Színház

A ragaszkodás tragédiája

2022.03.01. 17:30
Ajánlom
Hogyan lehet komédiaként interpretálni egy olyan drámát, amely szinte „mozdulatlan csendben” közelít a tragikus befejezéséhez? A Narratíva Kollektíva előadása a hangos elvesztésélmény ellenére is – figyelem: most tessék nevetni! – megmutat valami nagyon emberien halkat és csehovit: a ragaszkodás tragédiáját.

Csehov Meggyeskert című, utolsó drámájában olyan végjátékra gyülekeznek a szereplők, amely nem vár feloldozást, akik megmenthetnék magukat, elkerülik a megoldást. S mindezt a szerző vígjátéknak nevezi, mert annyira tehetetlennek írta meg a szereplőit, hogy azon már csak nevetni lehetne. A darab premierjét 1904. január 17-én tartották a Moszkvai Művész Színházban. Sztanyiszlavszkij rendezése azonban Csehov akarata ellenére tragédiaként ábrázolta a történetet. Ezt követte temérdek hiteles változat, amely egy letűnőben lévő világ iránti szimpátia fájdalomból jött létre. A darab szereplői ugyanis egy átmeneti korban élnek, amelyben Ranyevszkaja, Ljubov Andrejevna földbirtokos a hitelek miatt elveszti a meseszép, családi meggyeskertet, mert nem akarja megérteni egy új világ szabályait. Lopahin, Jermolaj Alekszejevics pedig, a hajdani parasztgyerek, aki gazdag kereskedő lett, él a lehetőséggel és megveszi azt egy árverésen.

A Narratíva Kollektíva előadásában Hegymegi Máté és Kovács D. Dániel rendezése egy filmes szakkifejezéssel, a demerunggal érzékelteti azt az átmeneti világot, amely a szereplők életét meghatározza. A terminus azt a hajnali vagy szürkületi fényviszonyt jelöli, amely még épp lehetővé teszi, hogy egy kamera felvételt készítsen.

Találó képi szinonimája ez a csehovi alaphelyzetnek, amelyben mindenki áttűnőben van egy olyan térben, amely nemsokára elvész vagy talán már nem is létezik.

Az előadásban használt kamerakép sokszor csak a szereplők árnyalatait adja vissza, míg máskor a színpad világos fehérsége szinte „beégeti” az arcokat, hogy aztán a gyertyákkal megvilágított áramszünet sötétje misztikussá tegye a látványt. A kérdés azonban végig izgalmasan fennmarad: a szereplők valódi arcát látjuk?

demerung_ea_02_domolky_WEB_036-174701.jpg

Demerung (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)

A szín egy oldalkötélzet nélküli boxringre emlékeztet, amelyet felülről egy szintén négyzetes álmennyezet világít meg neonokkal, mintha egy edzőteremben lennénk. Fekete Anna tervező a küzdőtér díszletet plüss felületekkel teszi puhává: egy régi gyerekszobában vagyunk, amelyet a rácsos kiságy is jelez. Aki épp nem játszik a „dühöngőben”, az a színpad két oldalán lévő „kispadon” ül. A komédiára hangolt rendezés két frusztrált csapatot ereszt össze. Ljuba, a földbirtokosnő (Kurta Niké), a gyereke, Ánya (Ladányi Júlia), Jása, az inas (Viktor Balázs) egy kudarcos párizsi élet pánikrohamait hozzák haza a régi családi birtok lakóinak, akiknek tehetetlensége épp fölemészti a meggyeskertet. A viszontlátás abszurdba hajló játékot eredményez, amelynek extázisa többször humoros. Már a darab elején kiderül egy gesztusból, hogy

a baltára érett meggyeskert valószínűleg mi lehetünk: a magunk tehetetlenségében ücsörgő nézők, akiket egy nehezen átjárható, odahányt könyvekből álló ugar választ el a színpadtól.

A sorsukra váró „fák”, a szétdobált könyvek és a gyerekágy az elvesztés dimenzióit hozzák egy térbe ꟷ velünk. Hegymegi Máté és Kovács D. Dániel sikeresen csűri-csavarja a karaktereket, a végletekig fokozzák a regisztereiket, hogy drasztikussá tegyék egy-egy helyzet konfliktusát. S miközben hisztérikusok a reakciók, vicces az abszurd, explicit a testi vágy, neurotikusan remegnek a mindennapok, mégsem „megerőszakolt” csehovi dramaturgiát látunk, hanem egy valódit, mait.

demerung_ea_02_domolky_WEB_058-174700.jpg

Demerung - Kurta Niké, Kárpáti Pál (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)

Nagyon találó Kurta Niké Ljubája. Megjelenésében benne rejlik egy klasszikus Ranyevszkaja, de a játéka messze van a melankolikus fájdalomtól. Ennek a Ljubának már kocsányon lógnak az idegei, nincs szabad kapacitása arra, hogy a meggyeskerten sajnálkozzon.

