Színház

Amit Lisztből lehet

2011.10.22. 08:46
Ajánlom
A HOPPart Társulat színészei és Széles László a Liszt-faktor című előadásban jókedvűen, informatívan és szuggesztíven száguldottak végig a zeneszerző életén.

Az év végéhez közeledve az az egyre erősödő érzés keríti hatalmába az embert, hogy Liszt Ferencről, erről számtalanszor megfogalmazott zseniről 2011-ben több bőrt lehántani már nemcsak, hogy nem szabad, de nem is lehet. Nem mintha attól kellene tartanunk, hogy a zeneszerző a nagy marketinghadjárat közepette elfogy, inkább csak attól, hogy a minőségi brand erodálódik a nagy használatban. Még pontosabban: a néző nem vesz jegyet a sokadik Liszt életművét feldolgozó darabra. Ilyen és hasonló borús gondolatok közepette kezdődik meg a Liszt-faktor, hogy aztán a HOPPart a másodperc töredéke alatt bizonyítsa be a fentiek ellenkezőjét.

Alan Walker három kötetre rúgó Liszt-monográfiáját, mely az est kiindulópontjaként szolgál, másfél órás előadásba sűríteni a legelvetemültebb színházcsinálók (esetünkben: Fábri Péter és Harsányi Sulyom László) számára is embert próbáló feladat. Nem pusztán a szöveg terjedelme miatt. A zenetörténet kulcsfontosságú momentumainak precíz elemzésén túl Walker a zeneszerzőről fennmaradt anekdoták garmadát adja. Az így kirajzolódó kép egyetlen dramaturgiai ívre történő felfűzése óhatatlanul ortodox lisztológusok tucatjainak felháborodását vonja magával; még annak ellenére is, hogy amit kapunk, az hosszú idők óta a legprecízebb életrajzi átdolgozás.

Ahogyan azt korábban olvashattuk, a Liszt-faktor megközelítőleg úgy viszonyul a zeneszerző életéhez, mint a svéd kultfilm, a Picasso kalandjai a festőéhez. Metszően pontos, de egymáshoz lazán illeszkedő képeket, etűdöket látunk, melyeken keresztül nemcsak Liszt életútjának burleszk változatát ismerhetjük meg, hanem magát a kort is, melyben alkotott. Láthatjuk például a romantikusok banálisra hangolt forradalmát, élén Heinével, Delacroix-val, Chopinnal. Találkozunk a Liszt kontrasztjában arisztokratikusan pökhendi Schumannal.  Wesselényivel Budapesten, Wagnerrel Drezdában majd Bayreuthban, Rossinival Párizsban. Mindezek azonban csak szeletei egy szélsőségekben gazdag életműnek, apró mozaikjai a teljes képnek.

A szaggatottság mutatkozik meg Zeke Edit forgószínpadra állított, történelmi tablónak ható díszletében is: egyik felén egymástól elváló, hintókkal, huszárokkal tarkított drapériát látunk, másik felén ugyanerre a háttérre felhúzott emeletes épületet. Ezt leszámítva a színészek üres, puritán térben mozognak, ahol az egyetlen, mindvégig változatlan elem egy apró, proszcéniumra állított, csúcsfénnyel megvilágított zongora. Tegyük hozzá: a HOPPart színészei, illetve a Lisztet hozó Széles László mellett még ezt a színpadot sem túlzás zsúfoltnak nevezni.

