Színház

A színésznő, aki elhagyta a Kossuth-díját – Molnár Piroska 75 éves

2020.10.01. 10:50
Ajánlom
Jellegzetes, zenei orgánumát felismeri a színházba járó. Molnár Piroska évtizedek óta az egyik legfoglalkoztatottabb színésznő. Idén abbahagyja, azt mondja, ezentúl nézőként jár színházba. A 75 éves Molnár Piroskát köszöntjük.

1945-ben született Ózdon. Édesapja nem tért haza a szovjet fogságból, s édesanyja hiába akart visszaköltözni Erdélybe, a határokat addigra már lezárták. Kunágotán telepedtek le, meghatározó gyermekkori élményei ehhez a dél-alföldi településhez kötik. Édesanyja tanácsára a szegedi közgazdasági technikumban érettségizett, de a számok sohasem érdekelték, annál jobban a színjátszás.

Amióta kiskorában megtudta, hogy a filmekben vagy színpadon színészeket lát, ő is az akart lenni, szívesen szavalt, szerepelt.

A színművészeti főiskolára első nekifutásra felvették. Pályáját 1968-ban a Szegedi Nemzeti Színházban kezdte, ahol együtt játszhatott Ajtay Andorral is. 1971-ben hívta Kaposvárra Zsámbéki Gábor és Komor István, s ő hatéves kitérővel – 1978-tól két évig a Nemzeti Színház, 1980 és 1984 között a Katona József Színház tagja volt – 2002-ig játszott a Csiky Gergely Színházban. Itt teljesedett ki pályája, hiszen a színház széles repertoárja lehetővé tette, hogy klasszikus és mai drámában, zenés darabokban is színpadra léphessen. Élete legszebb időszakának ma is ezeket az éveket tartja.

Azutolsokor-104906.jpg

Molnár Piroska és Bessenyei Ferenc Az utolsó kör c. filmben

2002 és 2013 között a Nemzeti Színház társulatának tagja volt, 2013-ban a Thália Színházhoz szerződött. Anyatársulata mellett rendszeresen fellép több más színházi produkcióban is. A többi közt két éve a Szegedi Szabadtéri Játékokon az Apáca show című musicalben a zárdafőnök ruháját vette magára. Egyik legutóbbi szerepeként Christopher Hampton Egy német sors című monodrámájában a náci propagandaminiszter Goebbels titkárnőjét formálta meg nagy sikerrel.

A napokban is volt premiere: A két pápa című darab magyarországi bemutatóján a Rózsavölgyi Szalon produkciójában szerepelt, ahol a jelenleg is futó Kései találkozás című romantikus vígjátékban a főszereplő idős hölgyet alakítja.

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Kapcsolódó

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.

MOL_2259-103729.jpg

Jordán Tamás és Molnár Piroska A két pápa című előadásban (Fotó/Forrás: Molnár Miklós / Rózsavölgyi Szalon)

Kiváló jellemábrázoló tehetségű, sokoldalú művész, számon tartani sem könnyű, hány színpadi és filmes szerepben kápráztatta el a nagyérdeműt. Humora, temperamentuma vígjátéki és groteszk szerepek megformálásában, muzikalitása és hangja a zenés műfajok szerepeinek megoldásában segítik. Kiválóan alakította a Koldusopera Pollyját, Csehov Sirályában Nyinát, Oresztész Elektráját, az Éjjeli menedékhelyben Vaszilisza Karpovnát, Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatásának főszerepét, Gogolák elvtársnőt A tanú című Bacsó-film színpadi változatában, Örkény Macskajátékának Gizáját. 1967 óta filmekben is szerepel, melyek között akad dráma és vígjáték egyaránt: Hangyaboly, Makra, Árvácska, Kiáltás és kiáltás, Szamba, Csinibaba, Meseautó, Egérút, Állítsátok meg Terézanyut!, Taxidermia, Rokonok, A nagy füzet, Szabadesés, Liza, a rókatündér. A Munkaügyek című televíziós sorozat egyik főszerepét, Sipeki Elvirát is ő alakította.

Jellegzetes hangját sok-sok szinkronszerepben hallhatjuk, a Magyar népmesék sorozat második évadjának öt epizódjában is ő mesélt a gyerekeknek. Számos alkalommal mondott mesét, s eljátszotta Bors nénit, a gyerekek kedvencét is. Mindent igényesen és karakteresen csinál, művészetét ez a két szempont határozza meg.

Molnár Piroskát mindig is a művészi alázat jellemezte, számára nincs fontosabb, mint hogy amit felvállalt, azt a lehető legjobban teljesítse, legyen az próba, előadás, forgatás vagy tanítás.

Ascher Tamás azt mondta róla, hogy rendkívül sok színárnyalatú lény: erős, mindent kibíró paraszt, csiszolt agyú, fölényes, művelt nő, érzelmekben gazdag asszony és ezenfelül boszorkány. Mindez ott rejlik a sejtjei mélyén, ezért lehet olyan sokféle szerepet ráosztani.

_E_L6646_GEx-190247.jpg

Molnár Piroska a Kései találkozás olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Gordon Eszter / Rózsavölgyi Szalon)

Művészetét 1977-ben Jászai Mari-díjjal, 1981-ben érdemes, 1990-ben kiváló művész címmel ismerték el. 1995-ben Kossuth-díjjal tüntették ki színházi- és filmszerepeiben nyújtott kiváló alakításáért.

