Színház

Angyalok Amerikában: A jelen forgószínpadán

2012.10.08. 10:00
Ajánlom
Az előadás záróképében a Central Park-beli Bethesda-szobor a Hősök tere szoborcsoportjának angyalává alakul át. Nem véletlenül. KRITIKA

Az a helyzet, hogy az Angyalok Amerikában Vígszínház-beli előadására gyakorlatilag nem emlékszem. Egy-két kép maradt meg belőle, de azok sem túl markánsan.  És az sem rémlik, hogy a témája miatt bármilyen vihart keltett volna, még a felszíni olvasata sem. Ezzel szemben a Nemzeti Színház előadását már felfedezte magának a bulvár, és eljutottak egészen addig a mélységig (...), ami a káromkodást, a férficsókot, a női ruhába öltözést vagy a maszturbálást jelenti. Érdekes módon a jobbszél még nem, annak ellenére sem, hogy ezek a színpadi gesztusok Alföldi Róbert karakteréhez köthetők, s tágítva a képet: ebben a darabban minden, ami az ellenségképüket alkotja, buzik, zsidók, feketék, amerikaiak, de még a kommunizmus szellemalakjai is felbukkannak. Talán megtéveszti őket a plakát színes puttója? Vagy mert nem klasszikus magyar drámáról van szó, ami ellen látatlanban is ki lehet rohanni?

Az alapanyag maga is terjedelmes, megkockáztatom: terjengős, különösen a második résznek, a tautologikus és túlrészletezett, túlbeszélt Peresztrojkának köszönhetően. Az Angyalok Amerikában két részét azonban egyetlen négyórás estébe sűrítette Andrei Şerban és Daniela Dima, valamint a három dramaturg, Keszthelyi Kinga, Szűcs Anikó, Balassa Eszter, Szálinger Balázs pedig minden szépelgéstől mentesen fordította le a szöveget. Kushner drámája a nyolcvanas évek közepén játszódik, a Şerban választotta forma abszurditásig hajtott végletei miatt azonban nem ragadt bele sem a korszakba, sem a helyszínbe, így a darab bibliai és tágabb történelmi referenciái, valamint a leghétköznapibb emberi történetek egyszerre tudnak működni.

A földi karakterek között van AIDS-ben haldokló meleg férfi; az ő párja, a betegséget el nem fogadó, ezért őt elhagyó zsidó férfi; homoszexualitását elfojtó, házasságot választó, majd abból kilépő, de a coming out után is kínlódó republikánus mormon férfi; gyógyszerfüggő, ideggyenge, mormon férjének coming outjával szembesülő, azt feldolgozni nem tudó nő; fiának homoszexualitásával szembesülő anya; homoszexualitását titkoló zsidó ügyész, aki képes volt rendszereket túlélni, az AIDS-be viszont belehal, ám a betegségeként és a halál okaként kifelé következetesen májrákot mantráz; és van tisztes polgári foglalkozás után néző transzvesztita. Mellettük felvonul egy ősöreg rabbi, a világ legöregebb bolsevikja, Ethel Rosenberg, égi angyalok, valamint egyéb látomások és tünemények, például egy diaporáma megelevenedő mormonjai.  S hogy még teljesebb legyen e rendes zűrzavar (vagy zűrzavaros rend), emlegetik és mutatják az Antarktiszt, az űrt, a New York-i Central Parkot meg Salt Lake Cityt, megidézik Hruscsov legendás ENSZ-beli cipődobálását.

Hol is vagyunk tehát? Miről is szól a darab? Döntse el mindenki magának. A szerző maga is felszólít a látható teatralitásra, a minimális díszletre, a gyors jelenetváltásokra. Nem akarja titkolni, hogy színházban vagyunk; effektjei és a kívánt játékmód Brechthez közelíti. Andrei Şerban mindezeket pontosan betartja, s ezáltal az előadás olyan apokaliptikus vízióvá tágul, amelyben a melodrámától a csupasz tragikumig, a kevésbé szofisztikált humortól a didaxisig, a túlzott pátosztól a hideg cinizmusig , a giccstől a metaforákig sokféle hangnemet integrál a játékmód. Mindezek eredménye és célja az, hogy önmagunkkal szembesüljünk.

