Színház

A teknősbéka túl gyorsan ment

2016.10.12. 08:03
Ajánlom
Euripidész tragédiája nagyjából két és fél ezer éves, a kérdés viszont örök. Az emberi természet kétszínűsége kettéhasítja a közösséget, szétveri a családot, meghasonlásba kergeti a lelket. De többről is szó van itt.

Teknőcöt így rohanni még nem láttam. A jámbor jószág Dionüszoszt alakítja a miskolci Játékszínben Euripidész tragédiájának, a Bakkhánsnőknek a végén. A színlapon ugyan Bodoky Márk e.h. neve áll a szerepben, aki pompás pantomimben pucéran elő is adja az isten emberi testet öltésének kínlódásos folyamatát. Rendesen megszenvedi az emberré válást. Meg is érdemli, hiszen utóbb szörnyű bajt okoz Thébában. Ünnepi révületet bocsát a város lakóira, büntetésből, amiért nem tisztelik eléggé, egyúttal kikényszerítve, hogy ismerjék el isten voltát, és ennek jegyében tombolva mulassanak. Egyedül a király, a hatalom hivatalnoka fordul ellene, a rend, a fegyelem letéteményeseként próbálja megfegyelmezni, ám az őrjöngők élén éppen saját anyja áll, aki elvakult dühöngésében széttépi az álarcosan közéjük férkőző fiát.

Bakkhánsnők

Bakkhánsnők (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

Euripidész tragédiája nagyjából két és fél ezer éves, a kérdés viszont örök.

Az emberi természet kétszínűsége kettéhasítja a közösséget, szétveri a családot, meghasonlásba kergeti a lelket. De többről is szó van itt. A közösség egyik alapja a rend, a fegyelmezett együttműködés. A másik viszont a közös érzület, az együttlét átérzése, a feloldódás a sokaságban, a tömegesség mámora. Egymást kizáró, ám mégis egymást feltételező élmények, élethelyzetek.

Bakkhánsnők

Bakkhánsnők (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

Szőcs Artur rendezése megőrzi e kérdések súlyát, ám rengeteg játékos ötlettel, szellemes asszociációval dúsítva hozza közel a mostani nézőkhöz. Ismerjük jól, iskolában tanítják, a klasszikus művek játszásának hármasegység-követelményét. E szerint három kort kellene az előadásnak egyesítenie. A történések idejét, a szerző korát és az előadásét. Az arányok azonban változók. A meiningeniként ismert stílus szinte naturális valójában szerette volna színpadra tenni a múltat, sőt a soha sem látott mitológiát is. A polgárosodó Európa vagyonosodó színháznézői visszavágytak a hősi ősidőkbe. Amikor semmi sem volt polgári, lapos, hétköznapi. A színpadon nem ettek, ittak, egyéb biológiai funkciókról nem is beszélve, csak szavaltak. Manapság kétszeresen is ellenkező divat járja: mindenről, múltról, jelenről, jövőről a rendező vízióját kell látnunk, ráadásul többnyire brutálisan naturális életszerűséggel keverve. Bizonyára ezt is várjuk a színháztól.

Bakkhánsnők

Bakkhánsnők (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

Szőcs Artur is vegyíti a steril stilizálást a ma már nem szokatlan, de mégis provokatív valószerűséggel.

Már említettem az isten emberré válását. Természetesen meztelenül szenvedi el a hosszú és kínos folyamatot. A játéktér azonban steril, elvont, szinte üres. Elöl, középtől kissé balra emelvényen szabályos sokszögletű vízmedence, ebből születik Dionüszosz és ebbe hal bele a király, Pentheusz. Oszlopként fémcsövek állnak itt-ott, egyikükön füstölgő-párolgó lyukak vannak, a másikukra kínjukban fölcsavarodhatnak a játszók. Hátul egy lépcsőn a magasba is föl lehet jutni, ahol baloldalt híd közlekedik előre-hátra. A jelmezek tréfásak, sőt viccesek. Vak jós és aggódó aggastyán is bundás bikiniben sejteti a természetközeli, birkatenyésztő pásztortársadalmat. De maga a király sincs jobban felöltöztetve. (A látvány felelőse Kovács Dániel.)

Bakkhánsnők

Bakkhánsnők (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

A legfontosabb persze ezúttal is a játék.

