Színház

Ahonnan a szél fúj

2012.05.17. 07:31
Ajánlom
Miután a nézőtér elsötétül, hosszú másodperceken keresztül nem történik semmi. Aztán valahonnan a takarásból szól egy hang, hogy indulhat az előadás.

Pillanatok alatt minden mozgásba lendül, a zsinórpadlásról vitorlák szakadnak le, méretes vaslemezek kezdenek kongani, a kellékesek pedig egy hatalmas ventilátort cibálnak. Amit látunk, az sokkal inkább emlékeztet egy zárt ajtók mögött tartott főpróbára, egy werkfilmre, esetleg egy kulisszák mögül kilesett darabra, mint egy kész előadásra: túl leplezetlen a szemünknek, már-már szemérmetlenül az.

Prospero szigete ezúttal nem több, mint egy leszakadt, szerény technikai apparátust felvonultató színpad, varázslata a megkopott színházi illúzió, segítői légies szellemek helyett az Örkény Színház fekete pólós kellékesei. Hatalmát szimbolizáló varázspálcája egy eleve törött székláb: egy hanyatlás szélére sodort birodalom ura ő, s ahogy szemfényvesztése egyre nyilvánvalóbbá válik, úgy lesz a néző is szép lassan ismerője a legapróbb kulisszatitkoknak.

Bagossy László darabjairól jó ideje tudható, hogy kivételes vizualitással operálnak: miniatűr kukucskaszínpadra beszorított Kasimir és Karoline, állóképekbe komponált János király - csak hogy az Örkény Színházban maradjunk. Ehhez képest A vihar pusztulásnak indult, ócska limlomokkal felszórt, próbateremre hajazó tere (díszlet: Bagossy Levente) mintha szándékosan törekedne az eszköztelenségre. Egy-két fekete, falból kiálló törött léc, egy háromlábú szék, egy felhangolatlan zongora - nagyjából ezek jelentik a díszlet állandó elemeit. Ebben a minimálisra redukált térben azonban időről időre olyan képek bontakoznak ki, melyek a néző retinájába égnek: Ariel (Pogány Judit) első színrelépésekor egy három méter magas monstrum, akinek kísértetiesen lebegő szoknyája alól időnként váratlanul egy fej bukkan elő (jelmez: Ignjatovic Kristina), a negyedik felvonásban pillanatok alatt semmiből épül fel egy mini barokk színház, majd ugyanígy, a másodperc töredéke alatt foszlik szét a semmibe.

Az alig két órásra húzott, szünet nélkül pörgő darab egyetlen hiányossága, hogy az egyébként kiváló színészek közül sokaknak alig-alig akad alkalma valamiféle szerepívet felrajzolni. Gyabronka József Alonsóként idő hiányában nem járja be a bűnbánat stációit, kezdettől fogva megtört atyaként van jelen, aki már az első jelenetekben kiérdemelhetné Prospero kegyelmét. Debreczeny Csaba Antoniója gyakorlatilag a János király papírkoronás gazembere, illetve annak kiegészítése néhány újabb jól elhelyezett aljas megjegyzéssel és gesztussal, ellensúlyozva Darvas Ferenc már-már infantilisen jóhiszemű Gonzalójával. Jóval nagyobb hangsúlyt kap Csuja Imre és Epres Attila Stephano-Trinculo kettőse: végeláthatatlan szópárbajaikkal láthatóvá teszik Nádasdy Ádám fordításának bravúrjait, Shakespeare-t gyakorlatilag kortárs szerzővé dumálják szét ("felrúglak, hogy éhen halsz a levegőben"). A hol egész színpadot beterítő démonként, hol zsebkendő méretű rongybabaként megjelenő Ariel Pogány Judit jutalomjátéka. Kilépője egyben rendezői koncepció frappáns összegzése is: jelmezét levetve civilbe vedlik át, s az addig légiesen lebegő tündér szatyrával kezében bandukol ki a kulisszák mögé. Nagyhegyesi Zoltán Ferdinandja amolyan életképtelen városi értelmiségi, akivel szemben Miranda (Törőcsik Franciska) mind fizikailag, mind szellemileg behozhatatlan fölényben van. Kettőjük játékának frissessége az előadás egyik legkiemelkedőbb momentumát jelenti. Gálffi László Prosperóját a folyamatos pozícióvesztés melankóliája hatja át: végső monológja egyszerre a szerep nélkül maradt apa siralma és a halni készülő nagyúr rezignált búcsúbeszéde.

