Színház

A rendező, aki megdolgoztatja a nézőt - Székely Kriszta

2018.11.17. 12:55
Ajánlom
A saját maga körüli világégetés és az állandó csavargás már kikopott belőle; amióta rendez, a színház az élete. Székely Kriszta Kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Székely Krisztát a kőszínház megújítása érdekli. A Katona József Színház fiatal rendezője a színházművészet nagy felfedezettje, pályáját komoly szakmai elismerések tarkítják: 2017-ben a Nóra – Karácsony Helmeréknél című előadásért a legjobb rendezés díját nyerte el a POSZT-on, A kaukázusi krétakörért a színikritikusok neki ítélték a legjobb rendezésnek, valamint a legígéretesebb pályakezdőnek járó díjakat. Ez utóbbi előadása idén a pécsi seregszemle versenyprogramjában is szerepel.

A fiatal rendezőgeneráció egyik legmarkánsabb alkotója 2015-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Székely Gábor és Bodó Viktor osztályában. Már a Nóra színrevitele előtt is a női hangokat felerősítő, női sorsokat tematizáló darabok foglalkoztatták, például a Harper Regan, a Szép napok, az Asszony a fronton vagy a Petra von Kant rendezésében. Ibsen darabjában a nő–férfi viszony szerepeire, a nagy élethazugságokra koncentrált, A kaukázusi krétakörben tovább nyitotta fókuszát, és a nők társadalmi helyzetéből kiindulva a segítségnyújtásról és a döntéshozás felelősségéről beszélt.

Átadták a Színikritikusok díjait

Székely Kriszta (Fotó/Forrás: Éder Vera / Színházi Kritikusok Céhe)

Nekem a színház akkor érdekes, ha az emberek életének meghosszabbítása történik a színpadon, a mindennapjaikkal, problémáikkal foglalkozhatnak”

– mondta el a divány.hu-nak. „A kizárólag szórakoztatni akaró színház unalmas, és befeszülök tőle. Jobban érdekel, hogy megfejtsek emberi történeteket, és igazságokat keresgéljünk. Olyan előadásokat szeretek nézni, amik belekötnek azokba az érzékeny dolgokba, amikben az ember éppen létezik.

Rendezései során a nézői figyelem új, mai tempóját keresi, ezért saját adaptációkat készít állandó munkatársával, Szabó-Székely Ármin dramaturggal. Tendenciózusan átírják, korszerűsítik, sűrítik a darabokat, amelyekhez tárgyilagos, precíz, sallangmentes nézőpontból közelítenek, előadásaik állandó eleme a megértő, finom humor, akárcsak a zene markáns használata: a Nórában egy tizenévesekből álló zenekar együtt zenél és énekel a színészekkel, A kaukázusi krétakörben egyenesen Péterfy Bori koncertetűdjeinek szánja az egyik főszerepet. A kőszínház műfajának megújításáról így fogalmaz a Revizor Online-on megjelent interjújában:

A közönség régóta ugyanazt nézi kőszínházakban, és azzal együtt, hogy éhes az új dolgokra, néha nehezen fogadja el, ami nem teljesen ismerős. Meg kell dolgozni és kockáztatni kell a fejlődésért.

Székely Kriszta a Kékszakáll próbáján

Székely Kriszta a Kékszakáll próbáján

Székely Kriszta a saját útját járja, de az is fontos, hogy honnan indult. A Balettintézet növendékeként balerinának készült, ott tanulta a szakmai fegyelmet és a színházi létezést, azonban 16 éves kora körül fellázadt az aszketikus művészeti ág ellen, és elhagyta a pályát – utóbb elmondta, hogy növendékként még nem tudta, hogy a mozgás is lehet gondolati alkotás. Útja Ázsiába vezetett, Laoszban táncot tanított, koktélbárt nyitott a Mekong partján, majd Sanghajban élt. Négy év múltán tért haza, az RTL Klubnál kezdett dolgozni, és amint elindult a képzés, színházrendezőnek jelentkezett. Idén megválasztották a Magyar Színházrendezői Testület elnökének, és tagja az Operettszínház művészeti tanácsának is. A megérkezésről így fogalmaz a 168 Órának : „ A magam körüli világégetés és az állandó csavargás már kikopott belőlem. Amióta rendezek, a színház az életem.

A zenés műfaj inspiráló számára, Ascher Tamás már az egyetem alatt társrendezőnek hívta Fischer Iván operájának, A Vörös Tehénnek a színreviteléhez, majd az Operaházban rendezte Saint-Saëns operáját, A sárga hercegnőt. Tavaly kortárs operát rendezett a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál és a Budapesti Operettszínház közös produkciójában, a Kreatív kapcsolatokat Miskolc után az újonnan megnyílt Kálmán Imre Teátrumban mutatták be. Régi álma vált valóra, amikor év elején egy nagyoperettet, Offenbach Kékszakállját az Operettszínház nagyszínpadán rendezhette meg. „A zene nagyvonalúbb, érzelmesebb, teljesen más, mint a próza, és ez másképp működteti az agyamat. Nagyobb képekben tudok gondolkodni, szoros a kapcsolatom az énekesekkel is, de kicsit hátrébb ülök a színpadtól az operarendezéseknél, talán így pontos.” (Revizor Online)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Könyv

Radnóti üzenetet küldött a Messengeren: Vesd le ruhádat, már esik is kinn ;)

Magyar költők verseinek részletei kerülnek plakátokra. Segít vajon a modernizálás a fiatalok irodalmi érdeklődésének felkeltésében?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A társulat kérdéseiről – a közös ügyektől a közügyekig

A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozatának vendégei februárban a társulatról beszélgettek. A meghívottak, Kováts Adél, Göttinger Pál és Molnár Áron tapasztalatainak, nézőpontjainak megismeréséből és helyenkénti ütköztetéséből izgalmas kép rajzolódott ki a társulatokat illető lehetőségekről, külső és belső elvárásokról.
Színház ajánló

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?
Színház premier

Nyakunkon a hurok – Hazai ősbemutatóra készül az Orlai Produkciós Iroda

Bagossy László az Orlai Produkciós Iroda színészeivel állítja színpadra Kerékgyártó István szövegét, amely a szerző Puzzle című darabjából és a Hurok című regényből állt össze. A bemutatót február 23-án tartják a Jurányi Házban.
Színház ajánló

Vígjáték vagy dráma: A pillangók még mindig szabadok a József Attila Színház Stúdiójában

Nagy érdeklődés övezi a hazánkban kevéssé ismert Broadway sikerszerző, Leonard Gershe darabját a József Attila Színházban.
Színház ajánló

Az öldöklés istene - Házaspárbaj az Átriumban

Yasmina Reza világhírű komédiája leleplező őszinteséggel beszél a kispolgári álszentségről, és arról, hogy mindannyiunkban mennyi sérelem, előítélet és düh kavarog.