Színház

Abszurd

2014.06.12. 10:30
Ajánlom
Ülünk a Cooltour Caféban, ott a teljes vajdasági csapat, Máté Gábor is megérkezik, mindannyian tudjuk, hogy annak a nyolc évnek, amíg Mezei Zoltán vezette ezt a kis magyar társulatot, most van vége - írja POSZT-élménybeszámolójában Bérczes László, akinek Bányavakság-rendezése június 12-én látható a versenyprogram részeként. MAGAZIN

Nehéz lesz feloldani azt az ellentmondást, hogy szerda este azért nem megyek át Pécsre Kaposvárról, mert megígértem a Fideliónak, hogy írok a POSZT-ról, ám ha ott vagyok, akkor nem írok, hanem előadásokat nézek és/vagy beszélgetek. Csütörtökön pedig tényleg ott leszek, de akkor, a <i>Bányavakság</i> két előadása miatt kisebb gondom is nagyobb lesz annál, mint hogy ezt a házi feladatomat teljesítsem.

Fentiek nem jelentik azt, hogy nincsenek élményeim, sőt, túlságosan is vannak - de erről később. Előbb a keddi napon örömmel megállapítom, hogy két kedvenc helyemen kedvező változások történetek: a Nappali kétszer akkorára duzzadt, és így is tele van, valamint újra kinyitott a Cooltour Café, itt ülünk majd éjszaka szeretetben-bánatban a szabadkai csapattal - de erről később. Máskülönben a Király utca legtöbb épületén hónapok óta a "kiadó" felirat díszeleg, ami elszomorító. "Hivatalosan" a Nyílt Fórumra jöttem, hogy a jelenlévőkkel arról beszélgessünk, van-e ma létjogosultsága az abszurdnak. A kérdés nem légből kapott, az apropót egy Vékes Csaba nevű fiatalember új drámája, az Ananász-generáció adja. A szöveg imponáló utalásokkal bizonyítja, hogy a fiatal szerző kívülről fújja az úgynevezett kelet-európai abszurdokat, élükön Mrozekkel, nem beszélve Örkény Istvánról, akitől szereplőket (a Hubauer családot) és számos vendégszöveget is kölcsönöz, azt is fényesen igazolja, hogy remek dramaturgiai érzékkel remek dialógusokat tud írni - ám a nagy kérdés az, mindez mit is szolgál? Néhányan egyetértünk abban, hogy a darabnak kevés titka van (bár ezt vagy ennek ellenkezőjét egy megszülető előadás bizonyíthatná), az pedig ma már (vagy ma még) nem okoz különösebb gyönyörűséget, hogy egy abszurdban / anti-utópiában / parabolában... kimondják a társadalomról azt, amit újságból, tévéből, netről, bárhonnan amúgyis tudhatunk.

Az esemény után megszólít egy újságíró, és ezt nem büszkélkedésből jegyzem meg, hanem mert egyre többször történik meg velünk, hogy az illetőnek "anyag kell", hiszen azért küldték oda, viszont ki tudja, miért nem tudott részt venni az ominózus eseményen, ezért az előadótól, jelen esetben tőlem, tömörített cuccot vár (kérdése nincs), és már ki is van pipálva. Hasonló felkészületlenséggel találkozom néhány óra múlva, a Vörös előadása után - de erről később. Délután a Zsolnay Negyedbe is eljutok, és láthatom, hogy az off-programokra is összegyűlnek a népek - és ahogyan Vékes Csabánál, a Negyedben játszó Dollár papa gyermekei elnevezésű formációnál is illik megjegyezni, hogy az említettek a kaposvári színházi tanszéken végeztek. Bűnös módon nem nézem meg az utóbbiak Hedda Gabler-verzióját, muszáj foglalkozni az idei Ördögkatlannal, ha nyugodt lelkiismerettel szeretnék este beülni a Katona és a Szabadkai Népszínház közös produkciójára, a Vörösre. Márpedig beülök, noha a szabadkai bemutatón is ott voltam már. Beülök, mert szeretem az előadást, és mert szeretem a szabadkai csapatot, akiknek most rossz - és erről immár hamarosan.

Szeretem, amikor egy előadásnak megvan a saját nyelve, főleg ha az menet közben felismerhető, megtanulható és összetéveszthetetlen. Máté Gábor és a nagyszerű színészek az úgynevezett "kisreál" és a stilizálás gyönyörű ötvözetét teremtik meg, nem beszélve Cziegler Balázs végtelenül egyszerű és éppen így tökéletes színházi teréről. A taps után kint várakozunk Mónival, várjuk a szabadkai színészeket. Szőke Attila már jön is, és egy elkésett tévésstáb rögtön el is kapja, hogy begyűjtsön egy nézői véleményt... A kudarcos interjú után a közelben álló Brestyánszki Rozihoz fordulnak, na, ő meg a szerző...