Segíti ebben őt és a nyolc színészt Izsák Lili díszlete, ami színpad a színpadon. A forgóra épített kör alap villanyégői cirkuszt idéznek, csakúgy, mint a póznák, csak épp a cirkuszsátor hiányzik a tetejéről. A tér fölött neoncsövek gyúlnak, és attól függően, hány ég belőlük és hogyan helyezkednek el, tűnnek hatalmas órának, glóriának, templomi rózsaablaknak, a Szabadság-szobor fejdíszének, műtőasztalok feletti lámpának. Ahogyan a Nemzeti karosszékein laza, amolyan civil testtartással ülő, velünk szembenéző színészeket megpillantjuk a színpadon, a porond, a ringlispíl, a panoptikum, a piedesztál, a szégyenpad egyaránt felrémlik. Az egyes helyszínek a színpadból emelkednek fel, és oda süllyednek vissza, az angyalok természetesen repdesnek, és a teret lezáró vászonra vetített képek is a kitett teatralitás alkotóelemei.

Alföldi Róbert, Söptei Andrea és Udvaros Dorottya nagyon értik ezt a nyelvet, tökéletesen egyensúlyoznak a végletek közt. Alföldi Prior Waltere mintha minden pillanatban kívülről figyelné magát, tettetett és valós önsajnálata és legnagyobb szenvedései közben is képes a pontos helyzetértékelésre és a maró öngúnyra. Ez a túlélés titka, így tud Söptei a próféciahozó angyalként és ápolónőként az éterit és a profánt is revelációszerűen hitelesíti, de Udvaros talán a legszerencsésebb közülük, hiszen a rabbi, Ethel Rosenberg és az öreg bolsevik szerepében tőle szokatlan karakterekbe bújhat. Kulka János karikatúrává torzíja Roy Kohnt, a rendszereket átélt, velejéig korrupt, meleg zsidó ügyészt, aki - épp ezért - korrupció, a zsidók és a melegek ellen lép fel, s ezzel teszi félelmetessé a figurát. Stohl András erősnek és keménynek tűnő Joe Pittje szánnivalóan ingadozik az önazonosság felvállalása , illetve az egyéniséget béklyóba kötő neveltetés és családi-vallási háttér között, ezzel szemben a László Zsolt alakította Louis Ironson minden elől menekül, a színész feminin gesztusaiban zavarodottság, kínlódás és diszkomfort van.  Belize viszont nem akar több vagy kevesebb lenni annál, ami. A könnyedség, lazaság, nemtörődömség álcája mögött tökéletes önértékeléssel bíró traviból lett ápolófiút Szabó Kimmel Tamás pazar eleganciával adja, míg Tenki Rékában, a férje révén az ismeretlennel szembesülő, váliumálmokban járó mormon feleség szerepében jóval nagyobb a bizonytalanság.

Az Angyalok Amerikában azért fontos előadás, mert önmagunk vállalására szólít fel minden körülmények között, hiszen a lelki békénket csak akkor találjuk meg, ha legalább magunkkal szemben őszinték vagyunk. „Ti nem Amerikában éltek, mert ez a hely nem létezik" - hangzik el a színpadon. A mondat „Magyarország"-gal, annak bizonyos, rögeszméiktől szabadulni nem tudó csoportjaira vonatkozóan is érvényes. Addig van baj, amíg ez az érvényesség fennáll. Addig nincs baj, amíg ez a mondat arról a színpadról, egyáltalán: bármilyen színpadról elhangozhat. Az alkotók ez utóbbi befejezést és annak optimizmusát választják.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Jazz/World

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Pogány Judit a Kritikus Céh életműdíjasa

Az életműdíjat Pogány Judit szeptember 22-én, a Színikritikusok díjának átadó gáláján veszi majd át a Katona József Színházban.
Színház kisvárda

Összeállt a kisvárdai színházi fesztivál programja

A 12 versenyelőadás mellett 11 versenyen kívüli színházi darab, koncertek, előadói estek, bábelőadások és a már hagyományos hallgatói minifesztivál szerepel a június 21. és 29. között megrendezendő Magyar Színházak 31. Kisvárdai Fesztiváljának idei programjában.
Színház ajánló

A kirekesztésről szóló előadással járja az ország iskoláit két fiatal színész

Eke Angéla és Bán Bálint Elfog/adsz címmel készített diákoknak szóló vizuális nevelési programot, amelyen keresztül az elfogadás fontosságát hangsúlyozzák.
Színház kult50

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Színház ajánló

Mercedes Benz premier az Esterházy-családdal

Április 13-án magyarországi ősbemutató keretében mutatta be a Vörösmarty Színház Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzet Szikora János rendezésében. A történelmi revüt az Esterházy-család tagjai mellett Presser Gábor zeneszerző is megtekintette.