Színház

Akik nyomot hagytak egymáson az élettel – 30 évvel ezelőtt hunyt el Mensáros László

2023.02.07. 15:45
Ajánlom
A jellegzetes, intellektuális játékmódjáról ismert színművészt két alkalommal vágta földhöz a történelem, ő azonban mindkétszer túlélt. Színházi-, filmszerepek és  rádiófelvételek sokasága fűződik a nevéhez, legnagyobb „alakítása” mégis talán egy önálló műsora volt, amelyben a regnáló rendszerrel szemben 1500 alkalommal fogalmazott meg kritikát.

Mensáros László régi szerepálma volt Az ügynök halála Willy Lomanje, amit pályája vége felé Nyíregyházán játszhatott el. Egyik kollégájának, akinek nem tetszett az alakítás, így felelt:

Nem vagyok jó színész, kétségtelen, de valaki vagyok. Ez még mindig jobb, mintha valaki jó színész, és ugyanakkor egy senki.

Ha végignézzük és hallgatjuk mindazt, amit Mensáros színművészi, előadói hagyatékaként megőrzött a technika, és elolvassuk a korabeli kritikákat, az első mondat első állításával nem biztos, hogy egyetértünk. A másodikkal már inkább.

fortepan_ok-152941.jpg

Mensáros László 1965-ben (Fotó/Forrás: Fortepan)

Eszményin induló élete többször is kalandregénybe illő, drámai fordulatokat vett. 1926-ban született Budapesten, egy földbirtokos ősökkel rendelkező polgárcsaládban. Anyai nagyapja dr. Springer Ferenc, a Ferencvárosi Torna Club alapítóelnöke volt. Nem fényűzően, de biztonságos jómódban éltek egy ferencvárosi bérházban, amit az anyai nagyapa építtetett. Mensáros László, édesanyja javaslatára, aki maga is zenekedvelő, konzervatóriumot végzett asszony volt, hatesztendősen elkezdett zongorázni tanulni. Az ifjú a zongorázás mellett megtanult németül, franciául és angolul is. A család igyekezett őt megóvni a világháború felé sodródó külvilágtól,

aminek következtében félénkké és zárkózottá vált, ráadásul eljött az időszak, amikor már büntetlenül nem lehetett kitérni a történelem elől.

Mensáros László megkapta a katonai behívóját, azonban ő bevonulás helyett inkább egy mezőgazdasági iskolába jelentkezett, amit a nyilasok feloszlattak. Ekkor Kassára menekült az édesapjával, azután a szovjet hadsereg elől előbb a Tátrába, ezt követően Nyugatra szöktek, Ausztriában amerikai hadifogságba estek, végül 1945 novemberében hazatoloncolták őket. Innen, úgy tűnt, ismét jobb irányba fordult a sorsa: noha tisztviselőként helyezkedett el, ekkor már tudta, hogy színész szeretne lenni, és ezért lépéseket is tett. Voltak kisebb fellépései, majd 1946-ban felvették a Színiakadémiára, ahonnan fél év múlva átment a Színészegyesület Színiiskolájába, végül a Várkonyi Zoltán által igazgatott Művész Színház ösztöndíjasa lett, és a direktor támogatásával átkerült a Színház- és Filmművészeti Főiskolára.

fortepan_1072891-152235.jpg

Latinovits Zoltán, Mensáros László és Gózon Gyula színművészek az Aranysárkány című film forgatásán 1966-ban (Fotó/Forrás: Fortepan)

Megnősült, és

amikor már úgy tűnt, minden sínen van, jött az államosítás, őt pedig nagypolgári származása miatt osztályidegennek minősítették,

