Színház

Alföldi Róbert: „Én is hajtok, hogy majd egyszer jó életem legyen”

2015.09.28. 13:12
Ajánlom
Második alkalommal dolgozik a Radnóti Színház társulatával Alföldi Róbert, aki ezúttal a Lear királyt állítja színpadra, László Zsolttal a főszerepben. Az olvasópróba után kérdeztük őt.

- Nyolc Shakespeare előadásban játszottál, a legutolsó épp a Lear király volt a Nemzeti Színházban 2010-ben, Gothár Péter rendezésében. Emellett legalább tíz alkalommal rendeztél Shakespeare-darabot, de a Lear királyt még sosem. Mi érdekel elsősorban ebben a tragédiában?

- Az, hogy milyen lenne, ha normálisan élhetnénk, vagy csak figyelnénk egymásra, szeretnénk egymást. Az izgat ebben a történetben, hogy a legpitiánerebb porszemen elcsúszik minden és ettől aztán minden összeomlik. Hogy mennyire kicsin múlik az, hogy minden ennyire rossz, és hogy az okát sem tudjuk, hogy miért utáljuk a másikat. Egy indulati sokk meghatározza a gondolkodásunkat, és gyávák vagyunk utána azt mondani, hogy „nem, mégsem”, vagy „nem haragszom”, „ne haragudj”. Nem merjük kimondani büszkeségből.

Alföldi Róbert a Lear király olvasópróbáján a Radnóti Színházban

Alföldi Róbert a Lear király olvasópróbáján a Radnóti Színházban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)

- 1998-ban rendezted az első Shakespeare-t, A velencei kalmárt a Tivoliban. Kellett az időközben eltelt tizenhét év, hogy a Lear királyt közelebb érezd magadhoz?

- Persze, biztosan. Húsz évvel ezelőtt miről beszéltem volna a Learrel kapcsolatban? Kellett hozzá, hogy játsszak benne Gothárnál, meg hogy itt próbáljak tavaly. Ez nem úgy van, hogy az ember visz magával darabokat, amiket megpróbál mindenütt elsütni. Konstellációk vannak: egyrészt bennem megérik, másrészt nagyon szeretem, hogy a Radnótiban ilyen szűk a tér. Fontos az is, hogy kik vannak a társulatban, meg hogy Zsolt jöhetett (László Zsolt, a szerk.), és fontos a tavalyi Platonov-rendezésem. Egy darabválasztásnak komoly okai vannak.

- Hosszasan gondolkodtál, hogy melyik fordítást használd, végül Nádasdy Ádáméra esett a választásod. Mi döntött az ő szövege mellett?

- Ádám fordításai mindig nagyon pontosak és érthetőek. Most a Bohóc szövegei miatt döntöttem mellette elsősorban: általában mindenki nagyon várja, hogy humorosak legyenek, és nem szoktak azok lenni. Itt pedig nagyon fájdalmasan szellemesek. Varró Dani fordítása – amit a Nemzetiben játszottunk – kissé játékosabb, túlpörgetett. Ehhez a színpadhoz, ehhez a mérethez, ehhez az előadáshoz viszont jobban illik Ádám szövege.

Lear király olvasópróba a Radnóti Színházban

Lear király olvasópróba a Radnóti Színházban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)

- László Zsolt alakítja Leart, aki nem mondható éppen aggnak. Mennyiben változtat az értelmezésen, hogy egy ereje teljében lévő férfi játssza a királyt?

- Szerintem

fájdalmasabb, ha egy ötvenéves ember omlik össze, mint ha egy hetvenes.

És ez nem azt jelenti, hogy egy hetvenévesnek nem fájdalmas. De ha egy potens emberrel történik mindez... Ez most egy létező ügy a rendszerváltás alatt felnőtté vált generációknál: nagyon sok ember vonul ki, hagyja abba, változtatja meg, költözik el, nem csinálja. Valami nem stimmel: nem éli az életét, csak hajtja, csinálja, csinálja, csinálja. Nem véletlen, hogy azt kérdezi Lear, hogy „szeretsz-e”? Mert hiányzik belőle a szeretet, az az élet, amire mindig is vágyott. Hajtunk, hajtunk, dolgozunk, dolgozunk, hogy mindenünk meglegyen – és akkor egyszer majd élünk. Csak mire mindenünk megvan, addigra elfáradunk, és pont a lényegre nem volt idő. Ami számomra érdekes, hogy pont olyan idős vagyok, mint Lear ebben az előadásban, és én is hajtok, hogy majd egyszer jó életem legyen. De hogy ez vajon helyes-e? Nem a lényeggel kellene foglalkoznom?

