Gyerekkori sérülés-bőröndjeinkkel, csalódás-táskáinkkal vagy gyűlölet-dobozainkkal nézünk szembe, amiket jó sokáig tudunk cipelni. Az előadás tovább jutott az összukrajnai GRA – Great Real Art színházi seregszemléjének második fordulójába. Oleh Melnyicsuk rendezése. Jöel Pommerat: Ez a gyerek – Beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház

Füst Milán Boldogtalanokjából ismert Húber Vilmos ezúttal televíziós gyártásvezető, akit hidegen hagynak mind az emberi érzelmi kapcsolatokat illető konvenciók, mind az illő viselkedésformák. Az előadás érdekessége, hogy Albu István rendező és a Figura társulata egyfajta hibrid előadást hozott létre: a színészek játékát egy részletekre összpontosító, élőben forgatott és vágott filmváltozat kíséri a játéktéren kifeszített vetítővásznon. Füst Milán: Boldogtalanok – Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház

Jelenet a Boldogtalanok című előadásból (Fotó/Forrás: Bartalis Előd)

Pintér Béla darabját számos hazai és határon túli színház bemutatta már, sikere 2002. évi ősbemutatója óta töretlen. Ezúttal a Kassai Thália Színház társulatának előadásában, Rédli Károly rendezésében látható. Kusza családi kötelékek és bonyolult érzelmi viszonyok, vérbő komédia és gyötrelmes dráma. Édes titkok és fájdalmas leleplezések. Pintér Béla: Parasztopera – Kassai Thália Színház

Csokonai több, mint 220 éves alkotása tele van modernitással és kiaknázásra váró lehetőségekkel. Mindezeket játékosan felszínre hozva, sok zenével, egyfajta abszurd élőszereplős bábjátékként mutatja be a Szegedi Pinceszínház és az Aradi Kamaraszínház közösen. A művet Tapasztó Ernő állította színpadra. Csokonai Vitéz Mihály: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak – Aradi Kamaraszínház – Szegedi Pinceszínház

Az Emigránsok a rendszerváltás előtti Európában, kelet-európai vendégmunkások németországi mindennapjaiba enged betekintést. A Soproni Petőfi Színház és a Csallóközi Csavar Színház visszatérő vendégei a fesztiválnak, tavaly Henrik Ibsen Peer Gynt című művével arattak kiemelkedő sikert a közönség körében, akik minden bizonnyal ezúttal sem csalódnak Gál Tamás színművész és Pataki András rendező évtizedet is meghaladó szakmai kapcsolatának legújabb gyümölcsében. Sławomir Mrożek: Emigránsok – A Soproni Petőfi Színház, a Csallóközi Csavar Színház, a Forrás Színház és a Váci Dunakanyar Színház koprodukciója

„Botond Nagy az a fajta rendező, akinek markáns, könnyen felismerhető, saját világa van.  Van egy hangulat, sőt konkrét technikai védjegyek, audiovizuális közeg, attitűd, ami jellemző rá” – írják róla. Kétségünk sem lehet afelől, hogy a norvég drámaíró műve ideális választás a színházi alkotó szándékát illetően. Henrik Ibsen: Nóra – Kolozsvári Állami Magyar Színház

A Tamási Áron-díjas Török Viola rendező a marosvásárhelyi Spectrum Színház művészeti vezetője munkássága során többször is színre vitte Tamási Áron darabjait: a Hullámzó vőlegény és a Vitéz lélek mellett bemutatott Tündöklő Jeromos nagy sikert aratott több fesztiválon. A rendező a Boldog nyárfalévéllel az emberi együttéléshez nélkülözhetetlen bizalmat veszi górcső alá a marosvásárhelyi társulattal együtt. Tamási Áron: Boldog nyárfalevél – Marosvásárhelyi Spectrum Színház

A Betlenben, 1968-ban született, kétszeres UNITER-díjas szerzőt a román színházi élet fenegyerekeként emlegetik, mások mellett a klasszikus művek merész átdolgozásai okán. Munkásságának jelentős részét képezi az improvizációra épülő szerzői előadás. Idén nyáron a sokrétű hatásokból sajátos, összetett színházi nyelvvel bíró sepsiszentgyörgyi társulat a kiemelkedő román alkotó rendezésével érkezik Kisvárdára. Radu Afrim: Amikor telihold ragyog a turkáló felett – Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház

Jelenet a Zenta, 1697 című előadásból (Fotó/Forrás: Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja)

