A mű 1891-es megírása óta mit sem vesztett aktualitásából: a család, az iskola és az egyház kontrollja alatt álló fiatalok felnövéstörténetében minden ember ráeszmélhet saját fiatalkorának egy-egy momentumára.
Jelenet A tavasz ébredéséből (Fotó/Forrás: Ónodi Zoltán / Bartók Színház)
A szexualitást tagadó szabályrendszerek elleni fellépést, az ösztönök elfojtását, valamint a serdülőkori nyílt szexuális vágyat bemutató darab a maga korában botrányt váltott ki, ám a mai információgazdag világban is érvényes gondolatokat fogalmaz meg.
Kíváncsiságból eredő erőszak, félelemből elkövetett öngyilkosság és terhességmegszakítás – tragédiák sorozata, melyeket maguk a felnőttek idéznek elő azzal, hogy meg akarják védeni a gyerekeket a kikerülhetetlentől: a felnőtté válástól.
A történet kamaszok ráébredése saját nőiességükre és férfiasságukra. Wendla és Menyus egymás iránt érzett vágya erőszakban és egy nem kívánt terhességben ölt testet, Marci pedig nem tudja feldolgozni az iskolában és a családjában szerzett sérelmeket. Helyzetét súlyosbítja, hogy ráeszmél, a férfiakhoz vonzódik, így végül nem lát más kiutat: a halálba menekül.
Jelenet A tavasz ébredéséből (Fotó/Forrás: Ónodi Zoltán / Bartók Színház)
Szereplők:
Wendla: Fekete Ágnes
Menyus: Vrabecz Botond
Marci: Tóth Mátyás
Bergmann-né, Wendla anyja/Tanárnő: Marjai Virág
Gáborné, Menyus anyja/Tanárnő: Kovács Vanda
Gábor úr, Menyus apja/Igazgató/Álarcos úr: Jegercsik Csaba
Rendező: Ivanics Tamás
A tavasz ébredéséről további információ az alábbi oldalon érhető el.
Fejléckép: jelenet az előadásból (fotó: Ónodi Zoltán / Bartók Színház)
hírlevél