- Ha tehetnéd, kivonulnál egy tanyára?

- Ki. Egy szigetre, abszolút. De nem tudom megtenni. Nem anyagilag nem tudom megtenni, hanem pszichésen.

- A Radnóti színpada igen apró. A tavaly rendezett Platonov – Apátlanul és a Lear király is sokszereplős darab. Kihívás, inspiráló ilyen szűk térben alkotni?

- Szerintem csodálatos, hogy egy ilyen kicsi térben együtt van húsz ember. Nagyon nagy ereje van, sűrűsödnek az energiák. Nem a masinériára kell figyelni; itt más nem fér el, mint az emberek, így muszáj az emberi viszonyokkal foglalkozni. Ez jót tesz mindenkinek. Nekem is. Az a nehéz, hogy az előadás így is teátrális legyen, mert az szerintem fontos.

- A díszlet és a jelmez is a jelenkort idézi.

- Igen, mivel mai problémát vizsgálok, és ki van szedve belőle a historizáló rész – miért ne lenne mai? Már amennyire mai egy nagypolgári ebédlő, amit Menczel Róbert tervezett parkettával, csillárral, közepén egy hatalmas asztallal. A jelmeztervező Zöldy Z. Gergely, akivel már sokszor dolgoztam: a Bábszínházban ő csinálta a Cabaret jelmezeit, emellett Zalaegerszegen, Norvégiában és Amerikában is dolgoztam vele.

Forrás: Radnóti Színház

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Tóth Krisztina és Az arany ember: Hogyan jutottunk idáig?

Be akarja tiltani Jókait? Ki a felelős azért, hogy most mindenki irodalom kapcsán „anyázik” az interneten? Megválaszolunk mindent, amit tudni akar, de eddig nem mert megkérdezni Tóth Krisztina és a Jókai-rajongók összecsapásáról.
Vizuál

Lenyűgöző és groteszk életképeken elevenedik meg a szocializmus Budapestje

Ezernyolcszáz fotó került fel a Fortepan archívumába, amiket Kereki Sándor fotós, újságíró készített a hatvan-hetvenes években. Nézze meg galériánkat!
Klasszikus

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.
Színház

Az Alkotmánybíróság elé kerül az SZFE modellváltásának ügye

A Fővárosi Törvényszék az SZFE modellváltását előkészítő törvény semmissé tételét indítványozza az Alkotmánybíróság előtt. Erről az SZFE HÖK tájékoztatta a nyilvánosságot péntek este.
Tánc

Mozdulatba zárt pillanatok

Ma már a modern tánc előfutáraként tekintünk rá, a 20. század elején azonban a mozdulatművészet még nem volt több egy lázadó gesztusnál, amely a klasszikus táncformák – különösképpen a balett – szigorú szabályrendszeréből kitörve a korlátlanságot hirdette. Börcsök Boglárka dokumentumfilmjében arra vállalkozott, hogy rekonstruálja a mozgásnak azt a fajta konvenciókon túli szabadságát, amely az irányzat lényegét adta.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház gyász

92 éves korában elhunyt Olsavszky Éva színésznő, a Katona József Színház alapító tagja

92 éves korában elhunyt Olsavszky Éva, a Katona József Színház alapító tagja.
Színház interjú

Magyarország a '90-es években – egy gyerek szemével

EX KATEDRA címmel tart online bemutatót a Stereo Akt társulat március 4-én a Jurányi Házban. Az előadást a SzínházTV közvetíti online formában. A darab létrejöttének hátterébe a társulatot vezető független színházi alkotó, Boross Martin nyújt betekintést.
Színház hír

Az Alkotmánybíróság elé kerül az SZFE modellváltásának ügye

A Fővárosi Törvényszék az SZFE modellváltását előkészítő törvény semmissé tételét indítványozza az Alkotmánybíróság előtt. Erről az SZFE HÖK tájékoztatta a nyilvánosságot péntek este.
Színház hír

Új honlap segíti a vidéki színházak megismerését

A honlappal nem csak megismerhetővé válik a Budapesten kívül működő teátrumok munkája, de egyben segíti is a társulatok együttműködését.
Színház interjú

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.