Varsányi Anna fordítását Parti Nagy Lajos dolgozta át a teátrum számára, megidézve Hans Christian Andersen világát. A darab szorosan illeszkedik a színház egyik fő missziójához, Barnák László ugyanis kiemelten fontosnak tartja, hogy új kortárs művek kerüljenek színpadra, valamint új történeteket ismerjen meg a közönség.
McDonagh komédiája 2018-as londoni bemutatója idején nagy port kavart, a 19. századi horrort ugyanis a szerző a tőle megszokott groteszk humorral keveri.
Andersen ezúttal nem az ünnepelt meseíróként tűnik fel, hanem súlyos titkok őrzőjeként, legnagyobb titka pedig egy faládába zárt apró kongói nő, Marjory, a mesék valódi írója.
A fiktív történet ellenére számos valós történelmi mozzanat színesíti a cselekményt, például Andersen és Dickens találkozása, valamint II. Lipót belga király kongói vérengzése.
„McDonagh érdekessége, hogy a színdarabjában lévő költészet a sötétséggel operál, a világosság hiányában beszél a világosságról” – mondta a darabról rendező az olvasópróbán, hozzátéve, hogy izgalmas és szép feladat vár a csapatra, a nézők pedig remélhetőleg elégedettek lesznek a végeredménnyel.
A következő évad nemcsak a Nagyon, nagyon, nagyon sötét dolog miatt lesz érdekes a Szegedi Nemzeti Színházban, a próza- és az operatagozat is egyaránt ősbemutatókra készül, Horgas Ádám pedig ezúttal egy saját monodrámát visz színre, melyet Csorba Kata és Menczel Andrea váltva játszanak majd.
Fejléckép: Alföldi Róbert a Nagyon, nagyon, nagyon sötét dolog olvasópróbáján (Szabó Luca / Szegedi Nemzeti Színház)
hírlevél
