Színház

A vér szerelme

2014.02.13. 06:58
Ajánlom
Jókora adag anglofília és színházfétis kell ahhoz, hogy az egyszeri néző arra vetemedjen, hogy moziban nézzen élő angol színházi közvetítést. De aki már járt az Uránia brit színházi sorozatán, tudja, hogy az NT Live sorozat korántsem nehezen dekódolható rétegelőadásokat, hanem igazán magas színvonalú népszínházi közvetítéseket hoz el – igen, még ide, Magyarországra is. KRITIKA

Bár a közvetítést a National Theatre társulatának előadásaként konferálják fel, az Urániában január 30-án vetített előadás, bár valóban az NT Live sorozatának része, valójában a Donmar Warehouse produkciója - az említett nemzeti színház pedig csak annyiban érintett, hogy az ő hivatásuk abban (is) áll, hogy az egész kortárs brit színház krémjét szórják szét a világban, függetlenül attól, hogy az adott előadást épp melyik színház társulata vagy nemtársulata játssza. (Igen, ilyen színházi struktúra is van.) Apró félreértés ez, persze, ahogy apró félrefordítások sorozata az előadás interneten fellelhető magyar beharangozószövege is - éppen arra elég, hogy műholdak ide vagy oda, ne felejtsük el: Pannonia provinciában vagyunk.

De vissza az előadást létrehozó Donmarhoz: egy (főleg londoni mércével) kis színház ez, "talált tér", ahogy az előadás rendezője, és egyben a színház művészeti vezetője, Josie Rourke mondja. A szűk teret romantikusnak bélyegzi a brit színházi sajtó - nekünk talán inkább jutna eszünkbe az ipari vagy a modern jelzők egyike, lévén szó a Covent Garden egyik átalakított raktáráról. Nem mellesleg, ez az apró különbség is jól mutatja a brit és a magyar színház térfelfogásának különbségét; odaát minden a hatalmas terekről szól, érezhető, de nem tapintható mélységekről és magasságokról, harapható sűrűségű levegőről és magasban tört fényekről.

És a tér a kulcs a Donmar Coriolanusához is - egyszerűen zseniális Lucy Osborne díszlete: nyers, graffitivel tarkított kőfal előtt vérrel festett, ferde téglalap jelöli ki a játékteret, a hátsó sarokban beláthatatlan magasságba meredő acél létra. És a látványt alakítják a hol intim, hol hatalmas, hideg teret létrehozó fények, a csatajelenet hangulatteremtő tűzgolyó-effektjei és a vissza-visszatérő, dramaturgiailag is funkcionális háttérvetítések is - nemhiába, kis színház ide vagy oda, mégiscsak egy West End produkciót látunk.

Persze a Coriolanus valójában nem az effektektől szuperprodukció, hanem a szereplőgárdától, azon belül is leginkább a Thor-filmek Lokijaként is ismert Tom Hiddlestontól, akit annyira hájpol a brit közbeszéd, hogy még az előadás szünetében a rendezővel beszélgető riporter is kénytelen volt megemlíteni, hogy a világ legszexibb férfijáról van szó. De tegyük hozzá gyorsan: a felhajtás nem alaptalan: kimunkált test ide vagy oda, Hiddlestont tényleg lehet egyszerűen ezért az alakításért szeretni. Caius Martius Coriolanusként egyszerre tud a kor elvárásainak a legteljesebben mértékben megfelelő gyilkológép, az érzelmeit csak mértékkel kimutató, de mélyen szerető férj, népgyűlölő politikus, végzetesen öntelt férfi, és mindent felülíróan engedelmes gyerek lenni - és alakításának minden mozzanata pontos és átgondolt. És éppen ettől működik jól ez a Coriolanus: hús-vér embert látunk benne, nem pedig hőst vagy antihőst.

És az ember körül egy társadalom bontakozik ki: egy gyűlölni szerető, vérre és sebekre szomjas, ősi erőktől fűtött, de mégis mai embertömeg. A tömegnek pedig két valódi arca van, a két néptribunus: Brutus (Elliot Levey) és Sicinia (Helen Schlesinger). Az ő kettősük teszi igazán élővé az előadást: ők a mi kortársaink, akik a nyelvi tekervényeket lepergetve ismerős politikusokat formálnak szemtelenül: a nép választottjait - és a tragédia valódi előmozdítóit. Beléjük van kódolva a végzet, és rajtuk keresztül a népbe, abba a népbe, amelyik szerelmes a vérbe és az erőbe, az eszményi harcos férfiba - de mindenek felett a saját hatalmába. És a történet szempontjából minden más mindegy, mert tudható, hogy akit a nép ma felemel, holnap a mélybe taszítja le.

