Színház

A vágy titokzatos trágya

2020.02.12. 17:10
Ajánlom
Sötét. Sötét. Még mindig sötét. Alföldi Róbert rendező ilyen abszurdan mulatságosan még nem kezdett előadást. (Megjegyzés: A címben nincs elírás!)

A Radnóti Tesla Laborjában olyan a bejárás A vágy előadásán a nézőtérre, hogy egyesével botladozunk be egy fóliasátorban lerakott deszkapallón. Lassú, nehézkes a bejutás, és rögtön ráhangolja a lelkiállapotunkat arra, hogy mi is ugyanúgy be leszünk zárva ide, mint Franz Xaver Kroetz hősei a maguk életébe.

Kálmán Eszter díszlete elbűvölő alapossággal teremti meg a sírkertészetet, amely magába foglalja Holdenriederék munkahelyét, otthonát, valamint jószerével a közönséget is. A temetőmenti virágkertészetet vivő családi cég házaspárjának hitvesi ágya többfunkciós: nemcsak aludni lehet rajta, hanem az igénytelen ágyneműt félretéve palántázni is. Egyik oldalról a falon koszorúkínálat keretezi a teret, a másik oldalon előzékenyen ajánlott szalagfeliratok közül lehet válogatni a Szívemben örökké élni fogsztól az Utolsó üdvözlettelig. Vastag pévécé-csíkfüggöny lóg a bejáraton, amitől rögtön érezni véljük a hideget. A meghitt, munkás rendetlenségben kerülgetni kell hol egy mintafejfát, hol egy próbasírhelyet – kár, hogy nem lehet ebbe lökni majd Mitzit –, hol a felstószolt virágföldzacskókat. Az utóbbiak… hát… még szexuális szerephez is jutnak, mindünk meglepetésére (a virágföldet is beleértve).

BataEvaesKovatsAdel-145538.jpg

Bata Éva és Kováts Adél - A vágy (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)

Az előadás úgy kezdődik, hogy beslattyog Hilde, a feleség, vagyis Kováts Adél – már a beslattyog igével szeretném jelezni, hogy

olyan itt a színésznő, amilyennek valószínűleg sosem láttuk még.

Kilép a papucsából, a kis zokniját le nem véve bebújik az ágyba, és gondosan betakargatja magát a pokróccal. Hamarosan jön az ura, Otto, vagyis Schneider Zoltán enyhén dülöngélve, alsógatyában, méretes mellkasát láttatva a kigombolt pizsamafelsőben. Lefekszik és lekapcsolja a villanyt. Sötét. Sötét. Még mindig sötét. Alföldi Róbert rendező ilyen abszurdan mulatságosan még nem kezdett előadást. A felvillanyozó nézőtéri kuncogás közepette egyszer csak rájövünk, hogy egy száraz, kietlen, menetrendszerű nemi aktusba csöppenünk. Illetve hát abból sem lesz semmi, mert a derekát fájlaló, fáradt asszony elhárítja a férj radikális közeledését. Mit van mit tenni, a ház ura kivonul a mellékhelyiségbe, hogy gerjedelmén önkezével legyen úrrá. Szó ne érje a ház elejét, papírtörölközővel szépen feltakarít mindent. 

 

SchneiderZoltanKovatsAdel-145524.jpg

Schneider Zoltán, Kováts Adél - A vágy (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)

A darab egy jóval későbbi pontján Kováts Adél Hildéje már egészen másként közelíti meg a közös ágyat. Rettenetesen szexi hálóingben jön, kirúzsozva, nyakán hosszú gyöngynyaklánccal, amely hibátlan poénlehetőséget is kínál az asszonyi attak során. Hilde elszánta magát, hogy tettleg visszahódítja máshoz kóborolt férjét.

A kettő között az történt, hogy a háziak befogadták Hilde öccsét, a börtönből frissen szabadult Fritzet (Vilmányi Benett), aki valami nem részletezett nemi cselekményért ült, és vágycsökkentő gyógyszereket kell szednie. Az ő egyébként teljesen szolid, visszafogott és normális jelenléte felcsigázza a kertészetiek fantáziáját, legalábbis Ottóét és Mitziét (Bata Éva), aki a cég egyetlen, szingli alkalmazottja. Mitzi is, Otto is hiába provokálja a fiatalembert, s nagy nekibuzdulásukban váratlanul egymásra találnak. Bata Éva bájosan eltúlozza kicsit az amerikai filmekből lesett femme fatale-pózokat, Schneider Zoltán pedig egy kisfiú engedelmességével, majd egy hódító férfi egyre dagadó kebelével veti magát a kapcsolatba. Mit tehet Kováts Adél megrémült, veszélybe került feleségként? Nos, könyörgést, fenyegetőzést, erőszakot is bevetve, sőt mintegy vágytól fűtötten kezdeményezve, harciasan visszaszerzi férjét.

