Színház

Aki tévésorozatot írt a rendszerváltás tabutémáiról – Tasnádi István

KULT50: Tasnádi István
2018.11.21. 16:20
Ajánlom
Szeret a menőnek vagy épp divatosnak tűnő irányzatokkal szembemenni. Akkor száll le egy adott műfajról, látásmódról, amikor abban egyre többen próbálnak meg érvényesülni. Tasnádi István a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Tasnádi István akkor írt politikus színházi darabokat, amikor még igazi provokációnak számított egy krétakörös bemutató. Ezzel szemben, amikor a közéleti eseményekre való reagálás szinte már nézői elvárás lett, a színházi berkekben sokszor messziről került ifjúsági darabok felé mozdult el.

Amikor pedig már azt hittük, hogy Magyarországra sohasem ér el az amerikai és európai sorozatiparban érzékelhető kreatív forradalom, akkor az HBO-nál két, etalonnak számító sorozat, a Terápia és az Aranyélet vezető írójaként bukkant fel, mindkettővel komoly beszédtémát szolgáltatva a kultúrára éhes hazai közegnek.

Tasnádi Istvánt sokáig inkább a színházakban jártas réteg ismerte itthon, azonban az elmúlt években a sorozatoknak köszönhetően egy jóval szélesebb közönség is megismerkedhetett írói kvalitásaival. A Terápia záró, 2017-ben bemutatott 3. évada miatt nem túlzás azt állítani, hogy

a magyar sorozatgyártás egyik csúcsművének fontos alkotóelemét köszönhetjük neki és írói csapatának: ilyen színvonalú párbeszédekkel tévéképernyőn ritkán találkozhattunk hazai szériában.

Ehhez képest meglepő lehet, hogy Tasnádi eleinte ódzkodott attól, hogy a tévéipar számára dolgozzon. „Az igazi változást a Terápiára való felkérés hozta.

Akkoriban a napi sorozat szitokszónak számított, de elvállaltam, mert rájöttem, hogy ez az anyag más. A Terápia epizódjai színházi egyfelvonásosok, ami fantasztikus írói kihívás"

– árulta el döntésének hátterét a Filmhu-nak adott interjújában. Az Aranyélet vállaltan a jelen Magyarországának kitárgyalatlan feszültségeiről, a rendszerváltás körüli mutyikról, a szocializmus örökségéről is akart valami érvényeset mondani. Az akciósorozat és családi dráma határán egyensúlyozó széria nagyon betalált itthon, Tasnádi szerint már az első évad után sorban érkeztek a pozitív nézői visszajelzések.

SER_4243-114236.jpg

Tasnádi István (Fotó/Forrás: HBO, Sághy Tímea)

Nem mintha nem lett volna tapasztalata arról, hogy milyen reakciókat válthat ki egy politikusabb írás. A Krétakör a rendszerváltás utáni évek közéleti eseményeit körbejáró, 2002-es előadása, a Hazámhazám például élesen megosztotta a közönséget. „…amikor politikai színház még nem létezett Magyarországon, a szakmában is sokan elítéltek, hogy mi publicisztikát csinálunk. Ma már teljesen más a helyzet, a közéleti kabaré bevonult a színházba. (…) Ez engem már így nem érdekel. Akkor érdekelt, amikor a nagycirkuszban csináltuk a Hazámhazámat , és érezhetően több táborra szakadt a közönség politikai alapon. Egészen elképesztő volt, ahogy megtapasztaltuk a színháznak a közvetlen hatását, majdnem le kellett állni az előadással, olyan indulatokat kavart. De akkor az az újdonság ereje volt, teljesen szűz terep, amely most már teljesen össze van mászkálva.” (Magyar Nemzet)

A Krétakör után a Bárka Színház vált fontos műhelyévé, ahol szintén nem magányos íróként, hanem a társulattal, a rendezővel együtt dolgozó alkotóként az ifjúsági témák felé fordult. Például a West-Balkán-tragédia után kortünetként is felfogható East Balkánnal vagy a Kolibri Színház felkérésére írt, az online közösségek hatásaiban elmerülő Cyber Cyranóval. „Nagyon nehéz ezt a korosztályt megszólítani és a figyelmét tartósan lekötni. Számomra ez a legnagyobb kihívás (…)

Úgy érzem, a felnőtteknek szóló színházban kevesebb a kockázat, jobban belefér a blöff és az esztétizálás. Itt viszont gyorsnak, pengének és, ami a legfontosabb, kíméletlenül őszintének kell lenni"