Aztán ülünk a Cooltour Caféban, ott a teljes vajdasági csapat, Máté Gábor is megérkezik, mindannyian tudjuk, hogy annak a nyolc évnek, amíg Mezei Zoltán vezette ezt a kis magyar társulatot, és amely nyolc év alatt megszületett az egyik legerősebb és legenergikusabb magyar színházi közösség - nos, ennek a nyolc évnek, s vele a társulatnak, most van vége. Mezei ideje lejárt, a csapat teljes összhangban támogatta egy tagját, hogy folytatódhasson az, aminek például a Vörös az egyik állomása. A döntéshozók máshogy gondolták. Szabad másként gondolni. Egyet nem szabad (írom ezt botor naivitással): az elmúlt években született, izgalmas, színvonalas előadásokat figyelmen kívül hagyni, és olyasvalakit választani, aki, tudható, gyökeresen más irányba taszítja ezt a kivételesen értékes társulatot (hogy milyen irányba: erről később, máskor, máshol).

A POSZT-on üldögélünk, mely - legyen bármily szubjektív a válogatás - mégiscsak a legjobbak közé tartozó magyar nyelvű produkciók seregszemléje, és egy sikeres előadás után vagyunk, és végtelen az elkeseredés. Tudhatjuk, a szokásos kelet-európai abszurd szereplői lettünk. Kínunkban kacagunk, így ér bennünket az éjfél. Ennek a napnak is vége van.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Szabálytalan utak szabadsága – beszélgetés Pelsőczy Rékával és Vajdai Vilmossal

Pelsőczy Réka és Vajdai Vilmos pályájuk kezdete óta, megszakítás nélkül a Katona József Színház tagjai, akiket rendezőként és színművészként is, egyaránt jegyez a szakma és a nagyközönség. A két művésszel a Katona első évtizede kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Színház

Menni kéne… – amire februárban beindulunk

Van, ahová a színészek, máshová a rendező, megint máshová az izgalmasnak ígérkező színházi nyelv csalogat be – legyen az dráma, thriller vagy olyan előadás, aminek a műfaja most még nem is tudható biztosan.
Klasszikus

Visszavon egy zeneelméleti könyvet az MMA Kiadó a fordítási hibák miatt

Roger Scruton A zenéről című kötetének fordításáról Tornyai Péter zeneszerző közölt kritikát, az észrevételek hatására a kiadó visszavonja és felülvizsgálja a kötetet.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház magazin

„Mindig is nagyobb volt bennem a színház utáni alázat, mint az önmutogatásra való késztetés" – Sunyovszky Szilvia 75 éves

A Kossuth-díjas színésznő február 2-án ünnepli a 75. születésnapját. Noha a színészi pályát több, mint 30 éve diplomáciai és politikusi munkára váltotta, így is nyomot hagyott a hazai színházi és filmes életben.
Színház hír

A STEREO AKT kulturális műhelyt és közösségi teret nyit

A független alkotócsoport a VIII. kerületben talált otthonra. A jövőben alkotóműhelyként és befogadóhelyként is üzemelő STEREO Művház átalakítása még javában tart: az első ütem befejezéséhez közösségi támogatási kampányt indítottak. 
Színház ajánló

Menni kéne… – amire februárban beindulunk

Van, ahová a színészek, máshová a rendező, megint máshová az izgalmasnak ígérkező színházi nyelv csalogat be – legyen az dráma, thriller vagy olyan előadás, aminek a műfaja most még nem is tudható biztosan.
Színház ajánló

Koldusopera – Bagó Bertalan rendezése a József Attila Színházban

Műfaját tekintve: opera, musical, operett és mindezek paródiája – nemcsak ígérik ezt a darabról, de be is váltják február 18-ától a József Attila Színház színpadán, Bagó Bertalan rendezésében.
Színház ajánló

Mit keresett Jakab az ágy alatt? – Dániel András meséje a XV. kerületben

A XV. kerületi Csokonai Művelődési és Rendezvényházban láthatjuk február 12-én a Hab a tortán!-mesesorozat kövekező előadását: Dániel András Mit keresett Jakab az ágy alatt? című meséjét Pető Kata és Porogi Ádám színészpárosa hozza el a gyerekeknek.