VilmanyiBenettKovatsAdelSchneiderZoltanesBataEva-145537.jpg

Vilmányi Benett, Kováts Adél, Schneider Zoltán és Bata Éva - A vágy (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)

Schneider Zoltán Ottója nagyhangú, nagytüdejű böhönye pasas – a színész e férfitípus ábrázolásában egyszerűen verhetetlen –, akivel szemben általában áll valaki, akiben emberére akad. A testi és hangereje mögött mindig felsejlik az esendőség. Kováts Adél Hildéje fából van; piszka- és satrafából is. De ez a gumicsizmás, törékeny, kifakult asszony alighanem okosabb a többieknél. Érti ő a kivirágzást, amikor a temető mellett sarjad az élet a virágcserepekből is. Meg lehet itt őrülni az élet meg a halál között – mondja.

Pontosan tudja, hogyan kell a férjét kezelni.

SchneiderZoltanBataEvaesVilmanyiBenett-145537.jpg

Schneider Zoltán, Bata Éva és Vilmányi Benett - A vágy (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)

Egy vendéglő piroskockás asztalánál, söröskorsók mögött ülve elviseli némán, elvágyódó mártírarccal, ha a férfira rájön a hoppáré és részegen sajnálatos igazságokat kiabál ki a legintimebb ügyeikről. Ugyanakkor döntési helyzetben egyetlen durva mondattal helyre teszi Ottót. Persze általános vesztes Hilde is. De amikor csábító szirénnek öltözik be, sikerrel jár. És annak is megvan a foganatja, amikor a lehető legdrasztikusabban lép fel a férjét bitorló Mitzivel szemben. Kettősük beillene egy eldurvult Polly-Lucy szcénának a Koldusoperában. A nagy szerelem az, amikor valaki közösen alapít vállalkozást, együtt nevel gyereket, és meg van elégedve az életével – közli Hilde. Az a nagy szerelem, amiért valaki hajlandó mindent eldobni – feleli erre Mitzi.

Mindösszesen történt itt egy perifériális szerelmi dráma, amelyben korántsem az érzelmek játszottak szerepet. Legfeljebb a nemi vágy, a kiéhezettség, az egzisztenciális kényszer, meg a magánytól, az egyedülállástól mint párialéttől való rettegés.

SchneiderZoltanesKovatsAdel-145524.jpg

Schneider Zoltán és Kováts Adél - A vágy (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)

A primer lét szomorúsága az, ami úgy kicsordul a Radnóti Színház előadásából, hogy talán még a nézőkre is ráfröccsen.

Az osztrák drámaíró 1994-ben írta ezt a darabját, s az ősbemutatót maga rendezte a Münchener Kammerspeilben. A magyarországi nézők 1999-ben ismerhették meg az akkor népszínjátéknak nevezett művet: Ascher Tamás vitte színre a Thália Színház Stúdiójában, Csákányi Eszterrel, Lukáts Andorral, Láng Annamáriával és Kardos Róberttel. A szöveg annak idején Parti Nagy Lajos fordításában nem volt annyira trágár, mint most, de evvel a legkevésbé sem akarom azt állítani, hogy Perczel Enikő és Totth Benedek munkája nem volna teljesen helyénvaló. Az a 21 évvel ezelőtti emlékezetes előadás pontosan ugyanazt az erős, bizarr, kényelmetlen hatást keltette, mint a mostani markáns produkció. A néző megdöbbent, megütközött, megrázkódott, egyszerre támadt kedve röhögni és sírni. Olyan tehát, mintha sem a vágy, sem A vágy, sem a színház, sem a közönség, sem az élet nem változott volna semmit.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Szent őrületben – a Szentivánéji álom a Budaörsi Latinovits Színház műsorán

A Szentivánéji álom egyike Shakespeare legőrültebb darabjainak, ami nem csekélység: Shakespeare és az őrület hosszú, cikkcakkos közös határral rendelkeznek. De, szemben a két őrület-tragédiával, a Macbeth-tel vagy a Lear királlyal, a Szentivánéji vígjáték-őrülete nem halálos, legalábbis látszatra nem az, illetve csak jóval később halunk majd bele, amikor már arra sem emlékszünk, hogy mibe is haltunk bele.
Színház interjú

„Nem kell mindenkinek egyformának lennie” – interjú Balázs Andreával

Január 28-án mutatja be a Karinthy Színház a Budapest Playhouse független produkciós műhellyel közösen, Iványi Árpád rendezésében Neil LaBute szatirikus komédiáját, melynek főszerepét Balázs Andrea alakítja. Az Olivier-díjra is jelölt FAT PIG (Kövér disznó) a mai társadalmat veszi górcső alá, és többek között azt a kérdést feszegeti, hogy milyen hatással vannak ránk a társadalmi elvárások. A színésznővel idealizálásról, testképzavarról és az előadás mély mondanivalójáról is beszélgettünk.
Színház ajánló

Önmegvalósítás kutyabőrben – monodráma Kafka nyomán a 3K-ban

Vadász Krisztina előadása a fizikai és a prózai színház nyelvén beszél az önmegvalósítás és önállóság nehézségeiről, a megerősítésekről, illetve azok hiányáról, szabadságról és az igazság fáradhatatlan kutatásáról. A monodráma február 18-tól látható a 3K Kulturális Központban.
Színház hír

Megszűnik a k2 Színház

A független színházi műhely tizenkét év után fejezi be működését – áll a társulat rövid közleményében.
Színház ajánló

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.