Igaz, a Bors néni két felvonása között megkapott Kossuth-díjat, amely akkor még nem szobor, hanem érem volt, zavarában elhagyta: ottfelejtette a színházban.

1999-ben a közönség szavazatai alapján megkapta az Örökös Tagság kitüntető címet a Halhatatlanok Társulatában, s felavatták lábnyomát a Nagymező utcai Pesti Broadwayn. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, 2008-ban a Hazám-, 2009-ben az Amfiteátrum-díjat.

2011-ben a nemzet színésznévé választották, ugyanebben az évben a Színházi Kritikusok Céhe a legjobb női főszereplőnek járó díjjal tüntette ki. 2013-ban a chicagói filmfesztiválon elismerő oklevéllel jutalmazták Szász János A nagy füzet című filmjében nyújtott alakításáért, ugyanabban az évben Prima Primissima Díjat kapott. 2014-ben a cottbusi nemzetközi filmfesztiválon a Szabadesés női főszereplőjeként díjazták, s ASSITEJ Üveghegy Életműdíjat kapott, 2015-ben a Színházi Kritikusok Céhének életműdíját vehette át, s az idén Kaposvár díszpolgára lett.

A művésznő 2011-ben a Nagymama című Csiky Gergely-darab címszerepéért kapott gázsijából alapította a Nagymama-díjat, amelyet a kaposvári Csiky Gergely Színház fiatal művészeinek ítélnek oda.

Idén bejelentette visszavonulását. „Ezt az évadot még végigcsinálom, utána abbahagyom. Sokat járok majd színházba, de már csak nézőként” – mondta a Magyar Hangnak.

Molnár Piroska mintegy fél éven át beszélgetett Bíró Krisztával gyerekkoráról, színészi pályájának állomásairól, emlékezetes szerepeiről, gazdag és tartalmas életútjának sokszor regényszerűen izgalmas történetéről. Ebből született meg a Kvittek vagyunk című könyv, amely szeptember 24-én jelent meg a Corvina Kiadó gondozásában.

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Kapcsolódó

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

Fejléckép: Molnár Piroska A két pápa című előadásban (fotó: Molnár Miklós / Rózsavölgyi Szalon)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Meghalt Josef Abrhám, a Kórház a város szélén Blažej doktora

Az egyik legnépszerűbb cseh színész nyolcvankét éves volt. Bár rengeteg tévéjátékban és filmben játszott, legtöbben a Kórház a város szélén című legendás sorozat Blažej doktoraként emlékeznek rá - adta hírül az ujszo.com szlovák hírportál. 
Könyv

Visszatér a Városmajorba a Margó Fesztivál

Június 9-12. között, az Ünnepi Könyvhéttel egy időben, a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált, ahol többek közt Nádas Péterrel, Tóth Krisztinával, Romsics Ignáccal, Bereményi Gézával, Péterfy Borival, Zoltán Gáborral és az Alkalmáté Truppal is találkozhatunk.
Vizuál

100 éve lappangó remekműveket árverez el a Virág Judit Galéria

A 25 éves Virág Judit Galéria jubileumi aukcióján Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kádár Béla kivételesen értékes alkotása is kalapács alá kerülnek. Mindhárom festmény eddig magángyűjteményekben rejtőzött. A művek két héten át ingyenesen megtekinthetők a Falk Miksa utcai galériában. 
Vizuál

Jobbnál jobb filmekkel jön az Artmozik éjszakája

Premier előtti vetítések és az elmúlt évek legjobb filmjei várják a filmrajongókat az idei Artmozik éjszakáján, május 20-án késő délutántól másnap hajnalig, öt fővárosi moziban. Ezúttal is filmről filmre vándorolhatunk a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe mozik között.
Plusz

A kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt

Csák János a kinevezése előtti meghallgatáson elmondta, az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető. A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Klasszikusok új köntösben – hat bemutatót tart a jövő évadban a József Attila Színház

A következő szezon műsorán a drámák és a vígjátékok mellett a zenés színház kedvelői számára is kínál újdonságokat a József Attila Színház, a Made in Hungáriából ízelítőt is kaphattak a sajtó képviselői.
Színház hír

„A minőség összeköt” – kihirdette idei programjait a Városmajori Szabadtéri Színpad

A fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Városmajori Szabadtéri Színpad minden eddiginél gazdagabb programkínálattal várja az érdeklődőket szeptember közepéig. A színházi előadások mellett koncertek, kiállítások, filmvetítések, családi események és tematikus séták is várják a látogatókat.
Színház gyász

Meghalt Josef Abrhám, a Kórház a város szélén Blažej doktora

Az egyik legnépszerűbb cseh színész nyolcvankét éves volt. Bár rengeteg tévéjátékban és filmben játszott, legtöbben a Kórház a város szélén című legendás sorozat Blažej doktoraként emlékeznek rá - adta hírül az ujszo.com szlovák hírportál. 
Színház hír

Szentivánéji álom a székesfehérvári Vörösmarty Színházban

Május első hétvégéjén a gubancos szerelmek és a hatalmas fémgolyók játszották a főszerepet a Horváth Csaba által rendezett Szentivánéji álom című előadásban.
Színház interjú

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.