Színház

A teknősbéka túl gyorsan ment

2016.10.12. 08:03
Ajánlom
Euripidész tragédiája nagyjából két és fél ezer éves, a kérdés viszont örök. Az emberi természet kétszínűsége kettéhasítja a közösséget, szétveri a családot, meghasonlásba kergeti a lelket. De többről is szó van itt.

Teknőcöt így rohanni még nem láttam. A jámbor jószág Dionüszoszt alakítja a miskolci Játékszínben Euripidész tragédiájának, a Bakkhánsnőknek a végén. A színlapon ugyan Bodoky Márk e.h. neve áll a szerepben, aki pompás pantomimben pucéran elő is adja az isten emberi testet öltésének kínlódásos folyamatát. Rendesen megszenvedi az emberré válást. Meg is érdemli, hiszen utóbb szörnyű bajt okoz Thébában. Ünnepi révületet bocsát a város lakóira, büntetésből, amiért nem tisztelik eléggé, egyúttal kikényszerítve, hogy ismerjék el isten voltát, és ennek jegyében tombolva mulassanak. Egyedül a király, a hatalom hivatalnoka fordul ellene, a rend, a fegyelem letéteményeseként próbálja megfegyelmezni, ám az őrjöngők élén éppen saját anyja áll, aki elvakult dühöngésében széttépi az álarcosan közéjük férkőző fiát.

Bakkhánsnők

Bakkhánsnők (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

Euripidész tragédiája nagyjából két és fél ezer éves, a kérdés viszont örök.

Az emberi természet kétszínűsége kettéhasítja a közösséget, szétveri a családot, meghasonlásba kergeti a lelket. De többről is szó van itt. A közösség egyik alapja a rend, a fegyelmezett együttműködés. A másik viszont a közös érzület, az együttlét átérzése, a feloldódás a sokaságban, a tömegesség mámora. Egymást kizáró, ám mégis egymást feltételező élmények, élethelyzetek.

Bakkhánsnők

Bakkhánsnők (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

Szőcs Artur rendezése megőrzi e kérdések súlyát, ám rengeteg játékos ötlettel, szellemes asszociációval dúsítva hozza közel a mostani nézőkhöz. Ismerjük jól, iskolában tanítják, a klasszikus művek játszásának hármasegység-követelményét. E szerint három kort kellene az előadásnak egyesítenie. A történések idejét, a szerző korát és az előadásét. Az arányok azonban változók. A meiningeniként ismert stílus szinte naturális valójában szerette volna színpadra tenni a múltat, sőt a soha sem látott mitológiát is. A polgárosodó Európa vagyonosodó színháznézői visszavágytak a hősi ősidőkbe. Amikor semmi sem volt polgári, lapos, hétköznapi. A színpadon nem ettek, ittak, egyéb biológiai funkciókról nem is beszélve, csak szavaltak. Manapság kétszeresen is ellenkező divat járja: mindenről, múltról, jelenről, jövőről a rendező vízióját kell látnunk, ráadásul többnyire brutálisan naturális életszerűséggel keverve. Bizonyára ezt is várjuk a színháztól.

Bakkhánsnők

Bakkhánsnők (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

Szőcs Artur is vegyíti a steril stilizálást a ma már nem szokatlan, de mégis provokatív valószerűséggel.

Már említettem az isten emberré válását. Természetesen meztelenül szenvedi el a hosszú és kínos folyamatot. A játéktér azonban steril, elvont, szinte üres. Elöl, középtől kissé balra emelvényen szabályos sokszögletű vízmedence, ebből születik Dionüszosz és ebbe hal bele a király, Pentheusz. Oszlopként fémcsövek állnak itt-ott, egyikükön füstölgő-párolgó lyukak vannak, a másikukra kínjukban fölcsavarodhatnak a játszók. Hátul egy lépcsőn a magasba is föl lehet jutni, ahol baloldalt híd közlekedik előre-hátra. A jelmezek tréfásak, sőt viccesek. Vak jós és aggódó aggastyán is bundás bikiniben sejteti a természetközeli, birkatenyésztő pásztortársadalmat. De maga a király sincs jobban felöltöztetve. (A látvány felelőse Kovács Dániel.)

Bakkhánsnők

Bakkhánsnők (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

A legfontosabb persze ezúttal is a játék.

Szegedi Dezső és Varga Zoltán öreges bölcsességgel és rossz előérzettel kommentálják az eseményeket, Harsányi Attila erőszakos hivatalnokként képviseli a király szűk látókörű racionalizmusát. Magát a tragikus tettet Tenki Dalma jeleníti meg nagy erővel, heves szenvedéllyel és hatalmas megrendüléssel a saját fiát széttépő anya szerepében.

Bakkhánsnők

Bakkhánsnők (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)

Nyilván rendezői fintor akart lenni, hogy a tragédia végén kötelező tanulsághoz a teknőc lassú, megfontolt vonulása társuljon. Ám szegény állat bizonyára túljátszotta a szerepét: menekülni próbált.

A színpadi szex árnyalatai

Megvizsgáltuk, a magyar színpadokon mekkora szerephez jutott az elmúlt években a provokáció és az erotika.

Olvasson tovább>>>

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Idén is Szegeden láthatók a legizgalmasabb színházi előadások – jön a THEALTER

Július 27. és augusztus 2. között rendezik meg a 34. THEALTER színházi fesztivált Szegeden. A jól ismert fellépők mellett új formációkkal, fiatalokból szerveződő csapatokkal is találkozhatnak a szegediek és az ide látogató nézők.
Színház gyász

Elhunyt Szatmári Liza

Az Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő július 20-án, életének 97. évében hunyt el. Szatmári Liza hetvenhárom éve volt a Vígszínház tagja, halálhírét a társulat közölte.
Színház hír

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Színház gyász

Elhunyt Dobos Ildikó színművész

A Jászai Mari-díjas színművész hosszan tartó betegség után, 82 éves korában hunyt el. Drámai erejű alakításaira az eszköztelenség, a szereppel való teljes azonosulás volt jellemző.
Színház ajánló

Margaret Atwood az asszonyi hűségről szóló mítoszadaptációját is bemutatja a Gyulai Várszínház

A Gyulai Várszínház fesztiválprogramjának fontos csomópontjai a saját bemutatók, idén például négy olyan előadás, amelyet a színház részben saját fejlesztésben, részben koprodukciós partnerrel hoz létre.