Színház

Alföldi kétszer

2016.10.14. 08:25
Ajánlom
Kritikusunk írt Alföldi Róbert új rendezéséről, Marlowe II. Edwardjáról, valamint a My fair lady című zenés előadásról, amelyben a színművészt Higgins professzor szerepében láthatjuk. A „csudijót” nem hiányolta.

A BMC (Budapest Music Center) nem színház, hanem koncertterem. Van benne egy pódium és lapos nézőtér. Nem nézésre, inkább hallgatásra való. Itt rendezte meg Alföldi Róbert Marlowe II. Edwardját. A keskeny, vívópástra emlékeztető játéktéren díszlet nincs, és még néhány zenész is akadályozza a színészeket. Operákat szoktak ilyen félig(meddig) szcenírozott módon, inkább koncertszerűen előadni a Müpában. Ritkaságok, ínyencségek, a nagyközönségtől elzárt vagy nem méltányolt értékek jutnak gyakran erre a sorsra.

Ilyen Marlowe is és számos kortársa, akik csak ritkán bukkannak elő Shakespeare hatalmas árnyéka mögül. Pedig más világ az övék, általában vadabb, szélsőségesebb, szertelenebb, műveik formátlanabbak, ziláltabbak, szövevényesebbek. Nem véletlen, hogy Ben Jonson Volponéja is Stefan Zweigtől megcsonkítva aratott nagy sikert nálunk Illyés Gyula magyarításában. Marlowe-tól is csak a Doktor Faustust mutatták be négy alkalommal (kétszer Ruszt József rendezésében) és kétszer a II. Edwardot, mindkét előadást Ruszt József állította színpadra.

A szűkös emelvényen csak a ruhák jelezhetik a régebbi kort, pontosabban azt, hogy a rendező nem óhajtja szánkba rágni az evidenciát, miszerint ez a mese is rólunk szól. Tanulságos mondandóként pedig mindössze annyit előlegez, hogy a történetből kitűnik, miképpen befolyásolja a politikát a magánélet. Amiből ugye arra is következtethetünk, hogy a politika, következésképpen az egész történelem rajta kívül álló érzésektől, indulatoktól, érdekektől meghatározva folyik le. Nincsenek szükségszerű, törvényszerű folyamatok, minden puszta véletlenek sorozata. Egyébként az előadás természetesen többről is szól, minimum még arról, hogy a politika miként befolyásolja, szűkíti, torzítja, csonkolja a magánszférát.

Különben meg értelmetlen egy színházi előadás sugallatával ideológiai vitát folytatni, mint tettük oly gyakran, hajdanán. Jó előadás, értékes előadás nem szónoki hordó vagy tanári katedra. Életérzést, közérzetet fogalmaz, nem eszméket és eszményeket. Ha politikai véleményt mond mégis, akkor nem ilyen vagy olyan politikáról mond ítéletet, hanem magáról a politikáról.

A léha, érzelemtől, szenvedélyétől vezetett király egy alkalommal nejlonzacskóban a lába közt lóbálva hozz be a koronát. Ez a véleménye a szakmájáról, a hatalom gyakorlásáról. Nagy árat fizet érte.

Fekete Ernő nagyszerűen adja a címszerepet, pontosan hozza a kettősséget: Edward nem uralkodik a politikában, nem is törődik vele, de hatalmával szívesen visszaélne magánszenvedélye védelmében. Elpimaszodó fiúszeretőit, mint magát is, sérthetetlennek hiszi. Bár hatalmaskodása mögött is törékeny lélek, pojáca, szenvedésében is van némi szenvelgés. Szeretni nem lehet, de együtt lehet vele érezni.

Az összeesküvő uraknak az államérdek szempontjából igazuk lehet, de ettől még nem lesznek szeretni valók. Makranczi Zalán Mortimere céltudatos törtető, vezéregyéniség, Gyabronka József okosan, Jordán Tamás félve alkalmazkodó politikus, Szatory Dávid túlbuzgón együtt érző testvér, Patkós Márton nem minden érdek nélkül rajongó szerető. Radnay Csilla királynéként lelkiismereti és érzelmi kötődés nélkül őrzi pozícióját a nagy változások árjában.

A Centrál Színházban a másik Alföldit látjuk.

A My fair lady főszerepében fegyelmezett, koncentrált, profiszínészként szórakoztat. Maradéktalanul megvan benne a professzor egocentrizmusa, tudósi magába feledkezése, nem csekély infantilizmusa. Komolysága, igényessége alighanem mércét is ad játszótársainak. Puskás Tamás rendezésében ezúttal szokott színvonala fölött teljesít a társulat, fegyelmezett, pontos játékot látunk.

Tompos Kátya gyönyörűen énekel, koszos virágáruslányként kellően ordenáré, bár bizonyára vonzóbb, mint ahogyan G. B. Shaw képzelhette (aki vajon miért maradt le a szórólapról, az alaptörténetet mégis csak tőle vette Alan Jay Lerner, a librettó és a dalszövegek szerzője?), elegáns dámaként pedig valóban hercegnő. Cserna Antal Pickering ezredesként hibátlanul kontráz (vagy szekundál) Alföldi Higginsének, Borbás Gabi a nagyhírű professzor anyjaként bölcs szarkazmussal kezeli vén kamaszként gyermekét.