– vallott saját tapasztalatairól Tasnádi az Átrium honlapján megjelent beszélgetésben.Többszörösen elismert íróként sem fél az új helyzetektől: 2016-ban mutatták be első, saját rendezésű tévéfilmjét, a MEMO-t. A szokatlan terep újabb lendületet adott Tasnádi pályájának, ám saját bevallása szerint egyelőre marad az írásnál. „Ismerve a mai filmes színteret, nagyon nehéz rendezéshez jutni. Viszont ha megint születik egy ennyire személyes történetem, (…) akkor bele fogok vágni.” (Filmhu)

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Tasnádi István, Fotó: Sághy Tímea, HBO

Programkereső

Legnépszerűbb

Zöldhullám

Környezettudatosság klímaszorongás nélkül a Gárdonyi téren

A városlakókkal együtt, a hiánypótLÁSS! című köztéri installáció keretében „építette vissza” a Gárdonyi tér hiányzó fáját Kele Juci képzőművész. A kivágott fa helyén borostyánból készült zöld üzenőfalra bárki elhelyezhette a szebb jövő érdekében elgondolt vállalását.
Vizuál

50 éves a legendás Kecskemétfilm

Magyar Népmese sorozatuk immár hivatalosan is hungarikum, a világhálón 170 országból 134 millióan nézték meg. Itt készült a Vízipók-csodapók, melyet 46 ország vásárolt meg, és melyből generációk tanulhatták meg, hogy a barátság és a természet védelme egyaránt fontos.
Vizuál

Fődíjat nyert Szajki Péter filmje New Yorkban

Összesen öt díjat, köztük a fődíjat hozhatta el Szajki Péter Most van most című alkotása a New York Film Awards-on.
Jazz/World

Különleges hangzásvilággal szól a jazz a Rieger Rhodes Quartet első albumán

A Rieger Rhodes Quartet (RRQ) Long-lost Brothers című debütáló anyaga a patinás svájci jazz kiadó, a UNIT Records gondozásában jelenik meg. A júniusi magyar megjelenés megelőzi a nemzetközi kiadást, amely szeptember elejére van kitűzve. Ekkor lesz elérhető a nyolc saját kompozíciót tartalmazó CD teljes anyaga a nagyobb zeneletöltő portálokon is.
Zenés színház

A Pécsi Nemzeti Színház újraalkotja a szabadtéri színház fogalmát – indul a #színháztér projekt

Júniusban a pécsi teátrum művészei nyakukba veszik Baranya megyét, hogy szó szerint az utcára vigyék a színházat. A miniszter félrelép telt házas premierjével újranyitó intézmény ingyenesen látogatható Erkélykoncertekkel és klasszikus produkciókkal várják a szórakozni vágyókat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Kortárs magyar szerzők a Gyulai Várszínházban

A világirodalmi (Csehov, Donizetti, Ibsen, Shakespeare, Goldoni) és magyar klasszikusok (Madách Imre, Móricz Zsigmond, Örkény István, Wass Albert) mellett a kortárs magyar szerzők művei az idei évadban is hangsúlyos szerepet kapnak Gyulán.
Színház interjú

„Minden téren jönnek előre a nők” – Interjú Péterfy Borival

Az Átrium új bemutatója, a Mefisztó Klaus Mann Mephistójának szabad átirata a kortárs kabaré műfajában, sok zenével és meglepetéssel. Az Urbán András rendezte előadásban Péterfy Bori a többi színészhez hasonlóan sokféle karaktert villant fel.
Színház hír

Takács Kati a Psota Irén-díj idei kitüntetettje

A Jászai Mari-díjas érdemes művész Básti Juli Kossuth-díjas színművésztől vehette át az elismerést június 9-én, a Rózsavölgyi Szalonban tartott díjátadó ünnepségen. Takács Katit az eseményen Bálint András méltatta.
Színház interjú

A kultúra a kivezető út – Elindult a szabadtéri színházak szezonja

A Szabadtéri Színházak Szövetségének 12 tagszervezete 12 különböző adottságú helyszínen 12 különböző műsorkoncepcióval – 50 új darab bemutatójával – várja a közönséget. A szezon kezdetén átadták a Gedeon József Amfiteátrum-díjat.
Színház ajánló

A tigris, a Boldogtalanok és az Emigránsok is versenyez

2021. június 18. és 26. között ismét megrendezik a Magyar Színházak 33. Kisvárdai Fesztiválját. Az érdeklődő közönség három helyszínen tizenöt versenyelőadást és öt versenyen kívüli produkciót láthat a határon túli és anyaországi magyar színházakból.