Egy zavaros párkapcsolatból menekült „haza”, a múltjába, a birtokra, amelyet lélekben valószínűleg már akkor elvesztett, amikor meghalt a gyereke, de most önsanyargatásból végignézi, hogy minden hajdani szépség semmivé válik.

demerung_ea_02_domolky_WEB_023-174701.jpg

Demerung (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)

Itt nem egy olyan Ranyevszkaja jelenik meg, aki mint földbirtokosnő nem tud mit kezdeni a változó világgal, hanem egy tönkrement Ljubával szembesülünk, aki mindent és mindenkit magával ránt, aki közel kerül hozzá. Dunyasa, a szobalány (Barna Lilla) viselkedésével mintha az évek óta külföldön élő úrnőjét másolná: komikusan pipiskedik az úrinak hitt pózokban. Filigrán termetét jól hangsúlyozza a ruha (jelmeztervezőt nem jelöl a színlap, de látványos munkát végzett), egész testi remegése, az izgalom, amellyel a hazaérkezőket várja, remek felütése a darabnak. Barna Lilla Dunyasája aztán érzékletesen válik szánalmassá a Jepihodov (Domokos Zsolt) és Jása (Viktor Balázs) közötti ingadozásban. Zongorára rendezett jelenetük plasztikussá teszi a tercettjükben működő szerelmet, féltékenységet és testi vágyat, miközben egyik szereplő sem azt kapja, amire vágyik. Domokos Zsolt jól kivitelezett, ügyességi poénjai beleillenek Jepihodov szerepébe. Enyhén sértett arcával, „felsülő” pisztolyával érthető vesztese a triónak. A kapcsolati háromszög alfahímje, az inas Jása szerepe azonban egy kissé egyöntetűen spleenesre sikeredett.

Lehetne még sokszínűbben idegesítőbb ez a Párizs levegőjébe beleszippantott üresfejű kivagyiság.

Ladányi Júlia kislányos Ányája jól láttatja a kívülállók eszköztelenségét a felnőttvilágban, nincs más útja, mint a Ljuba iránti bizalom. Kitörési kísérlete: szerelmi „vallomása” Petyához (Egger Géza) emlékezetes. Az örök egyetemista Petya intelligens jelenléte éppoly súlytalan, mint az általa kritizált értelmiségieké, akik csak arra képesek, hogy egymást ingereljék az okoskodásaikkal. Érdekes páros Ljonya, Ljuba bátyja (Terhes Sándor) és Firsz (Hajduk Károly), az idős szolga, mivel Hajduk sokkal fiatalabb a szerepnél, így azoknak a jeleneteknek, amelyekben a középkorú Ljonyát dorgálja, groteszk humora van. Már csak azért is, mert Hajduk pantomimfehér arca mintha már egy fiatalon a meggyeskertbe fásult embert mutatna. Pető Kata Várjája, a gyakorlatias, erős nő drámáját érzékelteti, akinek a sorsa mégis attól függ, hogy megkérik-e a kezét.

demerung_ea_02_domolky_WEB_045-174701.jpg

Demerung - Pető Kata, Terhes Sándor, Ladányi Júlia (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)

Az előadás izgalmas koncepciója erős felütéssel indul, amely élő, valódi karaktereket teremt. Viszont – talán azért is, mert négy felvonást egyben látunk – egy idő után nem nagyon marad regiszter az új hangsúlyokra, kezd minden hasonlóan hangos lenni. Kárpáti Pál Lopahinje viszont képes megújulni. Önazonos természetessége nem mentegeti magát a darab elején, mintha azt mondaná: nézzetek meg jól, és röhögjetek rajtam, én vagyok a buta. Izgalmas a szerep későbbi izgágasága, amelyet a többiek megmosolyognak, pedig a lehetséges megoldást kínálja fel. Végül a birtok megszerzése feletti, dülledő szemű, sejtjeibe hatoló, szétvetett lábú, hörgő örömével változik át előttünk azzá, aki valóban elsöpri az egész birtokot.