Egy nappal A vihar bemutatója előtt járt nálunk a francia színházi szcéna legizgalmasabbjaként számon tartott Vivarium Studio. A világhírű társulat sajátos formanyelvének szerves részét képzi az, ahogyan saját teatralitásukat teszik reflexió tárgyává: színház a színházban ez, radikális és egyben játékos kísérlet a színpadi illúzió végleges sarokba szorítására. Az Örkény Színház bemutatóját nézve az ember óhatatlanul elkezd összehasonlítani: hol tartunk mi most, van-e eszközünk érvényes színházi kérdések megfogalmazására, és ami a legfontosabb, fel tudjuk-e őket tenni úgy, hogy az alkotói intellektus ne szakítsa szét az előadás szövetét? A vihar a nyitójelenet első másodperceivel egy olyan határozott és felkiáltójeles "igent" kanyarít a néző elé, amit aztán a vastaps sem tud lemosni: úgy látszik, ez most jó sokáig ott szándékozik maradni az Örkény színpadán - már ha nem volt ott egész évadban.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Csak röpülnék – beszélgetés Bodnár Erikával

Gyerekként József Attila versei adtak neki hitet. Sírni mindig szégyellt, nevetni csak a főiskolán tanult meg. Legendás művészekkel dolgozott együtt és sohasem elégedett meg azzal, ami már bevált. Új utakat keresve próbált meg röpülni, mindig egyre feljebb, s gondolatban talán most is egyik híres szerepében szárnyal. Bodnár Erika – Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész – már két éve nem lépett színpadra. Megtisztelő, hogy az otthonában beszélgethettünk vele.
Zenés színház

74 évesen elhunyt Edita Gruberová

A „Szlovák Fülemüle” becenéven is emlegetett, világhírű szoprán énekesnő halálhírét a család közlése alapján müncheni ügynöksége, a Hilbert Artists Management tette közzé.
Zenés színház

Így búcsúztak a pályatársak Edita Gruberovától

A hetvennégy éves korában elhunyt, világhírű koloratúrszoprán, Edita Gruberová elvesztése nemcsak a közönséget sújtotta le, kollégái is fájó szívvel emlékeztek meg róla.
Klasszikus

Lengyel-magyar barátság - Emszt/Koszowski Duó első lemeze

A Folks című albumon lengyel és magyar zeneszerzők művei szólalnak meg az alkotók átiratában, szoprán szaxofonon és zongorán.
Klasszikus

Egy legendás tanárra emlékezik a legifjabb generáció a Zeneakadémián

Varga Tibor hegedűművész-tanár emlékének szenteli október 18-i koncertjét a Pannon Filharmonikusok, melyen négy csodagyerek-hegedűművész is közreműködik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Színház ajánló

5 ígéretes független színházi előadás

Az ősz hagyományosan hemzseg az új bemutatóktól, csak kapkodjuk a fejünket a sokszínű a kínálat láttán, mi viszont most olyan előadásokat ajánlunk, amelyek talán kevesebb figyelmet kapnak a kőszínházak műsorával szemben. Szubjektív válogatásunkban szerepelnek klasszikus művek, izgalmas életutak és kortárs dráma is.
Színház interjú

Hát miért ne legyek makacs? – beszélgetés Schneider Zoltánnal

1991 augusztusa, dúl a Délszláv háború, a berlini fal egy éve már leomlott, repedezik a Szovjetunió. Ezt az idillt robbantja fel a puccskísérlet. Gorbacsovék, elvágva a világtól, saját házuk foglyai. Mi zajlik bent, mi játszódik le legbelül a félelem napjaiban? A Rózsavölgyi Szalon Az elnök szabadsága című előadása kapcsán beszélgettünk a Gorbacsovot alakító Schneider Zoltánnal.
Színház ajánló

Felolvasó képzeletszínház Szamosi Zsófiával

Október 18-án láthatja a közönség a 6SZÍNben Tollár Mónika rendezését, a Janikovszky Éva azonos című regényéből készült A lemez két oldalát. A 2013 óta futó produkcióban ezen az estén Horváth Lili, Elek Ferenc és Simon Kornél partnere Szamosi Zsófia lesz.
Színház interjú

Csak röpülnék – beszélgetés Bodnár Erikával

Gyerekként József Attila versei adtak neki hitet. Sírni mindig szégyellt, nevetni csak a főiskolán tanult meg. Legendás művészekkel dolgozott együtt és sohasem elégedett meg azzal, ami már bevált. Új utakat keresve próbált meg röpülni, mindig egyre feljebb, s gondolatban talán most is egyik híres szerepében szárnyal. Bodnár Erika – Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész – már két éve nem lépett színpadra. Megtisztelő, hogy az otthonában beszélgethettünk vele.