Harsányi Sulyom az életművet nagyjából harminc, végtelenül szuggesztív képbe sűrítette bele. Széles László nagyjából úgy Liszt, ahogy a közönség bármelyik tagja lehetne. Hétköznapok abszurditását idézően csöppen egyik szituációból másikba, melyet leginkább a személye körüli banálisan megjelenített rajongás hív életre. Az előadás leghangsúlyosabb (és kissé elnyújtott) jelenete, mikor a címben is jelzett tehetségkutató show égisze alatt a zeneszerző sorra gyűjtheti be a legbanálisabb, dobozos sörtől kezdve az angyalkaszárnyon át Mozartkugelig terjedő díjakat. A begyűrűző lisztomániával párhuzamosan sorra jelennek meg az életműről leválaszthatatlan nőalakok. A magából különösebb probléma nélkül gyermekeket szó szerint potyogtató Marie d'Agoult (Szilágyi Katalin) éppoly groteszk, mint Carolyne hercegnő (Kiss Diána Magdolna) és Liszt a Szentatya előtt lejátszódó, minden politikai korrektséget szerencsésen nélkülöző házassági kísérlete. Nem maradnak el a híres kortársak sem. Beethoven patinásodó torzója (Herczeg Tamás) Lisztet egyetlen társként kíséri végig pályáján, hogy aztán egy erős záróképben a túlvilágon is együtt komponáljanak. Paganini háromméteres óriás Párizsban, Schumann öntetszelgő vamp, Wagner pedig néhány jelenet alatt ördögi géniuszba csapó piti forradalmár. Mielőtt még azonban e tekintélyes névsor ledarálásának következtében úgy tűnne, hogy az alig másfél órás előadás didaktikus iskolaóra, meg kell említeni annak legnagyobb erényét: a Liszt-faktor szemtelenül aktualizált, minden mondatában friss és kikacsintó. Ez embernek legalábbis ez az érzése támad, mikor kétségbeesett alkotókról, nemmagyar művészekről, demagóg kultúrpolitikáról hall. Kétszáz év ide vagy oda.

Az előadás utolsó jelenetében a társulat egy repülőtéren áll. Kezükben táblákkal, rajtuk a név, Liszt Ferenc. Túl sokáig várnak, már-már zavarba ejtően sokáig. A közönség sorai nem mégsem mozdulnak. Beugrik, hogy egy év alatt tényleg mindent kihoztunk zeneszerzőnkből, amit ki lehetett.  A darab utolsó kérdésére mégsem tudunk választ adni: hol van a következő Liszt?


2011. október 14. 19:00 - Művészetek Palotája, Fesztivál Színház

A Liszt-faktor

Alan Walker Liszt-életrajza és Harsányi Sulyom László ötlete alapján írta Fábri Péter

Közerműködik: a HOPPart Társulat

Zenei szakértő: Mácsai János

Zenei vezető: Lázár Zsigmond

Díszlet-jelmez: Zeke Edit

Rendező: Harsányi Sulyom László

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Klasszikus

Bolhás kutyus vette el a színpadot a hegedűművész Quentin Tarantinótól

A szégyentelen Blöki dörgölőzött, hempergőzött, vakarózott, és a füle botját sem mozdította a zenére. Most ez a szakasza van az évnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház Radioaktív

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Színház interjú

Gyerekek tragédiája – valóságos túszdráma, színházi köntösben

2004-ben a beszláni I. számú iskolát terroristák rohanták le, ezernél is több embert ejtve túszul. A holland Carly Wijs Mi és Ők című kamaradarabja ezen elbeszélhetetlen napok emlékéről szól.
Színház hírek

Ők a Színikritikusok díja várományosai

A Színházi Kritikusok Céhe 39. alkalommal adja át az előző évad legkiemelkedőbb színházi teljesítményeinek járó elismerést szeptemberben.
Színház magyar színház

Az Operettszínház és a Magyar Színház vezetésére írtak ki pályázatot

A kiírások szerint mindkét pályázat nyertese 2019. február 1-jétől öt évig töltheti be a vezetői pozíciót.
Színház etikett

Focimeccset néztek telefonon egy színdarab közben – a színészek felháborodtak

A két angol hölgyet nem akadályozták a színpadon zajló események abban, hogy megtudják, ki nyerte a büntetőpárbajt. A színészek a Twitteren fakadtak ki a bunkó nézők miatt.