a közös ügyektől a közügyekig

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozatának vendégei februárban a társulatról beszélgettek. A meghívottak, Kováts Adél, Göttinger Pál és Molnár Áron tapasztalatainak, nézőpontjainak megismeréséből és helyenkénti ütköztetéséből izgalmas kép rajzolódott ki a társulatokat illető lehetőségekről, külső és belső elvárásokról.
Színház ajánló

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Színház premier

Nyakunkon a hurok – Hazai ősbemutatóra készül az Orlai Produkciós Iroda

Bagossy László az Orlai Produkciós Iroda színészeivel állítja színpadra Kerékgyártó István szövegét, amely a szerző Puzzle című darabjából és a Hurok című regényből állt össze. A bemutatót február 23-án tartják a Jurányi Házban.
Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.