Színház

A régi, jó világ

2014.03.04. 06:58
Ajánlom
A Karinthy Színház hagyományai közé tartozik a méltatlanul feledésre ítélt magyar színművek, kivált a társalgási drámák és vígjátékok felélesztése. Miért érdemes bemutatni azt a húszas években íródott vígjátékot, amely már a maga idejében is idézőjelbe tette saját témáját és a korszakot, amelyről szól? KRITIKA

Te csak pipálj, Ladányi! Csathó Kálmán első regénye, amely az első világháború kellős közepén, 1916-ban jelent meg. Aztán a szerző, aki a kultuszminisztériumban a színházi ügyekért felelős hivatali posztot töltött be, és nem mellesleg több színházban maga is rendezett, egy évtized múlva színpadi változatot készített belőle. A bemutatót, amely 1927 februárjában volt a Nemzeti Színházban, széles körű kritikai fogadtatás követte.

A regény és a színdarab alapján Deres Péter készített új változatot a Karinthy Színház számára. Átdolgozások esetén nem könnyű elkerülni az aktualizálás csábítását abból a meggondolásból, hogy a réges-régi világot felelevenítő, porosnak vélhető szöveg valóban megszólaljon, érdekes, sőt érdekfeszítő legyen a mai színpadon. Deres Péter és Kőváry Katalin rendező nem ezt az utat választotta.

Napjainkban is átélhető, ismerős alaphelyzetre épül a cselekmény, hiszen a bank, a jelzálog, a birtok túlterhelése, az adósság, a csőd sokat emlegetett, nagyon is jelenünket meghatározó szavak manapság is. A darab egészének jó értelemben vett aktualitását az adja, hogy a huszadik század eleji, felelőtlenül gazdálkodó, eladósodott, bár gyerekes álomvilága, jóhiszeműsége miatt mégis szerethető ember típusa a megváltozott körülmények között, ma is él. A válságból kivezető utat a vígjáték szellemes fordulattal jelzi: Ladányiék messze földön népszerű főztjére naponta tódulnak a vendégek, s a barátok, rokonok szíveslátásában - no meg a birtok hanyag kezelése miatt - tönkre is mennek, de a szerencsés ötlet adta életformaváltás révén híresen jó konyhájú penziót nyitnak, vagyis az húzza ki őket a bajból, ami bajba sodorta őket.

A cselekmény nem a jelenetek egymással ütközéséből halad előre, inkább csak regényszerű fordulatok követik egymást, s így lesz a darab, az alcímnek megfelelően "egy úri penzió története két felvonásban". Nem csoda, ha Kőváry Katalin lélektanilag hiteles, értő játékmesteri tapasztalatról tanúskodó rendezése is epikus természetű. Mindez mégsem megy a színházi élmény rovására, hiszen éppen így valósul meg Csathó meséjének adekvát színpadra állítása.

A darab tényleges főszereplője Ladányi felesége, Linka, akit Zsurzs Kati alakít, hibátlanul. Ő tartja össze nem csak a színművet, hanem az előadást is. Meg tudja győzni a nézőt arról a szerzői elképzelésről, hogy a nők erősebbek, talán életre valóbbak is sok férfinál. Mikó István játssza Ladányit (Rózsahegyi Kálmán szerepe volt színházban, filmen is), s ez első hallásra osztatlan sikert ígér. Ha nem teljesíti be maradéktalanul, nem elsősorban rajta múlik, hiszen a szelíd, jószívű naplopó alakja meglehetősen egysíkú, és inkább külsőségekből, jól ismert panelekből - pipakeresés, ebédről érdeklődés, a gondok elodázása, eltagadása - épül fel.

Mégis, van egy pillanata, s ez Mikó színészi erejének újabb fényes bizonyítéka, amikor a kissé élemedett korú Marikával, a fiatal földbirtokos Vincze Józsi mamájával találkozik. Van egy érdeklődő, ráismerő odafordulása, amellyel máris udvarláshoz fogna, amelyben a régi emlékekkel vegyes hódító rutin is megnyilvánul. Ebben az elkezdődő, de hajborzolásban végződő félmozdulatban az egész figura élete benne van, jobban, mint a szerep szövegében. Nem véletlen, hogy ez a színészi gesztus a bemutatón nyíltszíni tapsot kapott. Marikát Voith Ági személyesíti meg, hihetetlen mesterségbeli tudással és emberismerettel. A szenilitásba hajló kor megjelenítése a humoros mozzanatok bő forrását kínálja, de ezt kiaknázva is van valami félelmetes, mindent irányító ősanyai jelleg az ő játékában.

