Színház

„Az élet is háború. Kockázatvállalás, túlélés, békés szünetekkel” – interjú Zsótér Sándorral a Kurázsi és gyerekei kapcsán

2023.02.23. 11:25
Ajánlom
Zsótér Sándor negyedik alkalommal rendezte meg Bertolt Brecht egyik legismertebb színdarabját, ezúttal Kurázsi és gyerekei címmel. A rendező néhány nappal a bemutató előtt nyilatkozott nézői és kritikusi elvárásokról, Brecht szövegvilágáról, az újrafordítás szükségességéről, Kurázsi dilemmájáról, körülményekről és döntésről, békéről és háborúról. Az előadás premierje február 18-án volt a Budaörsi Latinovits Színházban.

Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.

Huszonöt éve rendeztél először Brechtet. Az 1998-as, miskolci nemzeti színházbéli A vágóhidak Szent Johannáját húsznál is több Brecht-rendezés követte azóta. Miért ennyiszer és miért éppen Brecht?

Kedvet kaptam. Ráharaptam, kíváncsivá tett. A nagy meséi később jöttek. Ha lehetett, olyanokat választottunk, amiket nem vagy ritkán sem mutatnának be. A Színművészeti Főiskolán például csodálatos volt fiatalokkal dolgozni a darabjain. Börcsök Enikővel a Vígszínházban, Trokán Nórával és Kocsis Pállal Kecskeméten, Király Leventével Szegeden.

Van-e olyan Brecht-darab, ami eddig kimaradt, de régóta foglalkoztat alkotóként?

A Puntilla úr és szolgája, Matti rég forog a fejünkben. Ha hívnak, nem aszerint döntök, hogy én mit szeretnék, hanem hogy melyik színészről mi jut eszembe, neki vagy nekik mi lenne jó. És így jó nekem is.

A Kurázsit negyedszer rendezed meg. Miért?

Előszőr jókedvemben, másodszor kőszínházban, harmadszor erre esett a választás, negyedszer is erre esett. Berzsenyi Bellaagh Ádám, a Budaörsi Latinovits Színház igazgatója vágyott rá. Spolarics Andreának hoztam darabot, de Ádám ezt akarta. A háború kitörése előtt javasolta. Aztán még inkább kapálóztam ellene. Begyulladtam, hogy elvárnak tőlem valamit, amit nem tudok teljesíteni. Hogy másoljam át a darabot a jelen helyzetre? Erre képtelen vagyok. Se tudásom, se képességem hozzá. A darab úgy univerzális, hogy konkrét, de nem úgy konkrét, hogy egy jelenleg dúló háború képe legyen csak.

PaderPetraFrohlichKristofZsoterSandor-101109.jpg

Páder Petra, Fröhlich Kristóf és Zsótér Sándor (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)

Brecht 1939-ben, húsz évvel az első világháború után és a második kitörésének évében írta a Kurázsit, aminek a cselekménye a harmincéves háborúban játszódik. Háború és háború...

A Kurázsi arról szól, hogy a háborúnak nincs vége. Egyik olyan, mint a másik. Szerencse, hogy itt több mint hetven éve nincs háború. De mindenütt másutt van. Kis szünetekkel. Az élet is háború. Más, de háború, kockázatvállalás, túlélés, békés szünetekkel. A szomszédunkban zajló háború azonban arra figyelmeztetett, hogy szabaduljak meg a szorongástól, attól, hogy mit és hogyan várnak el tőlem.

A darab politikai költészet, vers a háborúban élőkről és azokról, akik haszonélvezői, de nem protest szöveg.

Magáért áll helyt. Nem tehetek úgy, mintha nem tudnék a szomszédban dúló háborúról, de nem használhatom a szöveget csak az erre való tiltakozásra.

Ungár Juli dramaturg kezdettől elmaradhatatlan alkotótársad minden Brecht-rendezésednél. Az ő Kurázsi-fordításából dolgozol ezúttal is, közösen formáltátok a szöveget.

Nem formálok én semmit. Juli azt fordítja, ami oda van írva. Belemászás a szövegbe. A fordítás közben megrágod, lenyeled, emészted a szöveget, kiköpöd. Sajáttá válik. Egyszerre rágod, és teszed magadévá. A mesterséges szöveg szerkezete pont életszerűvé lesz. A rizsa körmönfontsága pont közel jön a gépelés közben. Anna Fierling – Kurázsi – taszító és roppant vicces, a józansága alatt dobogó szíve, könyörtelensége és hétköznapisága felvillanyozó. És akkor jön a másik neheze: miként mutasd meg, hogyan taszít és vonz egyszerre.

Kicsoda Anna Fierling?

Túlélő. A körülmények ide vagy oda, erre vagy arra kényszerítenek. Döntök minden pillanatban, így vagy úgy. Fura, de azok a Brecht-reprízek a legelevenebbek idehaza, amik szimplifikálják az alakokat, jó vagy rossz embert mutatnak, jó és rossz helyett. Kiválogatják a búzát, ő jó, az ocsú meg a csúnya ember. Megnyugtató a nézőtéren, hogy én Sen-Te vagyok, Sui-Ta pedig csak egy gonosz bácsi egy mesejátékból. Ha Kurázsi csak egy fájdalmas anya, és nem egy visszataszító üzletasszony. Pedig mindkettő egyszerre! De ez túl komplex, túl összetett lenne. Nem egymás mellett álldogálnak, mint a buszmegállóban, ezek a tulajdonságok, hanem egyik a másikban, folytonos változásban. Ilyet megmutatni harci feladat.

Kölcsönadni magadat ennek, mint színész, kockázatvállalás. Spolarics Andrea, azt hiszem, kockáztató színész.

Kicsinyes heroinának lenni merész vállalás. És heroikusan kicsinek. Kurázsi, a gyerekei és akikkel összesodorja a háború forgószele, mind ilyenek. Talán a gyerekeivel engedékenyebb a szerző. Brecht felháborodást várt a nézőktől címszereplőjével szemben, de jobb költő, mint teoretikus. Pont zavarba ejtő a nézők viszonya az asszonyhoz. Túl sokat veszít. De háborúban.

Érdekes lenne a négy rendezésedet egymás után megnézni és megfigyelni, hogy bizonyos korszakaidban hogyan alakítottad, hogyan alakítod az anyagot.

Minden változik. A főiskola hallgatóival talált helyen, a Rákóczi úti épület zsákudvarában csináltuk. Ők hangszerelték. Zenélték. Kurázsit más alkatú, érzékenységű, törékenységű hallgatók csinálták. Jó nézni, milyen igaz lehet sok lány megközelítése.

SpolaricsAndreaZsoterSandor-101304.jpg

Spolarics Andrea és Zsótér Sándor (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)

Ahogy az előző, 2012-es Radnóti színházbéli előadásban Kováts Adél, most is egyetlen színésznő, Spolarics Andrea játssza Kurázsit, és a férfiaké az osztott szerep. Keressünk ebben a rendezői döntésben bármiféle mögöttes mondanivalót?

Mindenképpen. Két dolog: tizenkét fős a társulat, a darabban pedig két és félszer annyi a szerep. Két női szerep nem kettőz: Kurázsi és Kattrin. Yvette lehet parasztnő. A két fiúgyerek három jelenetben van. A szakács és a tábori lelkész terjedelmes szerepek. De a fiú- és a férfiszínészek eljátsszák a többi férfi- és fiúszerepet. Így a vakmerő Eilif tulajdonképpen kivégzi a testvéreit; a becsületes Bocit, mint Fiatal katonát kivégzi az anyja. A fiai szembe jönnek Kurázsival haláluk előtt és haláluk után is.

A 2012-es előadás nagyon erőteljesen használta a campkultúra kliséit: Ambrus Mária díszleteit és Benedek Mari jelmezeit is a camp, azaz a tudatosan és önreflexíven használt giccs esztétikája hatotta át. A budaörsi előadás díszlete és jelmezei merőben mások lesznek.

Akkor egy lipcsei festő képei mellett egy smoking room volt a díszletben. Aznap tiltották be éppen a dohányzást a zárt helyiségekben. Megvédték az egyiket a másikkal szemben. De a másikat is megvédhetnék az egyikkel szemben. A legjobb az lenne, ha nem tiltogatnának.

És mi a helyzet azzal a bizonyos kocsival?

Kicsi kocsi. Kevés megkerülhetetlen tárgy van a drámairodalomban. Ha kötelező, akkor defenzív leszek. Mit lehet helyette? Hogyan lehetne nélküle? Valóban kötelező? Én nem dicsérhetem, de amikor Nagy Norbert testesítette meg a „kocsit” a Radnótiban, azt elevennek találtam. A kocsi Kurázsi negyedik gyereke. Most van mozgó jármű és egy asztal. Egy asztal, ami beleéghetett a nézők retinájába. Hat méter hosszú, a végén két politikussal. Az internet viccet csinált belőle. Frappírozó! Kurázsi azt mondja: a legjobb, ha a politika egy helyben áll, mert a kisember csak veszít a hosszú asztalnál pingpongozó politikusok játszmáin.

Szerző: Zsigmond Nóra

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Zsótér Sándor (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)

„Győzelem és vereség egyformán sokba kerül” – bemutatták Zsótér Sándor legújabb Brecht-rendezését Budaörsön

Kapcsolódó

„Győzelem és vereség egyformán sokba kerül” – bemutatták Zsótér Sándor legújabb Brecht-rendezését Budaörsön

Zsótér Sándor negyedik alkalommal rendezte meg Bertolt Brecht egyik legismertebb színdarabját. A Kurázsi és gyerekei bemutatóját február 18-án tartották a Budaörsi Latinovits Színházban, Spolarics Andrea főszereplésével.

„Mindig otthontalan voltam” – interjú Zsótér Sándorral

„Mindig otthontalan voltam” – interjú Zsótér Sándorral

A Göncz Árpád-centenárium keretében, köztársasági elnöki beiktatása napján, augusztus 3-án mutatja be a Terminál Workhouse alkotócsapata Kerkay Rita rendezésében Göncz Árpád Mérleg című drámáját. A Férfit alakító Zsótér Sándorral beszélgettünk a drámáról, rendezéseiről, színházról.

Ha nem tartoznék sehová, még sebezhetőbb lennék – Spolarics Andreával beszélgettünk

Ha nem tartoznék sehová, még sebezhetőbb lennék – Spolarics Andreával beszélgettünk

A Kurázsi és gyerekei budaörsi előadása kapcsán ültünk le egy teára a címszerepet alakító színésznővel, akitől többek között azt is megtudtuk, hogyan viszonyul az alkalomadtán hatalmas egóval rendelkező rendezőkhöz, és mi ennek az éremnek a másik oldala

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Kettévágott Carmina Burana – reakciók az operaházi büfébotrányra

Bogányi Tibor karmester visszalépett az operaház Carmina Burana-produkciók vezénylésétől, mivel főigazgatói döntésre szünetet kell beiktatni az előadásba. Az ügy számos viharos reakciót váltott ki.
Vizuál

Elhunyt Koncz András festőművész

A Munkácsy-díjas festőművész, Koncz Zsuzsa énekesnő öccse hosszú, méltósággal viselt, súlyos betegség után hunyt el március 2-án hajnalban, életének hetvenegyedik évében.
Zenés színház

„Mindenkinek ajánlom, hogy menjen ki éjszaka az erdőbe!” – interjú Claus Guthtal

A világ egyik legjelentősebb operarendezője, Claus Guth nemrég Budapestre látogatott: számos neves színház után a Magyar Állami Operaház is átvette Don Giovanni-rendezését. Ebből az alkalomból kérdeztük az alkotót.
Vizuál

Elhunyt Vadász György építész

Életének 92. évében, március 3-án elhunyt Vadász György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A kilencvenes években készült épületeivel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bauhaus ismét népszerűvé vált a hazai építészetben.
Színház

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Házassági drámát mutat be áprilisban a Rózsavölgyi Szalon

David Eldridge Bármit mondhatsz című drámáját láthatja a közönség április 11-én, a Rózsavölgyi Szalon tizenkettedik születésnapján, Kovács Patrícia és Schmied Zoltán szereplésével. Az előadás a hónap során további négy alkalommal kerül színre.
Színház ajánló

Oidipusz a politika útvesztőjében – bemutatták Szikszai Rémusz rendezését a Radnóti Színházban

A Radnóti Színház legújabb előadásában Oidipusz egy idealista, ígéretes politikus, akinek szembe kell néznie a múlt terheivel. A produkció bemutatójára március 3-án került sor. A főszerepekben mások mellett Pál András, Kováts Adél és László Zsolt látható.
Színház ajánló

Öt nap a stúdiószínház és a monodráma jegyében – hamarosan jön a 10. MOST FESZT

Március 20. és 24. között rendezi meg a tatabányai Jászai Mari Színház a 10. MOST FESZT-et, amely során vidéki, független és határon túli társulatok monodráma és stúdiószínházi előadásaiból kiválasztott produkciókat láthat a közönség. 
Színház hír

Erdélyben is bemutatkozik Székely Csaba tízparancsolat ihlette darabja

Székely Csaba 10 című drámáját Rusznyák Gábor állítja színpadra a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban. A tízparancsolat ihlette alkotás tíz magányos ember fokozatosan kibomló, egymást keresztező élettörténetét mutatja be.
Színház ajánló

Cseke Péter viszi színre a Játékszín magyarországi bemutatóját

Április 6-án Cseke Péter rendezésében, Hernádi Judit, Horváth Lili és Nagy Sándor főszereplésével mutatja be a Rém rendes vendég című komédiát a Játékszín.