Színház

A teknősbéka túl gyorsan ment

2016.10.12. 08:03
Ajánlom
Euripidész tragédiája nagyjából két és fél ezer éves, a kérdés viszont örök. Az emberi természet kétszínűsége kettéhasítja a közösséget, szétveri a családot, meghasonlásba kergeti a lelket. De többről is szó van itt.

Teknőcöt így rohanni még nem láttam. A jámbor jószág Dionüszoszt alakítja a miskolci Játékszínben Euripidész tragédiájának, a Bakkhánsnőknek a végén. A színlapon ugyan Bodoky Márk e.h. neve áll a szerepben, aki pompás pantomimben pucéran elő is adja az isten emberi testet öltésének kínlódásos folyamatát. Rendesen megszenvedi az emberré válást. Meg is érdemli, hiszen utóbb szörnyű bajt okoz Thébában. Ünnepi révületet bocsát a város lakóira, büntetésből, amiért nem tisztelik eléggé, egyúttal kikényszerítve, hogy ismerjék el isten voltát, és ennek jegyében tombolva mulassanak. Egyedül a király, a hatalom hivatalnoka fordul ellene, a rend, a fegyelem letéteményeseként próbálja megfegyelmezni, ám az őrjöngők élén éppen saját anyja áll, aki elvakult dühöngésében széttépi az álarcosan közéjük férkőző fiát.

Bakkhánsnők

Bakkhánsnők (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

Euripidész tragédiája nagyjából két és fél ezer éves, a kérdés viszont örök.

Az emberi természet kétszínűsége kettéhasítja a közösséget, szétveri a családot, meghasonlásba kergeti a lelket. De többről is szó van itt. A közösség egyik alapja a rend, a fegyelmezett együttműködés. A másik viszont a közös érzület, az együttlét átérzése, a feloldódás a sokaságban, a tömegesség mámora. Egymást kizáró, ám mégis egymást feltételező élmények, élethelyzetek.

Bakkhánsnők

Bakkhánsnők (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

Szőcs Artur rendezése megőrzi e kérdések súlyát, ám rengeteg játékos ötlettel, szellemes asszociációval dúsítva hozza közel a mostani nézőkhöz. Ismerjük jól, iskolában tanítják, a klasszikus művek játszásának hármasegység-követelményét. E szerint három kort kellene az előadásnak egyesítenie. A történések idejét, a szerző korát és az előadásét. Az arányok azonban változók. A meiningeniként ismert stílus szinte naturális valójában szerette volna színpadra tenni a múltat, sőt a soha sem látott mitológiát is. A polgárosodó Európa vagyonosodó színháznézői visszavágytak a hősi ősidőkbe. Amikor semmi sem volt polgári, lapos, hétköznapi. A színpadon nem ettek, ittak, egyéb biológiai funkciókról nem is beszélve, csak szavaltak. Manapság kétszeresen is ellenkező divat járja: mindenről, múltról, jelenről, jövőről a rendező vízióját kell látnunk, ráadásul többnyire brutálisan naturális életszerűséggel keverve. Bizonyára ezt is várjuk a színháztól.

Bakkhánsnők

Bakkhánsnők (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

Szőcs Artur is vegyíti a steril stilizálást a ma már nem szokatlan, de mégis provokatív valószerűséggel.

Már említettem az isten emberré válását. Természetesen meztelenül szenvedi el a hosszú és kínos folyamatot. A játéktér azonban steril, elvont, szinte üres. Elöl, középtől kissé balra emelvényen szabályos sokszögletű vízmedence, ebből születik Dionüszosz és ebbe hal bele a király, Pentheusz. Oszlopként fémcsövek állnak itt-ott, egyikükön füstölgő-párolgó lyukak vannak, a másikukra kínjukban fölcsavarodhatnak a játszók. Hátul egy lépcsőn a magasba is föl lehet jutni, ahol baloldalt híd közlekedik előre-hátra. A jelmezek tréfásak, sőt viccesek. Vak jós és aggódó aggastyán is bundás bikiniben sejteti a természetközeli, birkatenyésztő pásztortársadalmat. De maga a király sincs jobban felöltöztetve. (A látvány felelőse Kovács Dániel.)

Bakkhánsnők

Bakkhánsnők (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

A legfontosabb persze ezúttal is a játék.