A fiát játszó Széles Tamás meg tudja tölteni pezsgéssel az egyébként kissé vérszegény figurát. Szirtes Balázs, a darab intrikusa a takarékpénztári ügyész sötét ügyleteinek maffiózószerű megoldásaival nem minden áthallás nélkül, mégsem didaktikusan sejteti a befolyásos emberek mindenkori hatalmának kiterjedését az élet szinte minden területére. Üzelmeivel szembeni kárpótlásként némi elégtételt jelent, hogy nem tud arról, amit mi tudunk: kikapós felesége a fiatal földbirtokos szeretője, sőt Balázs Andrea sokat sejtető, eleven játéka még azt is érzékeltetni tudja, hogy vonzalma talán nem kizárólag egyetlen fiatalemberre irányul, hanem úgy általában is intenzíven érdeklődik az éppen kéznél lévő urak iránt.

Martin Márta eredményesen bontja ki Linka testvérének, az álszent Klementinának karakterét, pontosan időzítve és felhasználva a számára adott poénok lehetőségét. Varga Tamás minden hájjal megkent, legalábbis gyanúsan gazdálkodó intézője hátborzongató, Vertig Tímea szobalánya a tájszólásos beszéd felhasználása mellett az üde természetességet is érzékeltetve sikeresen kerüli el a népieskedés csapdáját, Rábavölgyi Tamás még éppen el tudja hitetni a vásott kamaszfiú szertelen viselkedését.

A legnehezebb feladatot a darab szerelmespárja kapta. (Az ősbemutatón ezt a kettőst a kezdő Tímár József és Bajor Gizi játszotta.) A darab cselekménye szerint hálás szerep a színpadon egyre jobban magára találó Klem Viktor higgadt, okos mérnöke, hálátlan viszont annyiban, hogy a karaktert már maga Csathó sem mélyítette el, mondhatni elég nagyvonalúan írta meg. Ugyancsak ez a hiány érezhető az ügyes, dolgos unokát biztonsággal megformáló Végh Judit alakításán. Annak ellenére, hogy a szerelmeseknek sok lehetőségük nincs az árnyaltabb jellemábrázolásra, a vígjáték törvényei szerint övék a happy ending, s a néző azzal a boldog, megnyugtató érzéssel térhet nyugovóra, hogy nincs még veszve a világ, ahol ilyen jólelkű, életre való fiatalok vannak.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.
Klasszikus

Baráth Emőke ad barokk koncertet a Müpában

Az évad művésze cím idei birtokosa, a nemzetközi hírű szoprán, Baráth Emőke a historikus zene egyik legkiemelkedőbb formációjával, a Fabio Biondi vezette Europa Galante zenekarral ad koncertet június 28-án.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Újraértelmezett Shakespeare-drámák a nyári fesztiválokon

A Magyar Mozgókép Fesztivál „Legjobb tévésorozat” kategóriájának győztese, a drámaíró műveit feldolgozó Shakespeare/37 meghívást kapott három fesztivál programjába is, így a rövid epizódok láthatóak lesznek a Kolorádó Fesztiválon, a Bánkitó Fesztiválon és az Ördögkatlan Fesztiválon is.
Színház galéria

Így néz ki most a felújítás alatt álló debreceni Csokonai Színház – GALÉRIA

2020 szeptemberében megkezdődött a debreceni Csokonai Színház felújítása, és a színház valamennyi belső terét érinti. Ilyen nagymértékű átalakításra az elmúlt 30 évben nem volt példa a teátrumban, amely a tervek szerint 2023-ban nyitja meg kapuit a nézők előtt.
Színház hír

A Proton Színház alapító előadása is látható lesz idén nyáron

Mundruczó Kornél Frankenstein-terv rendezése mellett a Winterreise előadással is találkozhat a hazai közönség.
Színház interjú

Bebújósdi – Beszélgetés Felvidéki Judittal

Huszonkilenc év alatt harmincöt tévéfilmet, tévéjátékot, portréfilmet és dokumentumfilmet készített, de forgatott irodalmi műsorokat és sorozatokat is a Magyar Televíziónak. Rendezett színházban, majd hosszú csend következett. Felvidéki Judit, Balázs Béla-díjas filmrendező tizenhat év után újra színházban rendez, ami jó alkalom volt a beszélgetésre, és egy kis múltidézésre is.
Színház ajánló

Apor Vilmosról készített darabot Dér András

Nagyszabású történelmi ősbemutató látható a Gyulai Várszínházban július 1-jén és 2-án. A két háború közötti legendás hírű gyulai apátplébános, majd győri püspökként vértanúhalált halt Apor Vilmos életéről szóló darabot Mindenkinek mindene címmel Dér András írta a Gyulai Várszínház felkérésére, és ő is rendezi.