Színház

"Aki száz évre előre gondol, az őrült"

2015.06.10. 11:00
Ajánlom
A Miskolci Nemzeti Színház a POSZT versenyprogramjában szereplő előadása egy kitűnő irodalmi alapanyagból kiindulva közös múltunk feldolgozására tesz kísérletet.

Móricz három részes történelmi regénye csupán néhány évet mutat be Erdély történetéből, de belesűríti egy egész nemzet sorsát. Báthory Gábor és Bethlen Gábor áll a cselekmény középpontjában, két eltérő jellem, két politikai filozófia, két férfitípus. Uralkodásuk véráztatta krónikáját törökök, oláhok, magyarok, székelyek, szászok, reformáltak és katolikusok, nők és férfiak egymást-pusztítása teszi ki. A regény színpadi változata a móriczi nagytotálnak csupán egy részét tudja kiragadni, mégis megrendítő képet ad az örökös megosztottságról, egy nagy fejedelem születésének történelmi és magánéleti hátteréről.

Móricz Zsigmond Erdély-Tündérkertjét a Miskolci Nemzeti Színház dramaturgja, Ari-Nagy Barbara adaptálta színpadra. Bethlen Gábor alakját Zayzon Zsolt kelti életre, Báthory Gábort pedig Harsányi Attila alakítja.

Az előadás a válogatók közös javaslatára került a versenyprogramba. Balogh Tibor gondolatai: "»Bethlen Gábor mindig azt mondta, hogy politikát száz esztendőre kell csinálni. De én azt mondom, az a legény, aki ma ki tudja vágni magát. Aki száz évre előre gondol, az őrült« - olvassuk a regényadaptáció színlapon kiemelt mottóját. A majdani erdélyi aranykor elhozója, Bethlen Gábor kerül szembe trónelődjével, a hedonista-képzelgő Báthory Gáborral. Utóbbi országvesztő szeszélye tragikusan rokonszenves, az előbbi felbukkanása az unalmas üdvösség ígérete. Megütközésük igazi szellemi kaland a reményvágyó nézőnek."

Dicsuk Dániel a 7óra7 kritikájában megjegyzi: "Ari-Nagy Barbara átdolgozásának (...) nemcsak az az érdeme, hogy önmagában is komplex történetté formálja a Tündérkertet, hanem az is, hogy ez a feldolgozás koherensen találja meg saját értelmezését és célját. Nem egy, az aranykorba vezető út elején álló, a sivárságból előrejutó, önmagát újjáépítő nemzet történetének a kezdete, hanem éles, tétre menő dráma a kicsinyes belső harcokról, az egyéni érdekek ütközésének pusztító hatásáról - a megosztottságról és a felelőtlenségről. Egyszerre mutatja be két államférfi (?), Báthory Gábor és Bethlen Gábor személyes és elvi harcát, miközben egyúttal messze túl is mutat e konkrétumokon. Ebből a szempontból a tavalyi, örkényes Stuart Máriához hasonlít, amely két nő küzdelmén keresztül mesél a politika általános természetéről - ugyanakkor sokszínűbb is annál" - teszi hozzá a kritikus.

A rendező, Keszég László a Borsod Online-nak adott interjújában elmondta: "Régóta foglalkoztat, hogy milyenek vagyunk mi magyarok. Ennek megértésében segít a történelem. Gyermekkorom óta megtapasztaltam, hogy a történetírás tele van szépítésekkel, felnagyításokkal, elhallgatásokkal. Azt kellett megtanulnom, hogy a történetírás a politika szolgálatában állt. Amiket húsz éves koromig elolvastam, nem lett volna érdemes elolvasnom, mert jelentős részben meghamisították a történelmet. Sokszor eszembe jutott - és remélem, sokszor eszembe is jut majd még -, hogy dolgozzuk fel úgy a magyar történelmet, ahogyan valójában volt. Nagy történészünknek, Szekfű Gyulának tulajdonítják a megállapítást, hogy a magyarok ősbűne, amiért nem tudtak kiegyezni a mohácsi vész után. Ez vezetett a független erdélyi fejedelemség megalakuláshoz. Erdély történetében kristálytisztán követhető a felemelkedés és a bukás. A tanulság, hogy ha a politikai és a gazdasági elit megegyezett közös célok szolgálatában, volt fejlődés. Ha disszonáns volt a viszonyuk, akkor minden tönkrement. Ne legyen kétségünk: szó sincs róla, hogy a népet valaha megkérdezték volna. Az elitek összefogása, vagy az elitek összefogásának a hiánya befolyásolta, ami történt. A Móricz Zsigmondot is foglalkoztató történelmi idő az a kor, amelytől lényegében ismétli magát a magyar történelem: van megoldás, vagy nincs megoldás" - jegyezte meg a rendező.