Szegedi Dezső és Varga Zoltán öreges bölcsességgel és rossz előérzettel kommentálják az eseményeket, Harsányi Attila erőszakos hivatalnokként képviseli a király szűk látókörű racionalizmusát. Magát a tragikus tettet Tenki Dalma jeleníti meg nagy erővel, heves szenvedéllyel és hatalmas megrendüléssel a saját fiát széttépő anya szerepében.

Bakkhánsnők

Bakkhánsnők (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

Nyilván rendezői fintor akart lenni, hogy a tragédia végén kötelező tanulsághoz a teknőc lassú, megfontolt vonulása társuljon. Ám szegény állat bizonyára túljátszotta a szerepét: menekülni próbált.

A színpadi szex árnyalatai

Megvizsgáltuk, a magyar színpadokon mekkora szerephez jutott az elmúlt években a provokáció és az erotika.

Olvasson tovább>>>

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A metronóm kérlelhetetlensége – megnéztük az Ennio Morricone-filmet

Egy monumentális életműhöz monumentális portré illik: Giuseppe Tornatore dokumentumfilmje a maga két és fél órájával töményen, sűrítve mutatja meg, miért is lehet kizárólag szuperlatívuszokban beszélni Ennio Morriconéról.
Tánc

Eltáncolt fájdalom – Frida Kahlóról készít előadást Duda Éva

Eleonora Accalai főszereplésével mutat be Frida Kahlo életéről és művészetéről szóló előadást a Duda Éva Társulat. A FRIDA, az élet múzsája című, látványszínházi produkció bemutatóját december 7-én tartják a Nemzeti Táncszínházban.
Színház

Szakítópróba három hangra – Őze Áron rendezésében jön a Válásguru a Rózsavölgyi Szalonban

A francia Tristan Petitgirard által jegyzett darabot december 15-én mutatja be a Rózsavölgyi Szalon. Őze Áron rendezésében színpadra lép Ullmann Mónika, Brasch Bence és Józan László.
Plusz

Polgári engedetlenségbe kezdtek a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium tanárai is

„Felháborít az a megalázás, elhallgattatás és megfélemlítés, amit azoktól a politikai vezetőktől kell elviselnem, akik helyettem, felettem, nélkülem döntenek” – jelentették ki a gimnázium oktatói, akik úgy fogalmaztak, diákjaik iránt érzett szeretetük miatt álltak bele ebbe a küzdelembe.
Vizuál

A magyar származású festő, akinek a képe a francia elnök dolgozószobájában lóg – Kamaratárlat nyílt Hantai Simon munkáiból

A Hantai, Klee és más absztrakciók című kiállítás a világhírű, magyar származású festő munkái mellett az őt inspiráló alkotók műveit is bemutatja a Szépművészeti Múzeum.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház pille tamás

Színpadra állítják a Meseország mindenkié című mesekönyvet

A 2020-ban megjelent könyv színpadi feldolgozását 2023 márciusában mutatja be Bécsben a SVUNG – Bécsi Magyar Színház, számolt be róla a Színház Online.
Színház ajánló

A gyáva – A kábítószer-függőségről láthatunk előadást a Csokonaiban

Hátborzongatóan őszinte hangvételben mutatja be egy fiatal kábítószerfüggő fiú gondolatait a Nézőművészeti Kft. és a Manna Kulturális Egyesület közös, díjat nyert előadása, A gyáva. A Scherer Péter rendezte produkciót december 14-én láthatja a közönség a XV. kerületi Csokonai Művelődési Házban.
Színház ajánló

Újramesélt Találkozás – Fullajtár Andreával a főszerepben érkezik Nádas darabja az eSzínházra

December 8-ától láthatjuk az eSzínház felületén a Katona új előadását, amely Nádas Péter és Vidovszky László Találkozás című darabjából született. A készítők a film nyelvén mutatják be az ötvenes évek diktatúrájában játszódó történetet, amelyben a zene és a dráma elválaszthatatlan egységet alkot.
Színház ajánló

Bosch világát idézi a Vígszínház új bemutatója – jön a Szeget szeggel Rudolf Péter rendezésében

Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátékát tűzi műsorra a Vígszínház Rudolf Péter rendezésében. A főbb szerepekben Kőszegi Ákos, Stohl András, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Wunderlich József és Márkus Luca lép színpadra.
Színház hír

Színház háború idején – ukrán drámaírók művei az Átrium színpadán

A háború alatt született ukrán színdarabokból rendeznek felolvasószínházi eseményt december 15-én az Átriumban. A projekttel a szervezők szeretnék kifejezni szolidaritásunkat Ukrajnával, az ukrajnai emberekkel és az ukrán színházi alkotókkal.