Színház

A Nemzeti Színház sikere Nyitrán

2011.09.27. 12:38
Ajánlom
A Nemzeti Színház a Divadelná Nitra fesztiválon kétszer játszotta a Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból című produkcióját. Az előadás rendezője Alföldi Róbert, akivel a Reggeli ...-vel című beszélgetéssorozat keretében találkozhattak az érdeklődők.

Alföldi Róbert a 1997-ben, a Budapesti Kamaraszínházban rendezett Sirállyal mutatkozott be a fesztivál közönségének. Ezt követte egy évvel később A velencei kalmár (Budapesti Kamaraszínház), 1999-ben A vihar (Vígszínház), majd 2000-ben a nyitrai Andrej Bagar Színház társulatával készítette el Hamletjét. "Hálás vagyok" - fogalmazott Alföldi, hiszen a Csehov-előadás volt az első külföldi fesztivál, ahova általa rendezett produkciót hívtak meg, a Hamlet pedig az első külföldi rendezését jelentette.

A Vadászjelenetek Alsó-Bajorországból színrevitele kapcsán elmondta, az invenció az előadásban mindössze annyi, hogy Magyarországon él és a magyar társadalomban tapasztalható jelenségek, az általános közérzet eszébe juttatták egy kamaszkori filmélményét. Amikor a kutatások után kiderült, hogy a film alapanyaga egy dráma, magától értetődő lett, hogy a Nemzeti Színházban azt bemutatják. Ehhez már csak egy olyan formát és helyszínt kellett keresni, ahol a történet profánná válhatott.

A beszélgetés moderátora utalt arra, hogy a rendező a tíz évvel ezelőtti előadásaihoz képest itt egészen más eszközöket használ, különösen az akkori "szélesvásznú munkáihoz" képest, ám Alföldi megerősítette: "Szeretem a teatralitást." Azonban minden darab más formát kíván, és nem életművet kíván építeni, hanem előadásokat akar csinálni. A Nemzeti Színház kihasználatlan festőműhelye több ok miatt merült föl: kihasználatlansága miatt, mert semmi köze az előbbiekben említett teatralitáshoz, és valószínűleg a tudatalattiban az alternatív színházakat jellemző talált tér is szerepet kapott. Nem véletlen - jegyezte meg a Nemzeti Színház igazgatója -, hogy a Krétakör utolsó előadásával nyitott az ő vezetésével a színház. A nemzetközi hallgatóság előtt utalt arra a polémiára, ami Magyarországon az alternatív/független műhelyek létjogosultságát illeti, hogy olvadjanak be a kőszínházakba. Ezt a maga részéről egyrészt abszurdnak nevezte, másrészt viszont épp A jég példájára utalva ennek a művészi fontosságát emelte ki.

Míg a moderátor az alternativitást, a szokatlanságot, a különösséget az előadás erényeként jegyezte, Alföldi elhárította ezeket a címkéket: "Ezt egy teljesen kommersz, klasszikus, hagyományos előadásnak gondolom" - fogalmazott. Indoklása szerint semmi más nem történik, mint annyi, hogy színészek helyzeteket játszanak el emberek előtt, a darabban szerelemről és gyilkosságról van szó. Inkább azt az élményt emelte ki különösségképp, ami az együttlétet jelenti, valamint azt, hogy az élmény, amit látunk, ismerős, a konkrét figurákra, a színházon kívül megtapasztalt jelenségekre tudjuk vetíteni. A rendező egy szimbolikus helyzetet kívánt felmutatni, amelyben a félelem, a szorongás, a butaság táplálja az indulatokat. Erre a helyzetre pedig - tette hozzá - a művészetnek reflektálnia kell.

A nemzeti színházakon - országtól függetlenül - gyakran a színházi hagyományok ápolását kérik számon, ez azonban ellent mond a színház lényegének. Ráadásul Magyarországon nem volt egy Moliére, akire fel lehetne építeni ezt a hagyományt, és mivel visszafelé nem tudunk nyúlni, véleménye szerint csak előre gondolkodhatunk. A színház és különösen a Nemzeti Színház feladatának azt tekinti Alföldi Róbert, hogy a lehető legexpresszívebben reagáljon az adott társadalmi pillanatra, hogy vitára ingerlően fogalmazzon jelenről és jövőről.

Az őt ért támadások és a jelen helyzet kapcsán úgy fogalmazott: "Én még mindig a Nemzeti Színház igazgatója vagyok, és nagyon szabadon dolgozhatok." Kiemelte a társulat összetartását, a művészi munka minőségét, a színészek nyitottságát, kísérletező kedvét. A jövőbeli terveit firtató kérdésre az közeli bemutatókat említette (szeptember 30. - Szent Johanna, október 1. - A fösvény), a Nemzeti Színház bukaresti fesztiválmeghívását, és ismertette a 2011/2012-es "klasszikus évad" tervét. Beszélt a romagyilkosságok kapcsán kiírt dokumentumdráma-pályázatról, és utalt arra, hogy e darabokról sokat hallhatunk a jövőben. Egy pályaműből, amely kizárólag dokumentumszövegekből áll, és az újfasisztáktól az áldozatokig vonaltat fel szereplőket, operettet terveznek íratni. Büszkén beszélt arról, hogy a nézők mintegy egyharmada 15-25 éves, ifjúsági bérletük pedig nagy sikert aratott. "Dolgozunk" - foglalta össze azt, mi történik jelenleg a Nemzeti Színházban, és jelezte, 2013-ban, mandátumának lejártakor újra fog pályázni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Elhunyt Törőcsik Mari

A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál.
Színház

Törőcsik Mari: „Beszentelik a hamvaimat, aztán a Tiszába szórnak. Az az én folyóm.”

A 85 éves korában elhunyt Törőcsik Mari néhány éve Bérczes Lászlónak „végrendelkezett” a színésznő nevét viselő beszélgetőkönyben.
Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Színház magazin

A színházvezető, aki jegesember lett – Szentiványi Béla

Szentiványi Béla színész, rendező és felesége, Zimonyi Márta primadonna a két világháború közötti hazai színjátszás sztárjai voltak. A férj megalapította az Országos Művész Színházat: stagione-típusú vándortársulatával járták a vidéket. A Trianon utáni Magyarországon a magyar színművészet életben tartása volt a cél. Ám Szentiványi anyagilag belebukott vállalkozásába. Aztán 1944-ben félreállította a szélsőjobboldali vezetésű Színészkamara. 1945-ben az új politikai rendszer is eltiltotta a pályától. Feleségével együtt segédmunkákból éltek. Színházi múltjukról soha többé nem beszéltek. Még lányuknak, Mártának sem, aki nemrég átadta szülei színházi albumát – fotókkal, dokumentumokkal – az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. Szentiványi Mártát felkereste a Fidelio.
Színház gyász

Az emlékezés rózsái a Nemzeti Színház előtt

Gyűlnek a virágok a Nemzeti Színház épülete előtt, ahol a pénteken elhunyt Nemzet Színésze, Törőcsik Mari tisztelői róhatják le kegyeletüket.
Színház gyász

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Színház nekrológ

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.