Keszég László elmondta, azért Móricz trilógiájának első kötetével kezdtek foglalkozni, mivel az ebben tárgyalt kortól kezdve mindig ugyanazok a problémák Magyarországon. "Ahhoz, hogy megértsük a saját korunkat, és benne magunkat, elemi követelmény, hogy nyitott szemmel járjunk. És felfogjuk, kik és hogyan manipulálnak bennünket. Teljesen mindegy, mit mondanak, de a manipulációs technikák ugyanazok. Az nem lehet, hogy ennyire feledékenyek legyünk, hogy ennyire ugyanazt meg lehessen csinálni lényegében minden második generációval. Ez számomra félelmetes. Amikor erről gondolkodok és beszélek, ez a személyes küzdelmem mindannyiunk amnéziája ellen" - tette hozzá a rendező.

Ugyancsak Dicsuk Dániel írja: "Az Erdély - Tündérkert nem tökéletes előadás - hibái azonban közel sem olyan jelentősek, mint erényei. Egyszerre általános érvényű és kíméletlenül aktuális. Utóbbit ráadásul nem valamilyen erőltetett párhuzammal éri el, hanem a maga természetességével, az első pillanattól az utolsóig az. Az alkotókat így éppen amiatt illeti meg a dicséret, mert nem ragadnak le az egyébként többször is könnyedén felbukkanó és adódó aktuálpolitizálásnál. A Tündérkertet jó időben, jó helyen mutatta be egy jó társulat - ráadásul több mint jól."

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.
Klasszikus

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Vizuál

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

A magyar femme fatale emigráns éveiben ritkán mutatkozott, nem járt társaságba - saját, régi filmjei viszont hipnotikus erővel hatottak rá.
Plusz

Megalakult a Nemzeti Kulturális Tanács

Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés által tavaly decemberben kihirdetett törvény alapján életre hívott testület.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

Hogyan lett nagy író Bereményi Géza?

Mitől lesz valaki nagyformátumú író? Van rá recept? Vagy ez egy eleve elrendelés? Bereményi Géza esetében a legnagyobb játékos, maga az élet determinálta a sikert. Vagy a Teleki téri piac. Önmagáról, az Eldorádóról mesélt Huszárik Katának a JaSzalonban.
Színház interjú

„Érződik a darabon, hogy színész írta” – Interjú Brasch Bencével

Zach Braff fekete komédiáját, a Minden nagyon jó lesz című darabot tűzi műsorra az Átrium. Idegenek az éjszakában, egy elhagyott tengerparti nyaralóban. Poénos bemondásoktól, egymás zrikálásától jutnak el odáig, hogy színt valljanak magukról. A harmincötödik szülinapján végzetes lépésre készülő „házigazda” szerepét Brasch Bence alakítja.
Színház hír

Házastársi pingpong a Belvárosi Színházban

Stefan Vögel fordulatokban gazdag párkapcsolati vígjátéka Rába Roland rendezésében, Debreczeny Csaba, Szávai Viktória, Mészáros Máté és Járó Zsuzsa előadásában látható február 19-től.
Színház interjú

Ki milyen jövőt képzel el a Szabad Tér Színháznak? – Az aspiránsokat kérdeztük

Hárman adtak be pályázatot a Szabad Tér Színház vezetésére: Bán Teodóra jelenlegi ügyvezető mellett Benkő Nóra színművész és Somogyi Szilárd rendező. Lapunk megszólaltatta a három jelöltet.
Színház hír

Tom Stoppard utolsó színművét díjazza a PEN

Tom Stoppard brit színműírót is kitünteti márciusban a PEN America irodalmi és emberi jogi szervezet.