A Narratíva Kollektíva az érezhető holtpontok ellenére is bátor frissességgel nyúl a drámához. A koncepcióból ugyan kiesett két szerep, és a szöveg is maibb lett, de ezzel együtt az előadás ki tudja mozdítani a meggyeskerti komédiát az eredeti közegéből, időtlen fehérségbe helyezi, még hangsúlyosabbá téve ezzel a történet abszurditását, amelynek így kiéleződik a humora, és új színeket kap a tragédiája.

Fejléckép: Kárpáti Pál a Demerungban (fotó: Dömölky Dániel)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Napfény a dörzspapíron” – Szakácsi Sándor, a nyughatatlan lélek

Szakácsi Sándort, bár már gyerekkorában nagy jövőt jósoltak neki a színészi pályán, kisebb korában gúnyolták iskolatársai, felnőttként pedig alkoholproblémákkal küzdött, magát La Mancha lovagjának, szélmalomharcosnak nevezte. Saját bevallása szerint a szerepeiből merített erőt a folytatáshoz.
Jazz/World

Csak betyárosan: lemezbemutatót és turnézáró koncertet és táncházat tart a Góbé a Fonóban

Online már korábban megjelent, fizikai formájában tavasszal jött ki a Góbé Élem című lemeze, az első nagylemez, amelyet a zenekar megújult felállásában jelentetett meg. A csapat május 28-án turnézáró koncertet, lemezbemutatót tart a Fonóban, amit egy táncházzal fejelnek meg.
Klasszikus

Ne féltsük a kortárs zenét!

Maratoni hosszúságú diplomakoncerten mutatkoztak be május 6-án este a Zeneakadémia harmadéves zeneszerzés és alkalmazott zeneszerzés szakos hallgatói. A rendkívül gazdag és sokszínű programban számos stílus és műfaj szerepelt.
Színház

Kiss Mari visszatér Szombathelyre

Kihirdette jubileumi, 15. évadának új előadásait a szombathelyi Weöres Sándor Színház: 10 bemutatót tartanak a következő szezonban. Új tagokkal is bővül a társulat: Mari Dorottya és Domonkos Zsolt mellett újra az alkotógárdát erősíti majd a teátrum egyik alapítótagja, Kiss Mari.
Zenés színház

„Csipike történetén keresztül nekünk is megadatik az önmagunkra találás lehetősége” – beszélgetés Molnár Levente operaénekessel

Csipikének, a fontoskodó, de jószándékú törpének kalandos történetei számos gyermek és felnőtt szívét meghódították már. Fodor Sándor meséje a Coopera gondozásában hamarosan egy családi opera formájában elevenedik majd meg. A készülő mű ötletgazdájával és művészeti vezetőjével, Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekessel beszélgettünk egyebek mellett arról, milyen fejlődésen megy keresztül a történet során, és mi mindenre tanít meg bennünket is ez az erdélyi gyerekek és felnőttek körében egyaránt ismert és kedvelt kis mesehős.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Kiss Mari visszatér Szombathelyre

Kihirdette jubileumi, 15. évadának új előadásait a szombathelyi Weöres Sándor Színház: 10 bemutatót tartanak a következő szezonban. Új tagokkal is bővül a társulat: Mari Dorottya és Domonkos Zsolt mellett újra az alkotógárdát erősíti majd a teátrum egyik alapítótagja, Kiss Mari.
Színház ajánló

Tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Bábfesztivált Békéscsabán

Öt nap alatt tizennyolc társulat húsz előadása mutatkozik be június 22. és 26. között a Békéscsabai Napsugár Bábszínházban.
Színház magazin

„Napfény a dörzspapíron” – Szakácsi Sándor, a nyughatatlan lélek

Szakácsi Sándort, bár már gyerekkorában nagy jövőt jósoltak neki a színészi pályán, kisebb korában gúnyolták iskolatársai, felnőttként pedig alkoholproblémákkal küzdött, magát La Mancha lovagjának, szélmalomharcosnak nevezte. Saját bevallása szerint a szerepeiből merített erőt a folytatáshoz.
Színház hír

Klasszikusok új köntösben – hat bemutatót tart a jövő évadban a József Attila Színház

A következő szezon műsorán a drámák és a vígjátékok mellett a zenés színház kedvelői számára is kínál újdonságokat a József Attila Színház, a Made in Hungáriából ízelítőt is kaphattak a sajtó képviselői.
Színház hír

„A minőség összeköt” – kihirdette idei programjait a Városmajori Szabadtéri Színpad

A fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Városmajori Szabadtéri Színpad minden eddiginél gazdagabb programkínálattal várja az érdeklődőket szeptember közepéig. A színházi előadások mellett koncertek, kiállítások, filmvetítések, családi események és tematikus séták is várják a látogatókat.