ezért arra való hivatkozással, hogy nem látogatja rendesen az órákat, kirúgták. Kétségbeesésében megpróbált disszidálni, és bár végül meggondolta magát, Körmenden letartoztatták, és 13 hónapnyi börtönbüntetést róttak ki rá. Először Szombathelyen, majd a kaposvári börtönben ült, utóbbiban hat hónapig együtt raboskodott Cziffra Györggyel. Szabadulása után Görgey Gábor segítségével a Nemzeti Színházba került statisztának, majd a Madách és a Vígszínházban is fellépett néma szereplőként. 1952-től 1957-ig a debreceni Csokonai Színház tagja volt, ahol többek között Rómeót és Hamletet is játszott, ekkoriban a saját bevallása szerint is meglehetősen nemtörődöm és kicsapongó életet élt, közben levelező tagozaton folytatta, és be is fejezte a tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1957-ben a Madách Színház tagja lett, szerepelt a Bolond április és a Hannibál tanár úr című előadásokban. Ismét kezdtek jól menni a dolgok…

fortepan_147645-152422.jpg

Váradi Hédi és Mensáros László színművészek a Magyar Rádió stúdiójában 1975-ben (Fotó/Forrás: Fortepan)

1958 augusztusában azonban perbe fogták, mivel Debrecenben az 56-os forradalom idején a forradalmi bizottmány tagja volt: ezúttal két év és két hónapnyi börtönre ítélték.  Később ezzel kapcsolatban azt mondta: „Nagy Imre kivégzése után bátorodott fel a hatalom. Megvárták, hogy miként reagál a nép, de amikor nem történt semmi, elővették az olyan kisstílű tyúktolvajokat, mint én.” Miután 1960 júliusában amnesztiával szabadult,

segédmunkásként dolgozott egy textilraktárban, majd a margitszigeti Kaszinóban pincérkedett, ahol nem egyszer korábbi színészkollégáit kellett kiszolgálnia.

Berényi Gábor, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója járta ki Aczél Györgynél, a Kádár-korszak kultúrfelelősénél, hogy engedje vissza a színpadra Mensárost, aki ekkor már három gyereket nevelt.

fortepan_-152120.jpg

Szilágyi Tibor, Mensáros László és Sinkovits Imre színművészek 1984-ben (Fotó/Forrás: Fortepan)

Mensáros László ebben az időszakban készített önálló műsort, ez volt A XX. század, amelynek első előadására a szolnoki színházban került sor, majd Budapesten, az Egyetemi Színpadon vert gyökeret. Az est irodalmi idézetekből, újságcikkekből, filmes dialógusokból, hirdetésekből állt össze, szembesítve a hallgatóságot a kor valóságával. Ez nem volt megszokott azokban az időkben, olyannyira nem, hogy azonnal be is tiltották. Azonban Komlós János, aki a párt lelkes híve és egyben a Mikroszkóp Színpad igazgatója is volt, azt mondta:

engedjék a műsort, ami egyfajta szelepként legalább levezeti az ellenzéki energiákat. Az est végül 1500 előadást élt meg.

Háromévnyi szolnoki színészet után Mensáros 1964 szeptemberében léphetett fel ismét a Madách Színházban, ahol társulat tag maradt húsz éven át, de 1984 után nyugdíjasként is főként itt szerepelt. Emellett 1987-től a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban is fellépett, illetve rendezett és játszott a Nemzetiben.

Élete utolsó másfél évtizedében sokat betegeskedett: 1978-as infarktusa óta majdnem minden évben műtötték. Szinte haláláig játszott, 1993 januárjában a Madách színpadán Shakespeare Téli regéjének Idő-monológjával búcsúzott a közönségtől. Koltai Tamás kritikus így írt erről az alakításról, amely egyben a színművész sajátos, intellektuális játékmódjának a méltatása: „Mensáros nyájasan, tagoltan, értelmesen, s mégis szenvedélyesen figyelmeztetett az időre.

fortepan_392081-152016.jpg

Mensáros László 1970-ben (Fotó/Forrás: Fortepan)

Iskolát teremtett ezzel az egyszerű, szikár, száraz modorral, ahogy az idő monológját is elmondta, a hangsúlyozottan prózai értelmezéssel, amely tárgyilagossága ellenére (vagy éppen tárgyilagossága folytán, mert megelégelte az álérzelmek, szirupos érzelgőségek divatját) szemérmes érzést, szenvedélyt, lírát és indulatot sugárzott.

1956-ban és 1969-ben Jászai Mari-díjat kapott, művészetét 1980-ban Kossuth-díjjal, 1989-ben Magyar Művészetért díjjal ismerték el, 2001-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.

