Ahogy arról korábban beszámoltunk, november 10-én félbe kellett szakítani a Nemzeti Színház Rómeó és Júlia-előadását, miután a társulat két színművésze, Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó balesetet szenvedett. Az esetet követően a teátrum vezérigazgatója – egyben az érintett produkció rendezője –, Vidnyánszky Attila benyújtotta lemondását. Csák János innovációs és kulturális miniszter azonban kijelentette, amíg nem zárulnak le a balesettel kapcsolatos vizsgálódások, nem fogadja el Vidnyánszky lemondását.

Az eset értelemszerűen megosztotta a nyilvánosságot is, számos kulturális intézmény igazgatója fejezte ki szolidaritását Vidnyánszky Attilával, és egyúttal arra kérték, maradjon a társulat élén. Az Index cikke szerint mindennek a hátterében egy Fekete Péter által küldött levél állhat. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója a Nemzeti Kulturális Tanács tagjaként küldött belső üzenetet, amelyben egyebek közt arról írt: „Több igazgatótársammal egyeztetve kérjük a Nemzeti Kulturális Tanács tagjait, hogy e nehéz helyzetben biztosítsuk támogatásunkról tagtársunkat, nemzeti kulturális életünk megkerülhetetlen és kiemelkedő személyiségét, aki pótolhatatlan értékteremtő munkát folytat első színházunk élén.

Mindez közös nemzeti érdek, kulturális életünk fontos bástyájának megtartása. Kérlek, amennyiben a fentiekkel azonosulsz, támogató soraiddal, aláírásoddal jelezd ezt számunkra, még a mai nap folyamán.”

A Tanácsban tizenhét kulturális intézmény vezetője foglal helyet, mások mellett a Magyar Állami Operaház, a Budapesti Operettszínház, a Müpa vagy a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM).

„Maximálisan együttérzek Vidnyánszky Attilával”

Az elsők között szólalt meg Ókovács Szilveszter, az Operaház igazgatója, aki Facebook-bejegyzésében azt írta: „Attila, maradj! A traumán átvezetni a társulatot is Te vagy hivatott. Az OPERA kiáll a Nemzeti mellett. Szükség van rá - és Rád!”

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója az Origónak nyilatkozva azt mondta, a színház rendkívül veszélyes üzem, még a legnagyobb körültekintéssel is előfordulhatnak szomorú balesetek. Egyúttal jobbulást és gyors felépülést kívánt a két művésznek. Mint mondta, Vidnyánszky lemondását tisztességes, emberi gesztusnak tartja, „de ebben a nehéz helyzetben éppen most van szükség olyan vezetőre, mint Vidnyánszky Attila."

Szintén az Origónak beszélt Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója, aki ugyancsak azt mondta, bízik benne, hogy Csák János nem fogadja el a felajánlott lemondást.

Fekete Péter nyílt levelet küldött Vidnyánszky Attilának, amelyben egyebek közt arról ír, a baleset miatt gigantikus teher zúdul most a rendezőre. „Mindig úriember voltál, sosem a megalkuvást, a felelősség megkerülését választottad. Egy úriember ilyen helyzetben benyújtja lemondását. Példaértékű döntés. Most mégis arra kérlek, vizsgáld felül elhatározásodat. Csák János Miniszter Urat pedig arra fogom kérni, ne fogadja el lemondásodat!

– írta.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője, Zsuráfszky Zoltán az Origónak fejtette ki véleményét az ügyben. Mint fogalmazott: „Vidnyánszky Attila olyan jeles képviselője a magyar színházi életnek, hogy elengedhetetlen – különösen ilyen viharos időkben. Maximálisan kiállunk, kiállok Vidnyánszky Attila mellett. Egyedülálló a magyar színházi életben betöltött szerepe, amit képvisel, pótolhatatlan.”

A Magyar Művészeti Akadémai elnöke az Origónak nyilatkozva azt mondta, Vidnyánszky európai módon járt el, amikor benyújtotta lemondását. „Nem ismerem a baleset körülményeit, de azt tudni kell, hogy minden intézményben van veszélyes üzem, ahol előfordulhat baleset. Véleményem szerint Vidnyánszky Attilának folytatnia kell azt a nagyszerű munkát, amit végzett, ugyanis ez a baleset nem az ő közvetlen felelőssége” – fogalmazott Turi Attila.

nélküle pedig nehezen elképzelhető a magyar színház. A Thália Színház ügyvezető igazgatója a döntéshozóktól azt kérte, az ügy alapos kivizsgálása után mérlegeljék a helyzetet – idézte a producert a Magyar Nemzet.

