1946. szeptember 28-án született, és már ötévesen eldöntötte, hogy színész lesz. Színház iránti szeretetét édesapjának, Benedek Tibornak köszönhette, aki a pesti kabarék megkerülhetetlen figurája volt.
Miklós tehetsége hamar megmutatkozott, már érettségi előtt felvették a főiskolára, útja azonban nem volt zökkenőmentes.
Matematika tanára ugyanis megbuktatta, ezzel megnehezítette, hogy a fiú bejusson az intézménybe.
Végül Szinetár Miklós osztályában kezdhette meg tanulmányait. Nevét hamar megismerték, amikor 1965-ben egyik osztálytársával, Vallai Péterrel megnyerték a Ki mit tud?-ot paródia kategóriában.
1969-ben végzett a főiskolán, és szinte azonnal szerződtette Both Béla a Nemzeti Színházhoz. Több mint tíz évig volt a társulat tagja, amikor 1983-ban a frissen alakult Katona József Színházhoz hívták játszani. Ő maga élete egyik legmeghatározóbb időszakának tartja az itt töltött éveket. Olyan mesterei voltak, mint Zsámbéki Gábor és Székely Gábor, és itt kóstolt bele először a rendezésbe is. Első nagy sikere a Galócza volt.
Benedek Miklós és Latinovits Zoltán (Fotó/Forrás: Kádas Tibor / Fortepan)
Egy idő után azonban úgy érezte, hogy már nincs szükség rá, ezért 2003-ban távozott a színháztól. Schwajda György hívására visszatért a Nemzetibe, Prospero szerepében debütált A viharban. Bár társulati tag lett, mindössze hat évet töltött a teátrumnál, 2009-ben elbocsátották. Az esetet általános értetlenség övezte a szakma részéről, mivel sem szakmai, sem személyes konfliktus nem volt közte és Alföldi Róbert között. Az történtek után csaknem egy évtizedig szabadúszó volt, 2017 óta az Orlai Produkciós Irodához fűzik szorosabb szálak.
Nevéhez számos ikonikus alakítás és produkció kötődik, ő a Budapest Orfeum című zenés darab szellemi atyja.
A Császár Angela és Szacsvay László előadásában sikerre vitt est az 1907 és 1945 közötti időszak dalait, verseit és jeleneteit idézi meg. Ahogy lapunknak egy korábbi interjúban elmondta, „Szacsival” itt kezdődött negyven éve tartó barátságuk. Az előadást tíz év alatt csaknem négyszázszor játszották, külföldön is nagy népszerűségre tett szert.
Benedek klasszikus és modern darabokban egyaránt remekel, emlékezetes szerepei közé tartozik a Játékszínben a Hyppolit, a lakáj címszerepe, illetve a Nemzeti Színházban Pilátus A Mester és Margaritában. Legnagyobb sikerét egy Füst Milán-drámában, a Catullusban, valamint Bulgakov Menekülésében érte el.
Jelenet a Hyppolit, a lakájból:
A Vígszínházban is rendszeresen láthatták a nézők, szerepelt a Csókos asszonyban, a Nórában és a Játék a kastélyban című komédiában. Rendezőként számos vígjátékot, zenés darabot jegyez, előszeretettel nyúl Heltai- és Molnár-darabokhoz. Ő készítette Szacsvay László Szép Ernő-estjét.
A képernyőn is találkozhattak vele a nézők: olyan alkotások kötődnek a nevéhez, mint a Fényes Szelek, A Pogány Madonna, az Akli Miklós, A három testőr Afrikában, a Presszó, a Sorstalanság, a De kik azok a Lumnitzer nővérek?, valamint az S.O.S. szerelem! és a Szabadesés.
Hangját mindenki ismeri, legemlékezetesebb szinkronszerepének a Macskafogó Mr. Teufeljét tartja, de ő volt Teddy Meldrum hangja is a Csengetett, Mylord?-ban.
Játékstílusát átjárja az irónia és tragikomikum, modorában megjelenik a két világháború közötti pesti polgár figurája, ugyanakkor visszaköszön valami a múlt század kabaréinak világából is. Magát úgy jellemzi: „Szeretek dühöngeni, ami rémes, mert egy csomó energiát elvisz és görcsbe húzza az ember gyomrát.”
1992-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetemre is visszatért, ezúttal oktatóként, 2007-ig tanított, ekkor egy időre az intézmény docense lett.
Munkásságát számos díjjal elismerték, 1981-ben Jászai Mari-díjat akpott, 1989-ben érdemes művész címmel tüntették ki, 1998-ban vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést, 2012-ben kiváló művész címmel ismerték el. 2016-ban Kossuth-díjat vehetett át, 2020-ban pedig a Halhatatlanok társulatának tagja lett.
Nagyobbik fia, Benedek Tibor olimpiai bajnok vízilabdázó 2020-ban elhunyt, ekkor Benedek Miklós azt nyilatkozta, hogy képtelen színpadra állni.
Idén vállalt először színpadi szerepet, az Orlai Produkciós Iroda Hárman a padon című előadásában Egri Márta és Gálvölgyi János partnereként lesz látható, a József Attila Színház pedig felkérte Spiró György Imposztor című drámájának főszerepére.
Fejléckép: Benedek Miklós (forrás: Orlai Produkciós Iroda)
hírlevél