Nem hiányozhat a fesztivál programjából az új magyar rockopera sem, amelynek zenéjét Szarka Gyula Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész, a Ghymes együttes alapító tagja szerezte. Az előadás tisztelegni kíván az 1697. szeptember 11-én lezajlott világtörténelmi jelentőségű esemény előtt, amikor is a Savoyai Jenő által vezetett egyesült keresztény seregek Zenta határában meghatározó csatát nyertek a török haderővel szemben. Az előadás rendezője Pataki András. Szarka Gyula – Szálinger Balázs: Zenta, 1697 – Zentai Magyar Kamaraszínház, Soproni Petőfi Színház

Lénárd Róbert darabja az Y-generációs fiatalokról szól, egy generációról, amely mindent azonnal akar és mindent most. Puskás Zoltán, az előadás rendezője, az Újvidéki Színház művészeti vezetője a vajdasági színházi élet különlegesen izgalmas látásmóddal bíró alkotója. Lénárd Róbert: Y-elágazás – Vajdasági Tanyaszínház

Branislav Nušić A gyászoló család című komédiája az egyik legismertebb és legtöbbször játszott szerb színdarab. Története egy olyan család körül forog, melynek tagjai egy tehetős rokon halála után szemet vetnek annak mesés hagyatékára. Az előadás a New York-tól Lublinig, Belgrádtól Goriziáig számos nemzetközi díjjal elismert Andrej Boka rendezésében kínál igazi színházi csemegét az ínyencek számára. Branislav Nušić azonos című komédiájának motívumai alapján: A gyászoló család –   Szabadkai Népszínház Magyar Társulata

A Szkéné Színház, a TRIP Hajó és a Transzformáció Alapítvány közös előadása.

2008-ban, életének 34. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Kovács Ágnes Anna, Marosvásárhelyről áttelepült színművész, a Honvéd Együttes Kamaraszínházának volt tagja. Az előadás Szabó K. István rendezésében a remény gyakorta elvesző illúziójáról, és a folyamatos útkeresés néha bizonytalanul ingoványos talajáról is mesél. Jon Fosse: Én vagyok a szél – Kovács Ágnes Anna emlékének

Halász Péter, a már életében legendává nőtt, formabontó színházi alkotó egy családi történet szemszögéből a színház természetrajzát kutatja művében. Vajon hol van az a pont, amikor a néző bekapcsolódik a színpadi történésekbe, és a színház nem pusztán kellemes esti élmény, hanem valóság lesz számára? Hatházi András rendezése a fenti kérdéseket vizsgálja. Halász Péter: Gyerekünk – Csíkszeredai Csíki Játékszín

A Szedjetek szét munkacímű előadás Domonkos István életművén alapszik. A költő még a hetvenes években hagyta el szülőföldjét, a Vajdaságot, ám önkéntes emigrációjában született szövegei arról tanúskodnak, hogy soha nem volt képes teljesen elszakadni tőle. Az előadást Mezei Kinga álmodta színpadra. Szedjetek szét – Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház

Jelenet A tigris című előadásból (Fotó/Forrás: Vigh László Miklós)

A Szigligeti Színház tavaly, Lila ákác című produkciójával elnyerte a fesztivál legjobb előadásának díját, s bizonyosan idén sem csalódnak a fesztiválozók a társulat egyik új bemutatójában. Gianina Cărbunariu: A tigris – Nagyváradi Szigligeti Színház

A fesztivál programjából kitűnik, hogy Magyarország egyik legjelentősebb színházi seregszemléjére idén is meghatározó hazai és kiemelkedő, magyar nyelven játszó, határon túli színházak és alkotóműhelyek kaptak meghívást.

Balogh Tibor, a fesztivál művészeti tanácsadója, az előadások válogatója így fogalmaz az idei színházi seregszemléről: „Az elmúlt hónapok nyoma mélyen rögzült bennünk. A közönséggel való személyes érintkezés hiánya, a bemutatók elmaradása, az önmagukért való próbák összekuszálják a természetes értékvilágot. Bezártságukban a színészek elkezdenek egymás örömére játszadozni, majd megcsömörleni a saját ötleteiktől, a kollégájuk önismétléseitől, és egyszer csak eltolják maguktól a jelent. Ami a jelen mögött van – mily természetes paradoxon –, az a műsorra tűzött darabok eredeti közege.”

A fesztivál fővédnöke Seszták Miklós kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője.

Fejléckép forrása: Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja

Támogatott tartalom.