Átadták az Aase-, a Domján Edit- és a Prológ-díjat, valamint a Bálint Lajos-vándorgyűrűt

Az Aase-díjat Gobbi Hilda alapította végrendeletében, s ennek kezelését a mindenkori kulturális minisztérium és a Magyar Színházművészeti Szövetség hatáskörébe utalta, utóbbinak jogutódja a Magyar Színházi Társaság. Az elismerést 1989 óta minden évben négy művész kaphatja meg, két nő és két férfi, két-két vidéki és budapesti. A díjazottakat – a beérkezett javaslatok alapján – független kuratórium választja ki. Az idei Aase-díjas színművészek: Molnár Erika, a Szegedi Nemzeti Színház, Tóth Enikő, a Játékszín, Kemény István, a Budapest Bábszínház és Kósa Béla, a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja. Az ünnepélyes díjátadót december 15-én délután a Bajor Gizi Színészmúzeumban tartották, ahol még átnyújtották a Domján Edit-díjat is, amelyet a Domján Edit Alapítvány kuratóriuma Czvikker Lillának, a Miskolci Nemzeti Színház tagjának szavazott meg, emellett a Drámaíró Kerekasztal által alapított Prológ-díjat is kiosztották, ezt Fábián Péter vehette át, a Bálint Lajos-vándorgyűrűt pedig a Dramaturgok Céhe tagjainak javaslata alapján idén Szokolai Brigitta, a József Attila Színház dramaturgja nyerte el. Bodor Johanna, a Magyar Színházi Társaság elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta:

Önmagában társadalmi jelentőségű magatartás, hogy gondolkodott a saját szakmájáról, a benne élőkről és azok sorsáról.” A szakmai díjak odaítélése kapcsán elmondta: „Amikor a szakma képviselői döntenek szakmai díjakról, az felelős és független döntés. Értéket jelöl ki, és világossá teszi, mit tart fontosnak egy közösség a saját jelenében.”

A december 15-i díjátadó ünnepségen Bodolay Géza, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója mint házigazda köszöntötte a megjelenteket: a Kulturális és Innovációs Minisztérium képviseletében Oláh-Merényi Esztert, a Művészeti Főosztály vezetőjét, Bagyánszki Alexa osztályvezetőt, Bodor Johannát, a Magyar Színházi Társaság elnökét, Szakonyi Károlyt a Domján Edit Alapítvány képviseletében, Németh Ákost, a Drámaíró Kerekasztal elnökét, a díjazottakat, a laudálókat, az Aase-díj kuratóriumának jelenlévő tagjait és az ünneplőket.

Bodor Johanna, a Magyar Színházi Társaság elnöke beszédében felelevenítette Gobbi Hilda legendás szakmai-társadalmi szerepvállalásait. Több más mellett ő kezdeményezte, hogy Bajor Gizi egykori villája legyen Bajor Gizi Emlékmúzeum, amely helyszíne volt a mai díjátadásnak is. Gobbi végrendeletébe foglalta: epizodisták elismerésére hozzák létre az Aase-díjat. Végrendeletében így fogalmazott:

A díj nevét is ő adta híres és kedves szerepe után. Gobbi Hilda mondta: „Minden szerepem közül ezt szeretem a legjobban. Talán azért is, mert Aase szülte Peer Gyntöt, a nagy álmodót.” Bodor Johanna így folytatta: „Gobbi Hilda maga is nagy álmodó volt – azzal a ritka képességgel, hogy az álmait működő formává tette a saját szakmája iránti tiszteletre építve. Nekünk ezt az örökséget folytatnunk kell becsülettel, tisztességgel.” Az MSZT elnöke a szervezet nevében gratulált az idei kitüntetetteknek, külön megköszönve elkötelezettségüket, hivatástudatukat és példamutatásukat.

Az Aase-díjat minden évben négy művész kaphatja meg, két nő és két férfi, két-két vidéki és budapesti. A díjazottakat – a beérkezett javaslatok alapján – független kuratórium választja ki, amelynek jelenlegi tagjai: Bajcsay Mária, Nagy Mari, Bezerédi Zoltán, Kuna Károly, Mertz Tibor.

Az Aase-díjat idén Molnár Erikának, a Szegedi Nemzeti Színház, Tóth Enikőnek, a Játékszín, Kemény Istvánnak, a Budapest Bábszínház és Kósa Bélának, a kaposvári Csiky Gergely Színház tagjának ítélték oda, akik Oláh-Merényi Esztertől és Bodor Johannától vehették át a kitüntetést.

A díjazottakról az OSZMI munkatársai rövid kisfilmet vetítettek, majd a kuratórium jelenlévő tagjai közül Mertz Tibor felolvasta a Színházi Kritikusok Céhe tagjai által írt laudációkat.