De nem lenne helyénvaló, ha itt érne véget a seregszemle: meg kell említenünk a Meneniust, Coriolanus barátját alakító Mark Gatiss-t is, aki minden ízében patrícius, méghozzá a lehető legártatlanabb: éppen azt a benyomást kelti, mint a legelitebb gentlemen's club legműveltebb tagja - könnyű neki, persze, gondolhatjuk, mert lévén angol színpadon játszik, alakításának negyven százalékát letudja egy jól beállított akcentussal. Nem így a volszkok vezérét, Aufidiust játszó Hadley Fraser, aki bár erős vonzalmat mutat Coriolanusért, végül mégis (vagy épp ezért?) a vérében való fürdés jelenti számára a legnagyobb kielégülést.

Talán az Rouke egyik legnagyobb érdeme, hogy hiába úszik minden és mindenki vérben, nem émelyítő embertelenség és nem gyűlölet marad Coriolanus fejjel lefelé lógatott holtteste után, hanem egy olyan társadalom lenyomata, amelyik szépnek találta a szenvedést, amelyik nem ismerte a túl nagy áldozatot, és amelyik jobban szerette saját magát, mint az embert. És ezért a nagy egészért cserébe nézzük el, hogy Rouke időnként a kelleténél egy kicsit jobban szeret rendezőset játszani, hangsúlyosan, de nem jelentésesen rakni a színre éppen nem játszó szereplőket, vagy a pont elégnél egy leheletnyivel több geget hagyni az előadásban. Igazán rászolgált a jóindulatunkra.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Könyv

75 éve verték halálra az Utas és holdvilág szerzőjét

Hetvenöt éve, 1945. január 27-én halt meg Szerb Antal. 1968-ban Balfon emlékművet avattak, amelyen az író szavai olvashatók: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
Könyv

Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times

A múlt héten jelent meg az itthon közkedvelt regény angol fordítása, melyet a kiadó Jane Austen és J.K.Rowling műveihez hasonlít.
Jazz/World

Ilyen volt Chick Corea fellépése a Grammy-díjátadón (és itt a nyertesek listája)

Grammy-díjat nyert Caroline Shaw és Jennifer Higdon szerzői albuma, de Chick Corea és Esperanza Spalding is. A gála legnagyobb nyertese viszont a 18 éves Billie Eilish.
Plusz

Könnyeinkkel küzdünk a Kobe Bryantről szóló animációs kisfilmet nézve

A Grammy gálát is beárnyékolta a Kobe Bryant haláláról érkező megrázó hír. Alicia Keys részvétnyilvánítása után több művész is az elhunyt emléke előtt tisztelgett műsorával. Mutatjuk Kobe Bryant Oscar-díjas animációs filmjét, amelyet a saját életéről készített.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Újra Határtalan Napok a Miskolci Nemzeti Színházban

Február 13. és 15. között ismét a határon túli kultúráé lesz a főszerep a Miskolci Nemzeti Színházban. Az idei programok különlegessége, hogy a színház, a zene, a képzőművészet és irodalom mellett most a film és a tánc műfaja is képviselteti magát. A Határtalan Napok rendezvénysorozaton idén Beregszász lesz a vendég.
Színház FACT

Miről gondolkodnak mostanában a fiatal színházi és filmes alkotók?

Egy európai egyetem számára létkérdés, hogy megmutassa, mi történik a falai között - így tartják ezt az a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is, ahol az alkotók legfrissebb generációja mutatkozik be február 6. és 9. között, a FACT nemzetközi művészeti fesztiválon.
Színház kritika

Közben is mást gondolni – Kritika a Mephistoland című előadásról

Dömötör András már jó ideje német nyelvterületen dolgozik szerzőként, rendezőként. A Mephistoland című munkáját ötödik éve játssza a berlini Maxim Gorkij Színház. Most láttuk.
Színház hír

Miért tilos etetni a jegesmedvéket? 

A jegesmedvék etetése tilos! c. fizikai bábszínházi előadás témája a globális felmelegedés, a környezetvédelem fontossága, a fenntartható fejlődés mellett az emberség, az állatság, és annak a morális kérdésnek a körbekémlelése, hogy miért is tilos etetni a jegesmedvéket. 
Színház hír

Kaposvári díszpolgár lett Molnár Piroska

A Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a Nemzet Színésze szerdán kapta meg a kitüntetést a város polgármesterétől.