Szegedi Dezső és Varga Zoltán öreges bölcsességgel és rossz előérzettel kommentálják az eseményeket, Harsányi Attila erőszakos hivatalnokként képviseli a király szűk látókörű racionalizmusát. Magát a tragikus tettet Tenki Dalma jeleníti meg nagy erővel, heves szenvedéllyel és hatalmas megrendüléssel a saját fiát széttépő anya szerepében.

Bakkhánsnők

Bakkhánsnők (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

Nyilván rendezői fintor akart lenni, hogy a tragédia végén kötelező tanulsághoz a teknőc lassú, megfontolt vonulása társuljon. Ám szegény állat bizonyára túljátszotta a szerepét: menekülni próbált.

A színpadi szex árnyalatai

Megvizsgáltuk, a magyar színpadokon mekkora szerephez jutott az elmúlt években a provokáció és az erotika.

Olvasson tovább>>>

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kísértethajó életnagyságban – A bolygó hollandi Szentmargitbányán

Első alkalommal adták elő Wagner valamely művét a Szentmargitbányai Kőfejtőben, A bolygó hollandi azonban nem csupán igazolta a választást, hanem az utóbbi évek egyik legjobban sikerült produkciója lett. A július 9-i premieren jártunk.
Klasszikus

Kamarazenei gyöngyszemek festői környezetben – jön a 28. Haydn Fesztivál Pápán

A Budapesti Vonósok minden évben megrendezett eseményén megcsodálhatjuk a pápai Esterházy-kastély történelmi jelentőségű épületét, valamint a klasszikus és a népzene határvidékére is elkalandozhatunk, neves vendégek hangversenyein.
Vizuál

Sötét és világos harca Barcsay Jenő festészetében

A Magyar Képzőművészeti Egyetem rendezésében július 16-án megnyílik a Tökéletes egyensúly – Barcsay Jenő életműve új megvilágításban című tárlat. Az évfordulóra jelent meg Sturcz János Barcsay című könyve is, amely a sötét és világos harcát követi végig az életművön.
Klasszikus

Nyolc nap, huszonhét zeneszerző – jön a hetedik MiraTone Fesztivál

Augusztus 24. és 31. között újra jön a MiraTone Fesztivál és Akadémia. A rendezvény immár kétszer is megkapta az EFFE Label minősítést, amelyet az Európai Fesztiválok Szövetsége ítél oda a kontinens legkiemelkedőbb művészeti fesztiváljainak.
Vizuál

Színekből szőtt terek – Vieira da Silva nyomában Velencében

Ha idén nyáron Velencébe látogatsz, ne hagyd ki a portugál festőművész, Maria Helena Vieira da Silva rejtélyes városképeiből rendezett kiállítást. A Peggy Guggenheim Gyűjteményben látható tárlat egy különleges művészi világba vezet – magyar szálakkal átszőve.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Az SZFE hallgatói mutatkoztak be az Avignoni Fesztiválon

A Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves színészhallgatói nagy sikerrel mutatták be vizsgaelőadásukat az Avignoni Fesztiválon. A produkció OFF-programként szerepelt a nemzetközi, kortárs színházi seregszemlén.
Színház hír

Az Apertúra kapja a Színházi Kritikusok Céhének Jövő díját

A Színházi Kritikusok Céhe 2022-ben alapította meg a Jövő díjat. Az elismerést a társadalmi folyamatok alakításán innovatív színházi gondolkodással, elkötelezetten dolgozó alkotók kaphatják meg. Idén a Jövő díjat az Apertúra érdemelte ki.
Színház hír

Harmincötödször is Szegeden találkoznak a függetlenek – itt a THEALTER programja!

Július 26. és augusztus 2. között rendezik meg a 35. THEALTER színházi fesztivált Szegeden. A nyolcnapos rendezvény hét helyszínén lesz többek között inkluzív táncelőadás, vitaszínház, koncertszínház, monodráma és bábelőadás is.
Színház hír

„Ez a díj örök kőszegivé tett” – Balázs Andrea nyerte el az idei Hollósi Frigyes-díjat

A Hollósi Frigyes-díjat a Kőszegi Várszínház 2022-ben alapította, a színház fennállásának 40. évfordulóján: annak a színművésznek adják át, akinek a Kőszegi Várszínház nagyszínpadi bemutatójában nyújtott alakítása a leginkább tetszett a közönségnek.
Színház kritika

15 sor színház: Sirály

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás az Apertúra Sirály című előadásáról szól. Sirály kritika. 15 sor színház.