Színház

Amit az élet fölkínál

2010.05.16. 10:00
Ajánlom
A szombathelyi Weöres Sándor Színház a Liliomot hozta a Rivalda Fesztiválra, nem akármilyen szereposztásban. A címszerepet a vendég Szabó Győző, Julikát Csonka Szilvia, Hugót Czukor Balázs, a Fogalmazót Jordán Tamás alakította. A körhintás Muskátné szerepét Kiss Mari kapta, akivel Molnár Ferencről, a szombathelyi színház felújításáról és a vidéki színészlétről beszélgettem.

- Végignézve az életrajzodat, nemigen találok benne Molnár Ferenc szerepet. Pontatlanok a források, vagy valóban így van?

- Egyetlen egyszer játszottam Molnár darabban, 1990-ben Az üvegcipőt rendezte a Madách Színházban Szirtes Tamás. Györgyi Anna volt Irma, én egy nagyon édes szerepet kaptam, Keceli Ilonát. Nagyon szerettem.

- Hiányoztak a Molnár-szerepek?

- Jó lett volna, ha többször megadatik, de persze nem úgy keltem föl minden reggel, hogy milyen kár, hogy nem játszom Molnárt... Így hozta az élet, épp ezért boldoggá tesz, hogy most találkoztam Muskátnéval. Szép, izgalmas és érzelemgazdag szerep. Annyi olyan típusú férfi szaladgál a világban, mint Liliom! Egy művész, akinek az élete a szereplés, szereti, ha ő van a középpontban, ha elkápráztathatja a "közönségét", a körülötte élő embereket. És Muskátné ezt tudja. A saját, tapasztalt életével pontosan tudja, hogy Liliomnak mire volna szüksége. Tudja, hogyan kell kezelni és megtartani. És már majdnem efelé is mennek a dolgok, csak éppen Julika bejelenti, hogy gyereket vár.

- Muskátné akkor vesztese ennek a háromszögnek?

- Ha kívülről nézzük, talán igen. De mindenki veszít, mert Liliom meghal. A saját szempontjából viszont nem vesztett semmit, sőt, nyert, hiszen megélhetett egy utolsó, nagy szerelmet. Nagy ajándék, ha az ember megjárhatja egy kapcsolat minden mélységét. Úgy gondolom, viharos, de nagyon jó viszony lehetett köztük, mert hasonlóan gondolkodtak egymásról és az életről.

- Valló Péter rendezte az előadást. Dolgoztál már vele?

- Egyszer, még szintén a Madáchban, Szomory Dezső Hagyd a nagypapát! című darabjában. Ez egy csodálatos mű, különleges nyelvezettel. Talán túl különlegessel. Valló nagyon érzékeny és finom rendező. Szabadságot ad. Ezzel van, aki jól tud élni, és van, aki nem. Ő nem egy agresszor, nem üt korbáccsal, hogy kihozza azt, amit látni szeretne. Inkább türelmes. Ami nekem nagyon jó, mert ha valaki durván közelít felém, azonnal bezárulok. Akkor nem tudok dolgozni. Azt hiszem, Péterrel megtaláltuk egymás hullámhosszát. Jövőre megint jön hozzánk, Az ügynök halálát rendezi, Jordán Tamás lesz Willy Loman, én pedig a feleségét, Lindát játszom majd.

- Hogy áll a színházatok felújítása?

- Februárban bezárt a színház, március végére a földig dózerolták az épületet. Átköltöztünk a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központba, sőt, bemutatót is tartottunk ott. A HEMO-t, ahol eddig játszottunk, teljesen átépítik. Nem színháznak készült az épület, egyre nehézkesebb volt az ottlétünk. A tervek szerint januárra föl is épül az új színház, melyet Az ember tragédiájával nyitunk meg, Jordán Tamás rendezésében. A bontás előtt az egyik öltöző ajtaját kivettük, aláírta az egész társulat, a műszak, mindenki. A kivitelezők majd beleépítik az új épületbe.

- Az időd nagy részét Szombathelyen töltöd. Milyen volt most megint Budapesten játszani?

- Úgy éreztem, volt velünk szemben valamilyen elvárás, bennünk pedig a megmutatás vágya. Ez persze óhatatlanul is motoszkál az ember fejében, hiszen a szereplők közül többen is Budapestről szerződtünk Szombathelyre, a fővárosi közönség régóta nem látott minket. De végül jó élmény volt, szerette a közönség, azt hiszem. Ezt azért lehetett érezni a reagálásokból, a csöndekből. Az előadás után pedig egészen érdekes fölfedezést tettem. Két éve nem jártam az Andrássy úton éjszaka, hihetetlen sokat változott! Talán, akik Pesten élnek, nem is veszik észre, de azt láttam, hogy teljesen más az arca, sokkal pezsgőbb, mint két évvel ezelőtt. Ennek ellenére nagyon szeretek Szombathelyen élni, mert olyasmikre van időm, amikre eddig nem volt. El kell csípni az életből mindent, amit fölkínál. Sok érdekes tapasztalatot szerezhet az ember. Így majd nem mondhatom azt, hogy kimaradt az életemből a vidéki színésznőség. Eddig ebben nem volt részem. És mondhatom: nagyon jó!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Klasszikus

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin a Gramophone díjazottjai között

Kihirdették a rangos brit zenei szaklap 2020-as győzteseit.
Jazz/World

„Gyakran maga a hangszer ihlet meg" – Bögöthy Ádámmal beszélgettünk

Bár Bögöthy Ádám zenei tanulmányait gitáron kezdte meg, hamar kiderült, hogy a nagybőgő hangja is közel áll a szívéhez. A Kodolányi János Főiskolán és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is jazz tanszéken tanult – a két képzést párhuzamosan végezte el –, azóta pedig számos versenyen bizonyította tehetségét. Három éve csatlakozott a Modern Art Orchestrához, ennek kapcsán beszélgettünk vele a zenekarról, jazzről, vallásról.
Vizuál

Horvát Lili új filmjét dicséri a rangos Variety

Szeptember 24-én mutatták be itthon Horvát Lili megjegyezhetetlen című filmjét. A Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotásról a Variety közölt méltató kritikát.
Könyv

Bátran belépni az ismeretlenbe – Láng Zsolt a Kult50-ben

Nagy sikerű regényének egyik főszereplője Bolyai János matematikus, a másik meg egy író, aki pont Bolyairól készíti regényét. A könyvbeli írót ugyanúgy hívják, mint a valódi szerzőt, vagyis Láng Zsoltnak. Aki szerint ez az írói fogás stiláris ösztönzés az olvasó számára, hogy a könyv másik főszereplőjét, Bolyait is valóságosnak tekintse.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Színház kult50

Mindent újra kell gondolni – Garai Judit a Kult50-ben

Garai Judit kiváló színházi dramaturg. Egyetemi oktató. Műfordító. Aki szüntelenül olvas és ír. Nem is akárhogyan.
Színház ajánló

Kortárs magyar ősbemutató született a Radnóti Színházban

Az egy éve nyitott Radnóti Tesla Labor hatodik bemutatója Schwechtje Mihály Gina című darabja szeptember 26-án, szombaton. A hatból három Radnóti produkció, három pedig a függetleneké.
Színház interjú

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.
Színház gyász

Elhunyt Verebély Iván

A színész halálhírét a Centrál Színház jelentette be.