Pálfi Kata a szerepébe, a túl gondos házvezetőnőébe éppen kellő mennyiségű humort vegyít, és Magyar Attila is éppen csak annyit humorizál Alfred Doolittle bőrében, amennyi még igényesebb ízléssel is élvezhető. Rada Bálint pontosan annyira jelentéktelen, amilyennek Freddy szerepében lennie kell, azon meg nem segíthet, hogy a könnyelmű, szeles fiatalember alighanem csak feledékenységből maradt benne a darabban, minthogy Eliza nem őt választja, mint Shaw eredetijében.

Baráthy György újrafordította a darabot, mégpedig kitűnően. Mégis furcsa érzés Zsüti (G. Dénes György) fülünkbe égett versei helyett mást hallani. Bár a „csudijót” éppen nem hiányolom. A fiatalabbak meg majd ezt szokják meg. Az előadás esélyt ad rá.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Megérteni Hieronymus Boscht

A dokumentumfilm segítségével közvetlen közelről, részleteiben ismerhetjük meg Hieronymus Bosch világát. A 87 perces alkotás rávilágít arra is, hogy a németalföldi mester műveinek lényege egy olyan középkori tudásban és világképben gyökerezik, amivel a mai ember elveszítette a kapcsolatát.  
Fidelio Tours

5+1 hely a fővárosban, ahol úgy érezheted, mintha nyaralnál

A nyári időszakban, munka után kikívánkozik az ember a természetbe, lazulni egy kicsit. Cikkünkben összeszedtünk néhány olyan helyet, ahová kiszabadulva úgy érezhetjük, mintha nyaralnánk: holdbéli tájon kalandozhatunk, jógázhatunk a naplementében, tóparton hallgathatunk koncertet vagy éppen a Dunánál nézhetünk klasszikus filmeket, a csillagos égbolt alatt.
Vizuál

Ahol a múzsák laknak – Kiállítás nyílik a Szigligeti Alkotóház történetéről

Füst Milán, Esterházy Péter, Nemes Nagy Ágnes vagy épp Karinthy Ferenc alakja is megelevenedik a Szigligeti Alkotóház történetét bemutató kiállításon. A kultikus helyszínről, a pezsgő kulturális életről archív fotók és leírások segítségével tájékozódhatunk július 1-től a Balaton-parti településen.
Klasszikus

Nyáresti Mozart-élmény a Vármegyeházán

A nyár közepén, július 14-én este nyolc órától szabadtéri koncertre várja a közönséget a Concerto Budapest a Pesti Vármegyeháza Díszudvarán. Egyike lesz ez azon ritka alkalmaknak, amikor a nyüzsgő főváros szívében, ám mégis nyugodt, hangulatos környezetben, a szabad ég alatt lehet elmerülni Mozart muzsikájában.
Plusz

Idén nyáron is muzsika tölti be Budapest tereit

Nyolcadik évadát kezdi meg a Zenélő Budapest július 1-jén. A programsorozat során a zene varázslatával keltik életre a főváros tizenöt legszebb szabadtéri helyszínét és történelmi terét augusztus 14-ig.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház beszámoló

Feminista tragikomédiából a náci Németországba

A kisvárdai tartózkodásom harmadik napjára elárasztottak az olyan „elintézésre váró”, kulturális tevékenységhez csak lazán kapcsolódó ügyek, mint a másnap hajnali taxi intézése, vagy a megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű víz beszerzése. Erőfeszítéseimet ugyan csak részben koronázta siker, de legalább maradt időm lélekben felkészülni az esti két előadásra.
Színház ajánló

Ahol minden évben megújulnak: telt házakkal ünnepel a 40 éves Kőszegi Várszínház

Jön a Gritti. Takács Katalin játssza Pukkot. Hegedűs D. Géza rendezi a Szentivánéji álmot. Őze Áron Jurisics Miklós lesz. Gergye Krisztián emlékinstallációt készít az ágyúpadon. Sodró Eliza ősbemutatóval érkezik. A Kőszegi Várszínház negyvenedik évadát is parádésan ünnepli.
Színház hír

Bezárja kapuit az Átrium

A színház a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a támogatások hiánya olyan helyzetbe sodorta őket, amelyben az intézmény fenntartását nem tudják megoldani.
Színház interjú

„A változás feltétele a probléma felismerése” – interjú Mészáros Blankával

Tíz nap. Mindössze ennyi idő alatt keletkezett az Egy csepp méz, a tizenkilenc éves Shelagh Delaney hatalmas sikert megért első drámája. A Városmajori Szabadtéri Színpadra a Radnóti Színház társulata hozza el a darabot július 7-én. A szereplők szabadulni próbálnának egymástól és a nyomortól, ám az örvény nem ereszt.
Színház beszámoló

Gyalogátkelő a Pokol felé

Még soha nem léptem át a magyar-román határt gyalog. Úgy tűnik, hogy ehhez is a kisvárdai fesztiválra kellett jönnöm, ahol lassan olyan meleg lesz, hogy csak a (hotelből közvetlenül is nyíló) strand adhat enyhülést. Meg persze a légkondis színházterem, ez utóbbi azonban Szatmárnémetiben nem volt.