Színház

Akiből Shakespeare csinált színházigazgatót

2017.06.19. 15:16
Ajánlom
Június 16-án Puskás Tamás rendező, a Centrál Színház igazgatója, egykori színész volt a Madách Szerelmünk, Shakespeare fesztiválján futó Az én Shakespeare-em című beszélgetéssorozat vendége. A művész színesen mesélt, sőt tudományos teóriákkal is előállt.

Puskás előadásának a Hogyan csinált belőlem színházigazgatót Shakespeare? címet adta, amely kérdésre a válasz csak a legvégén derült ki, addig azonban igen érdekes sztorikon és elemzéseken keresztül jutottunk el. Az igazgató elmesélte például, hogy ugyan már gyerekkorában megismerkedett a legendás drámaíróval, hiszen megvolt a családjukban a Lamb-féle Shakespeare mesék (ezek közül kettőn alapul egyébként a fesztivál Shakespeare mesék gyerekeknek című előadása is), de kifejezetten idegenkedett tőle, nem tetszettek neki a történetek, mert egy szál legkisebb fiú, hamuba sült pogácsa vagy kerekerdő sem volt bennük.

Beszélgetés Puskás Tamással

Beszélgetés Puskás Tamással (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház)

Aztán amikor felvették a főiskola színész szakára, rögtön az első év végén a Hamlet volt a vizsgadarabja, amelyben (igen ideges, remegő kezű és lábú Hamletként) a címszerepet játszotta – mégsem ekkor került közel hozzá Shakespeare. Diploma után, nagyon rövid színészi pályafutást követően ugyanis a művész inkább visszament a főiskolára, ahol a rendező szakra jelentkezett, a felvételi vizsgán pedig a Rómeó és Júliáról kellett elemzést írnia.

Elemzésében a későbbi rendező Freudhoz fordult, és úgy értelmezte a darabot, hogy az tulajdonképpen egy oidipuszi történet, amiben Júlia mint tiltott nő, aki az erkély-jelenetben anyafiguraként le is nyúl Rómeóhoz, szimbolikusan a férfi anyja. A férfi szerelme tehát úgy születik, hogy megint gyerek akar lenni, vissza akar térni az anyjához, de ez nem lehetséges, így a szerelmesek meghalnak, de a szerelem örökké él.

Puskás ekkor győződött meg róla, hogy Shakespeare az élet nagy titkait kutatta – és annál jelentősebbet nem tudott elképzelni, mint rendezőként ezt a célt szolgálni.

Ezzel párhuzamosan pedig megértette a többi nagy Shakespeare-drámát is. Ahogy a Rómeó és Júlia a(z oidipuszi) szerelemről, úgy a Hamlet a felnőtté válásról szól. Az elején a főhős még csak királyfi, azaz gyerek, akinek a szellemként megjelenő apja a felettes énje.

Kényszeresen csak az anyjával képes foglalkozni: amikor például Oféliával beszél, egészen olyan, mintha Gertrúdnak címezné a szavait. Angliából azonban, miután számos formában szembesült a halállal, Hamlet már felnőttként tér vissza, aki – a korábbiakkal ellentétben – felelősséget vállal a tetteiért. Puskás véleménye szerint ehhez hasonlóan A makrancos hölgy sem az a nőgyűlölő darab, aminek mostanában szeretik beállítani, hanem szintén arról szól, hogy az eleinte teljesen gyerekesen viselkedő címszereplőt, aki, akárcsak egy gyerek, nem tanulta még meg, hogyan tartsa féken az indulatait, Petruchio „megneveli” – ebben az értelemben a mű a My Fair Lady előképe: Higgins ugyanúgy műveli ki Elizát, ahogy tette azt Shakespeare hőse Katával.

Puskás Tamás és Szirtes Tamás

Puskás Tamás és Szirtes Tamás (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház)

A rendező egyebek mellett azért tud ilyen sokat az angol Bárdról, mert pályafutása alatt számos Shakespeare-drámát rendezett. És itt érkeztünk el a „Hogyan csinált belőlem színházigazgatót Shakespeare?” kérdés megválaszolásához. Puskás ugyanis annak idején, 2003-ban úgy pályázta meg az akkori Vidám Színpad, későbbi Centrál Színház igazgatói székét, hogy meggyőzte az illetékeseket: az általa megvásárolt korábbi kecskeméti Shakespeare-rendezései (a Tévedések vígjátéka, A makrancos hölgy, az Ahogy tetszik és a Sok hűhó semmiért) segítségével 

ki lehetne húzni a csávából a csődközelbe került intézményt.

Mindezt pedig nemcsak teljesíteni, hanem túlteljesíteni is sikerült: a Shakespeare-darabok először csak megmentették a Centrált, később viszont már külön Shakespeare-bérlet is volt, és a Bárd további műveit is műsorra tűzték (például a Vízkeresztet a Quimby együttessel vagy A velencei kalmárt).

Shakespeare, mint a Nap, érlelte a sikert

– fogalmazott Puskás Tamás. „Sőt még most is amulettünk és védőszentünk” – tette hozzá, tavalyi Sok hűhó semmiért-előadásukra célozva. A Shakespeare meséktől még viszolygó gyermek tehát később éppen 

Shakespeare-nek köszönhetően juthatott el odáig, hogy az egyik legsikeresebb fővárosi színház vezetője legyen.

Az én Shakespeare-em sorozat vendége legközelebb, június 19-én Hegedűs D. Géza lesz, majd Zsótér Sándor, Stohl András és Szirtes Tamás következik, de a beszélgetések júliusban is folytatódnak.

További részleteket ide kattintva olvashat.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.
Vizuál

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Színház lázár kati

Lázár Katinak ítélték a színikritikusok az idei életműdíjat

A Színházi Kritikusok Céhe nyolcadik alkalommal ismer el életműdíjjal a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, 65 év feletti művészt.
Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.
Színház hírek

Ők a Színikritikusok díja várományosai

A Színházi Kritikusok Céhe 39. alkalommal adja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeinek járó elismerést szeptemberben.