Miről szól a darab?
Norrison bankigazgató a pihenésére készülődik, amikor a családjánál vendégeskedő lány - jónevű amerikai milliomosházaspár egyetlen gyermeke - vészhelyzetet jelent be: férjhez ment. Ami még rosszabb: a szülők megtudták, és útban vannak ide. Ami ennél is rosszabb: a férj egyáltalán nem gazdag. De ami a legrosszabb: már a gyerek is úton van. Norrisonnak egyetlen órája van, hogy kifordítsa a sarkából a világot. Persze ennek ára van. Magas ára. De egy bank gépezete talán elég hozzá...
„Bármit megcsinálhat bárkivel?”
Villáminterjú Alföldi Róberttel
- Milyen érzés az elejétől a végéig színpadon lenni?
- Egy szóval: fárasztó. (nevet) Nem tudom még, milyen érzés, egyelőre az életemért küzdök.
- Sok kép és motívum előkerül Norrisonnal kapcsolatban: gépész, építész, festő. Te hogy látod őt?
- Ül egy rendszer tetején, bármit megcsinálhat és meg is csinál. Mindig kettő lépéssel előrébb van az agya.
- Folyamatosan kedveskedik, mégis, ki nem állhatja, ha neki hízelegnek...
- Ő nem hisz a kedveskedésben. Neki csak az a fontos, hogy az emberei engedelmeskedjenek, és jobban dolgozzanak. Ezért pengeti a beosztottjai emberi húrjait. De neki magának erre nincs szüksége.
- Egy adott pillanatban mintha erkölcsi rendrakásba is kezdene egy házasságtörés kapcsán?
- Zavar támad a gépezetben, amit nem tűr el. Nem emberi szempontokról van szó akkor sem, hanem üzleti érdekekről.
- Mi okozza a legnagyobb nehézséget Norrisonnak?
- Hogy el kell mennie szabadsgra, azzal nem igazán tud mit kezdeni. Nem tudja leállítani a benne lévő gépezetet egy percre sem.
- Mennyire érzed magadénak ezt a szerepet?
- Ehhez nekem kívülről kéne látnom magam, amire képtelen vagyok. Én talán nem működtetek egy gépezetet, vagy nem így. Vagy én magam vagyok a gépezet saját magam számára.
„Hogyan lehet széttúrni emberi életeket”
Villáminterjú Znamenák Istvánnal
- Az Egy, kettő, három alapján készült egy filmszatíra a hatvanas években, Billy Wilder rendezésében. Berlinben a stáb egyik nap arra ébredt, hogy éjjel éppen ott kezdték el építeni a berlini falat, ahol a forgatás zajlott. Felmerült ez is a darab kiválasztásánál?
- Láttam a filmet, de erről nem tudtam, így nem volt szempont. Nagyon régóta szerettem volna megrendezni és amikor felkértek rá, egyből igent mondtam.
- Mi az, ami megragadott benne?
- Ez a darab ma is és Molnár Ferenc korában is ugyanarról szól: hogyan vesszük el egy ember személyiségét, és csinálunk belőle egy másikat. Hogyan lehet széttúrni emberi életeket önös érdekek miatt.
- A darab Norrison bankigazgató köré épül.
- Nagy bravúrszerep, nem is mindig rendezni, volt, hogy eljátszani szerettem volna. Norrison nem embereket lát maga körül, hanem egy gép fogaskerekeit, amit olajozni kell.
- Mi a kihívás számodra benne rendezőként?
- A színésznek, aki ezt a Norrisont játssza, nagyon pontosnak, rendkívül virtuóz színésznek kell lennie. Robi ilyen. A kihívás az, hogyan lehet mindent köré rakni, hogy ő pontos lehessen. Rendkívül precízen ki kell találni, hogy mikor, ki hogyan érkezik, hova megy ki. A ritmusokat tartani kell, és egy percre sem szabad eltévedni benne. A cél, hogy ne laposodjon el az izgalom, ez a pörgő állapot, és a darab magas hőfoka végig megmaradjon.
- Tele van az Egy, kettő, három untermann szerepekkel...
- A többiek is nagyon jó, de pici karakterek; ez a helyzet a színdarab kiindulópontjából következik. Van egy ember, akinek minden és mindenki a szolgálatában áll. A színészek gyakorlatilag tükrözik ezt a színdarabot. Muszáj tartaniuk a ritmust, hogy Robi tudjon menni az előadással. Azért nem tempót mondok, hanem ritmust, mert nem gyorsaságról van szó, hanem ütemről. Mindenki, aki körülötte van, az egy mondatával vagy egy szavával akkor és úgy kell jöjjön, hogy Norrison emberekből álló gépezete a nézők szeme láttára és átérezhetően megszülessen. Úgy látom, nagyon alázatos és élvezetes munka ez nemcsak Alföldi Robi, de a többi színész számára is.
Az interjúkat Bíró Dénes készítette.