Molnár Erikát Stuber Andrea laudálta, többek között így fogalmazott: „Nagy drámai szerepekre volt hivatott, de távolról, a zsöllyéből nézve úgy tűnt, hogy ehhez nem nyílt előtte út. Molnár Erika hol eltűnt, hol előkerült. (…) 2017 óta a Szegedi Nemzeti Színház tagja, ott végzi becsülettel a dolgát kisebb és nagyobb feladatokat oldva meg. Néha csak Egy asszony vagy Gizi Gézáné a Tótékban, de mutathatott többet is, például Az eltört korsó Márta asszonyaként vagy a János királyban mint Eleonóra királynő. Az Aase-díj szép és méltó elismerése az elmúlt évtizedek munkájának.

Tóth Enikő Aase-díjához Papp Tímea írt laudáló szavakat, kiemelve: „Volt A bolond lány címszereplője, ráadásul ugyanott, ahol a legenda megszületett. És átlépte az árnyékot: ugyan az általa megteremtett Josefa szokatlan, markánsabb, karcosabb volt, de ezeken a kontúrokon belül is megmaradtak a játékosság, a naivság, a rafináltság, a »bolondság« színei. Az addigi naiva üdvöske karakterszínésznővé érett. Szórakoztatni nem könnyű, ráadásul úgy, hogy a komédiákban is természetes maradjon, ne csússzon át a hihetőség határain túlra a karakter. Tóth Enikő alapanyagtól, darabtól és figurától függően mindig pontosan egyensúlyoz.”

Kemény Istvánt Turbuly Lilla méltatta, idézünk ebből is: „Átélte azt a változást, melynek során a bábszínészek egyre gyakrabban bújtak ki a paraván mögül, és eljött az élőjátékkal vegyes bábjáték korszaka, a bábszínészekkel szemben pedig alapkövetelmény lett, hogy bábok nélkül ugyanúgy helyt álljanak a színpadon, mint bábhoz nem értő színésztársaik. Kemény István ezt a fordulatot szakmai alázattal, állandó tanulni vágyással követte. A hagyományos formák mély tisztelete mellett nyitott a formabontó kísérletekre, új utakra is.”

Kósa Bélát ugyancsak Turbuly Lilla laudálta, többek között ezekkel a szavakkal: „Ha kollégáit Kósa Béláról kérdezzük, a színészi alázat az első, amit említenek.

Magas, elegáns alakja – ahogy Zappe László kritikus írta róla – mindig jól érvényesül a színpadon. Már színpadra lépése pillanatában figyelmet kelt, megmutatja a karakter lényegét. Színészetének fontos jellemzője a sűrítés képessége és a mindig megbízható minőség. (…) Kósa Béla epizodistaként, ahogy Kővári Katalin rendező megfogalmazta, a műfaj utolsó kismestereinek egyike.”

A Magyar Színházi Társaság díjazottjai (Fotó/Forrás: Szkárossy Zsuzsa)

Ezt követően átadták a Bálint Lajos-vándorgyűrűt, amelyet a legendás színházi ember, színházi titkár, dramaturg, műfordító özvegye, Spiegel Anni alapított azzal a megkötéssel, hogy egyik évben egy dramaturg, másik évben egy színházi titkár kapja. 2025-ben a Dramaturgok Céhe tagjainak javaslata alapján Szokolai Brigitta dramaturg kapta az elismerést, aki 2017 óta a József Attila Színház tagja. Szokolai Brigitta laudációját Kárpáti Péter író, dramaturg mondta el, aki két évvel ezelőtt vehette át ugyanezt a díjat. Részlet belőle: „Nagyon kevesen vannak a pályán, akik rendelkeznek azokkal a különféle tulajdonságokkal, amelyek közül, ha egy is hiányzik, a dramaturg előbb-utóbb elszontyolodik és elmenekül. Ráadásul sok olyan tulajdonság is van ezek között, amelyek ellentmondanak egymásnak. Például a szerénység és a határozottság. Az irónia és a kíméletlen kritikai érzék. Vagy hogy ugyanolyan nyugodt derűvel viselje maga körül ezt a hisztériásan kavargó közeget, mint árnyékban a hatalmas magányt. Brigi munkabírása, szorgalma legendás. A lelkiismeretessége is legendás.”

Ezt követte a Drámaíró Kerekasztal által 2022-ben alapított Prológ-díj átadása, amellyel olyan pályakezdő színházi szerzőket ismernek el, akik írói tevékenységükkel a jelenlegi vagy az elmúlt évadban felhívták magukra a figyelmet. Fábián Péter a Prológ-díj idei kitüntetettje, Németh Ákostól vehette át a díjat, és Horváth János Antal laudálta őt, a tavalyi Prológ-díjas.

A hétfői rangos szakmai ünnepséget a Domján Edit-díj átnyújtásával zárták, amelyet Szakonyi Károly írótól vehetett át Czvikker Lilla, a Miskolci Nemzeti Színház tagja. Urbán Balázs, a Színházi Kritikusok Céhe tagjának méltató sorait szintén Szakonyi Károly tolmácsolta. A díjat a Domján Edit Alapítvány azzal a céllal hozta létre, hogy elismerje a vidéken játszó, fiatal, tehetséges színésznőket.

Fejléckép: Az Aase-díjasok (fotó: Szkárossy Zsuzsa)