Görgey Gábor 1993. január 14-én egy éjszakai interjút készített vele a budapesti Kútvölgyi Kórházban. Mensáros László Hamlet színészmonológjának vonatkozó részletén keresztül fogalmazta meg ars poétikáját: „Aki kimegy a színpadra, annak azt kell elérnie akár a Csárdáskirálynővel is, hogy a vétkes megőrüljön, képedjen az igaz, s a közönyös zavarba essék”. 1993. február 7-én hunyt el.

Fejléckép: Mensáros László 1965-ben (Forrás: Fortepan)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Vizuál

Öt Donald Sutherland-film, amit látni kell

Filozofikus sci-fi, háborús szatíra, feszült kémjátszma vagy éppen sokkoló erejű horrordráma: Donald Sutherland számtalan műfajban bizonyította rendkívüli tehetségét. Kedvenc filmjeinkkel emlékezünk a kanadai színészlegendára.
Zenés színház

„Brünnhilde szerepe olyan, mintha maratont futnánk” – villáminterjú Iréne Theorinnal

A kiváló svéd szoprán a Budapesti Wagner-napok rendszeresen visszatérő vendége, akit a magyar közönség különösen érzékeny, lelki finomságokra kihegyezett szerepformálása miatt zárt a szívébe. Iréne Theorin egy nappal színpadra lépése előtt válaszolt kérdéseinkre.
Klasszikus

Ifjú versenygyőztesek hangversenye a Pesti Vigadóban

Június 25-én este a Szent István Filharmonikusok fiatal tehetségei mutatkozhatnak be a Pesti Vigadóban. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
Színház

„Arról a pánikról szerettem volna beszélni, amit ma a felnövés jelent” – interjú Kovács D. Dániellel

Az [ESCAPE] – A Donkihóte-projekt című előadás július 5-én debütál a Városmajori Szabadtéri Színpadon, ősztől pedig az Örkény Színház repertoárján lesz látható. A színdarab rendezőjével egyebek közt a világot jobbá tenni akaró hősökről és a videójátékok stigmatizáltságáról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

„Arról a pánikról szerettem volna beszélni, amit ma a felnövés jelent” – interjú Kovács D. Dániellel

Az [ESCAPE] – A Donkihóte-projekt című előadás július 5-én debütál a Városmajori Szabadtéri Színpadon, ősztől pedig az Örkény Színház repertoárján lesz látható. A színdarab rendezőjével egyebek közt a világot jobbá tenni akaró hősökről és a videójátékok stigmatizáltságáról is beszélgettünk.
Színház hír

Bocsárdi László nyerte a legjobb rendező díját az Országos Színházi Találkozón

A kaposvári Csiky Gergely Színházban megrendezett seregszemlén mások mellett Zsigmond Emőke, Karácsony Gergely, if. Vidnyánszky Attila és Tokai Andrea is elismerést vehetett át.
Színház ajánló

Életútinterjúk alapján készül a MáSzínház női sorsokat bemutató előadása

A KÖT-EL-ÉK – „Okos lány, túlteszi magát rajta!” című produkcióban három generáció tesz fel magának kérdéseket identitással, hozott mintákkal, önazonossággal és szabadsággal kapcsolatban.
Színház ajánló

Mit áldozunk fel jól megszokott kényelmünkért? – beszélgetés a Csónak című előadás alkotóival

Presznyakov Oleg & Vlagyimir Csónak, avagy előttünk az özönvíz című kortárs drámája a modern társadalom látleletét is adja. Az előadás rendezőjével, Bocsárdi Lászlóval, valamint két szereplővel, a főszerepben látható László Csabával és a volt feleségét alakító Berekméri Katalinnal beszélgettünk.
Színház interjú

Tompagábor Kornél: „Végtelenül élvezem a színész szabadságát”

Tompa Gáborral, a Kvártélyház Szabadtéri Színház Kft. igazgatójával, aki Tompagábor Kornél néven rendez, többek között az idei kínálatról, a „tompagáborság” mibenlétéről, a nyári esték varázsáról, üveggolyókról, rendezői koncepcióról és a Kvártélyház titkairól beszélgettünk.