Az Origo megkérdezte Kiss-B. Attila véleményét is. „Nem ismerek nála jobban rátermett és nagyobb felelősségtudattal rendelkező embert, aki alkalmas lenne a Nemzeti Színház vezetésére. Neki mindenképpen maradnia kell az igazgatói pozícióban, mert ezek az intézmények, mint a Nemzeti Színház is, hatalmas óceánjáró hajók, amelyeket a viharos vizeken is át kell tudni kormányozni, és most egy ilyen viharos állapot van, amiben a társulat a baleset után traumatizálódott” – jelentette ki a Budapesti Operettszínház főigazgatója.

A Magyar Táncművészeti Egyetem kuratóriumi elnöke, Kiss János azt felelte az Origo megkeresésére, testileg és lelkileg is Vidnyánszky Attilával van. „Negyvennégy éve vagyok a Győri Balett tagja és 29 és fél évig voltam igazgató. Sajnos többször fordult elő akár turnén, akár más előadáson baleset. Nem sűrűn, de megtörténtek színházi balesetek. Ezt én nagyon sajnálom és maximálisan együttérzek Vidnyánszky Attilával. Az, hogy ő beadta a lemondását, fantasztikus emberi bölcsességről tesz tanúbizonyságot, de a munkáltatójának ezt mérlegelnie kell.

– nyilatkozta.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) közleményben reagált. Mint írják, Vidnyánszky Attila lemondása „példátlan felelősségvállalás minden iránt, ami az általa vezetett Színházban történik”, majd így folytatják: „Mégis azt gondoljuk: a lemondás nemes gesztusa bár tiszteletet érdemel, nem szolgálná ezúttal sem a Nemzeti, sem általában a magyar színházak ügyét.”

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója az Origónak úgy nyilatkozott, megérti Vidnyánszky Attila döntését, és tiszteli érte. „Ugyanakkor erősen remélem, hogy Attilát mégsem veszíti el a magyar kulturális élet, a Nemzeti Színház vezetését nem tudom elképzelni az övénél jobb kezekben” – fogalmazott.

„Ennek a rendszernek nincs benne a szótárában a felelősségvállalás szó”

Mint ahogy az várható volt, a Vidnyánszky Attila melletti kiállás, valamint az, hogy Csák János nem fogadta el a lemondását, sokakból ellenérzéseket váltott ki. Bodor Johanna táncművész, koreográfus például Ókovács Szilveszter bejegyzésére reagálva azt írta Facebook-oldalán, hogy szerinte magánbeszélgetés keretei között lehet vigasztalni barátot, vezető kollégát, aki a tragédiának szintén részese. „Ám ha ilyen helyzetben egy komoly intézmény vezetőjének ez az állásfoglalása – megkérdőjelezem az erkölcsi érettséget, a magára vonatkozó elvárásokat és kötelességet.

Megkérdezte és egyeztetett ez a vezető – mielőtt intézmény összes tagja nevében nyilvánult meg?” – tette fel a kérdést a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Kovács Bálint újságíró, a Magyar Színházi Kritikusok Céhének társelnök arról beszélt, hogy az eset rávilágít, hogy a nyilvánosságban még mindig nem kapnak ugyanakkora reflektorfényt a lelki sérülések, mint a testiek. „Pedig de, baromi hasonlóak. Baromi hasonló az, ha egy embert mentő visz kórházba, ahol műtét után hosszan lábadoznia kell, és az, ha valaki idegösszeroppanást kap az őt ért zaklatások, abúzusok miatt, hónapokig szorong, akár gyógyszereken él, nem tud kimozdulni a lakásából, esetleg az ágyából sem, és évekkel később is problémái vannak, csakis és kizárólag a zaklatásból kifolyólag” – írta. Hozzátette, pedig a két eset ugyanannyira súlyos, és minkét esetben az elkövető a felelős. Kovács egyértelműen jelezte,

Csák János döntése kapcsán pedig azt írta: „Ezt a rendszert, többször megírtam már, nem zavarja a bántalmazás, és akkor ezzel a »nem zavarja« szófordulattal nagyon visszafogott voltam. Ennek a rendszernek, Csák Jánosnak vagy bármely miniszternek egyszerűen nincs benne a szótárában a felelősségvállalás szó.”

Alföldi Róbert szerint ugyanakkor nem az a fontos, hogy ki mikor mondott le, és még csak az sem, hogy ki fogadta el azt, vagy sem, még ha „felénk” eléggé ritka, hogy valaki valóban felelősséget vállal. „[N]em a szimpátiák vagy egyebek a fontosak a Nemzeti Színházban történt szörnyű balesettel kapcsolatban.

– jelentette ki Facebook-oldalán a Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzeti Színház korábbi igazgatója.

Fejléckép: Vidnyánszky Attila (fotó/forrás: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház)