Színház

A régi, jó világ

2014.03.04. 06:58
Ajánlom
A Karinthy Színház hagyományai közé tartozik a méltatlanul feledésre ítélt magyar színművek, kivált a társalgási drámák és vígjátékok felélesztése. Miért érdemes bemutatni azt a húszas években íródott vígjátékot, amely már a maga idejében is idézőjelbe tette saját témáját és a korszakot, amelyről szól? KRITIKA

Te csak pipálj, Ladányi! Csathó Kálmán első regénye, amely az első világháború kellős közepén, 1916-ban jelent meg. Aztán a szerző, aki a kultuszminisztériumban a színházi ügyekért felelős hivatali posztot töltött be, és nem mellesleg több színházban maga is rendezett, egy évtized múlva színpadi változatot készített belőle. A bemutatót, amely 1927 februárjában volt a Nemzeti Színházban, széles körű kritikai fogadtatás követte.

A regény és a színdarab alapján Deres Péter készített új változatot a Karinthy Színház számára. Átdolgozások esetén nem könnyű elkerülni az aktualizálás csábítását abból a meggondolásból, hogy a réges-régi világot felelevenítő, porosnak vélhető szöveg valóban megszólaljon, érdekes, sőt érdekfeszítő legyen a mai színpadon. Deres Péter és Kőváry Katalin rendező nem ezt az utat választotta.

Napjainkban is átélhető, ismerős alaphelyzetre épül a cselekmény, hiszen a bank, a jelzálog, a birtok túlterhelése, az adósság, a csőd sokat emlegetett, nagyon is jelenünket meghatározó szavak manapság is. A darab egészének jó értelemben vett aktualitását az adja, hogy a huszadik század eleji, felelőtlenül gazdálkodó, eladósodott, bár gyerekes álomvilága, jóhiszeműsége miatt mégis szerethető ember típusa a megváltozott körülmények között, ma is él. A válságból kivezető utat a vígjáték szellemes fordulattal jelzi: Ladányiék messze földön népszerű főztjére naponta tódulnak a vendégek, s a barátok, rokonok szíveslátásában - no meg a birtok hanyag kezelése miatt - tönkre is mennek, de a szerencsés ötlet adta életformaváltás révén híresen jó konyhájú penziót nyitnak, vagyis az húzza ki őket a bajból, ami bajba sodorta őket.

A cselekmény nem a jelenetek egymással ütközéséből halad előre, inkább csak regényszerű fordulatok követik egymást, s így lesz a darab, az alcímnek megfelelően "egy úri penzió története két felvonásban". Nem csoda, ha Kőváry Katalin lélektanilag hiteles, értő játékmesteri tapasztalatról tanúskodó rendezése is epikus természetű. Mindez mégsem megy a színházi élmény rovására, hiszen éppen így valósul meg Csathó meséjének adekvát színpadra állítása.

A darab tényleges főszereplője Ladányi felesége, Linka, akit Zsurzs Kati alakít, hibátlanul. Ő tartja össze nem csak a színművet, hanem az előadást is. Meg tudja győzni a nézőt arról a szerzői elképzelésről, hogy a nők erősebbek, talán életre valóbbak is sok férfinál. Mikó István játssza Ladányit (Rózsahegyi Kálmán szerepe volt színházban, filmen is), s ez első hallásra osztatlan sikert ígér. Ha nem teljesíti be maradéktalanul, nem elsősorban rajta múlik, hiszen a szelíd, jószívű naplopó alakja meglehetősen egysíkú, és inkább külsőségekből, jól ismert panelekből - pipakeresés, ebédről érdeklődés, a gondok elodázása, eltagadása - épül fel.

Mégis, van egy pillanata, s ez Mikó színészi erejének újabb fényes bizonyítéka, amikor a kissé élemedett korú Marikával, a fiatal földbirtokos Vincze Józsi mamájával találkozik. Van egy érdeklődő, ráismerő odafordulása, amellyel máris udvarláshoz fogna, amelyben a régi emlékekkel vegyes hódító rutin is megnyilvánul. Ebben az elkezdődő, de hajborzolásban végződő félmozdulatban az egész figura élete benne van, jobban, mint a szerep szövegében. Nem véletlen, hogy ez a színészi gesztus a bemutatón nyíltszíni tapsot kapott. Marikát Voith Ági személyesíti meg, hihetetlen mesterségbeli tudással és emberismerettel. A szenilitásba hajló kor megjelenítése a humoros mozzanatok bő forrását kínálja, de ezt kiaknázva is van valami félelmetes, mindent irányító ősanyai jelleg az ő játékában.

A fiát játszó Széles Tamás meg tudja tölteni pezsgéssel az egyébként kissé vérszegény figurát. Szirtes Balázs, a darab intrikusa a takarékpénztári ügyész sötét ügyleteinek maffiózószerű megoldásaival nem minden áthallás nélkül, mégsem didaktikusan sejteti a befolyásos emberek mindenkori hatalmának kiterjedését az élet szinte minden területére. Üzelmeivel szembeni kárpótlásként némi elégtételt jelent, hogy nem tud arról, amit mi tudunk: kikapós felesége a fiatal földbirtokos szeretője, sőt Balázs Andrea sokat sejtető, eleven játéka még azt is érzékeltetni tudja, hogy vonzalma talán nem kizárólag egyetlen fiatalemberre irányul, hanem úgy általában is intenzíven érdeklődik az éppen kéznél lévő urak iránt.

Martin Márta eredményesen bontja ki Linka testvérének, az álszent Klementinának karakterét, pontosan időzítve és felhasználva a számára adott poénok lehetőségét. Varga Tamás minden hájjal megkent, legalábbis gyanúsan gazdálkodó intézője hátborzongató, Vertig Tímea szobalánya a tájszólásos beszéd felhasználása mellett az üde természetességet is érzékeltetve sikeresen kerüli el a népieskedés csapdáját, Rábavölgyi Tamás még éppen el tudja hitetni a vásott kamaszfiú szertelen viselkedését.

A legnehezebb feladatot a darab szerelmespárja kapta. (Az ősbemutatón ezt a kettőst a kezdő Tímár József és Bajor Gizi játszotta.) A darab cselekménye szerint hálás szerep a színpadon egyre jobban magára találó Klem Viktor higgadt, okos mérnöke, hálátlan viszont annyiban, hogy a karaktert már maga Csathó sem mélyítette el, mondhatni elég nagyvonalúan írta meg. Ugyancsak ez a hiány érezhető az ügyes, dolgos unokát biztonsággal megformáló Végh Judit alakításán. Annak ellenére, hogy a szerelmeseknek sok lehetőségük nincs az árnyaltabb jellemábrázolásra, a vígjáték törvényei szerint övék a happy ending, s a néző azzal a boldog, megnyugtató érzéssel térhet nyugovóra, hogy nincs még veszve a világ, ahol ilyen jólelkű, életre való fiatalok vannak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Amerikáig is eljutott a nagy port kavart Billy Elliot-ügy híre

Az egyik legnépszerűbb hollywoodi portál „gaygate”-ről, azaz meleg-botrányról ír az elmaradt előadásokkal kapcsolatban.
Vizuál

Instagramon dokumentálta apja halálát egy fotós

Apja élete utolsó tanítását akarta átadni fiának, akinek teljesen hiányzott addigi életéből - fia pedig így, fotókon keresztül próbálta feldolgozni a tragédiát. A sorozat végül mindkettőjük számára sokkal többet adott.
Tánc

Mesternő, nagybetűvel

Lőrinc Katalin egy személyben aktív táncos, pedagógus és teoretikus. Június 25-én a Müpában mutatkoznak be tanítványai, akik már az ő új oktatási metódusa szerint végeztek a Táncművészeti Egyetemen. Emellett nemrég megjelent, A test mint szöveg című könyvéről is beszélgettünk.
Zenés színház

Gördülő titkárság az Operában

Az Ybl-palota korszerűsítése új kihívások elé állította az Opera művészeti osztályait, a nehézségekből azonban igyekeznek előnyt kovácsolni: az Andrássy úti játszóhely kiesését az új évadban is nagyszabású turnék egész sorával tervezik ellensúlyozni.
Klasszikus

Molto scherzando: Ilyen, ha a karmester szelfibotra cseréli a pálcát

Persze csak a Photoshop segítségével, egy komoly karmester soha nem tenne ilyet!

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház rómeó és júlia

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Színház kritika

Kapitalista rémuralom és forróvérű balkáni ösztönvilág

Átalakult a TESZT (Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó) válogatási rendszere, ennek következtében talán „közönségbarátabb” lett a programja. De szellemiségéből, merészségéből, izgalmasságából mit sem veszített.
Színház szeged

Izgalmas színházi merítéssel és workshoppal vár augusztusban a THEALTER

Az idén 28. alkalommal jelentkező szegedi fesztivál a független színházak egyik legfontosabb hazai fóruma, amely a hazai és határon túli előadások mellett kritikusműhellyel is várja a színházkedvelőket augusztus 3-11. között.
Színház interjú

„Egyszerre szívbemarkoló és komikus” – Interjú Horváth Csabával

Izgalmas és sűrű időszakot jelent a nyár a Forte Társulat számára: május végén mutatták be Az öngyilkos című fekete komédiát a Szkénében, majd fesztiválszereplés fesztiválszereplést ér. A társulat vezetőjével, Horváth Csaba rendező-koreográfussal beszélgettünk.
Színház óbudai társaskör

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje.