Színház

„Az élet maga az egy olyan dolog, amit hagyni kell folyni a maga útján” – 100 éve született Bárdy György

2021.05.26. 17:05
Ajánlom
Neve összeforrt az Egri Csillagok Jumurdzsákjával, a Mézga család Máris szomszédjával és az Angyalbőrben Tabajdi ezredesével, de Bárdy György kommentárjait hallhatták az 1954-es labdarúgó-világbajnokság nézői is.

Bárdy György 1921. május 21-én született Budapesten, már kisiskolásként tagja volt különböző színjátszó csoportoknak. A Kispesti Református Ifjúsági Egyesület csapatában saját „társulatot” is létrehozott, amelyben játszott és rendezett, előadásaikat a helyi templom kertjében adták elő. Így fedezte fel őt 16 éves korában Várkonyi Zoltán, aki ígéretet tett a fiúnak, hogy leszerződteti.

A meseszerűen induló karriert a világháború törte meg egy időre, ahol Bárdy amatőr pilótaként szolgált, ahogy ő fogalmazott „tevékeny résztvevőként”.

„Háromszor meghaltam abban az időben Ukrajnában”

– mondta szűkszavúan a fronton töltött időszakról, valamint azokról a hadműveletekről, amelyekben lelőtték az általa vezetett gépeket.

Bár túlélte a háborút, a Don-kanyarban szerzett sérüléséből nehezen gyógyult meg. Színészi terveit azonban nem adta fel, és amint lehetősége adódott rá, felkereste Várkonyi Zoltánt. Első szerepét A makrancos hölgyben kapta, Grumioként lépett a színpadra a Petrucchiót játszó Jávor Pál partnereként. Bárdy és Jávor a közös munka során olyan jóban lettek, hogy a színészlegenda még otthont is biztosított fiatal kollégájának a pasaréti villájában.

fortepan_173916-170544.jpg

Moór Marianna és Bárdy György A tettes ismeretlen forgatásán (Fotó/Forrás: Kotnyek Antal / Fortepan)

Bárdy György az első pillanattól közönségkedvenc volt. Drámai ereje és megjelenése azonnal vonzotta a tekinteteket, fanyar humora pedig szinte minden szerepében visszaköszönt. Igényelte a nézői jelenlétet, csak az előadásokon tudott kiteljesedni. Korabeli visszaemlékezések szerint kifejezetten rosszul próbált, jó pár alkalommal merült fel, hogy felbontják vele a szerződést.

„Nagyon büszke vagyok arra, hogy egész életem során a nagy hullámvölgyekből általában talpraestem” – mondta, amikor karrierje beindulni látszott. Nyughatatlan ember volt, folyton vándorolt, számos helyen megfordult: a Magyar Színházat a Művész Színház, a Vígszínház, a Vidám Színpad, a Madách Színház, majd a Nemzeti Színház követte. Úgy tűnt, hogy itt végre otthonra lel, ám a „szocialista erkölcs” megsértésének vádjával egy évad után, 1959-ben kirúgták az intézményből.

A nyomás miatt három évre a pályát is elhagyta, erdészként dolgozott.

Csak az 1963-as évadra tért vissza, a kecskeméti Katona József Színházban állt először színpadra. A következő évadtól visszahívták a Vígszínházhoz, így onnantól ott játszott tovább.

fortepan_129714-164624.jpg

Borbíró Andrea és Bárdy György Az ember tragédiájában (Fotó/Forrás: Hunyady József / Fortepan)

Annak ellenére, hogy jó szívvel gondolt kedvenc szerepeire – a Liliom Ficsurjára, a Madách Színház Rómeó és Júliájának címszerepére (egy anekdota szerint a premier után a kor jellegzetes figurája, Halmai Imre a nyílt utcán le is térdelt elé „Ó, Rómeó, mért vagy te Rómeó?” felkiáltással”), Luciferre és Bicska Maxira –, az előadások után rendszeresen fellépett a Casanova és az Arizona Irodalmi Varietében. Itt még Jávor Pált is kiparodizálta – óriási sikerrel. Kabaréestjein szívesen bújt kitalált karakterek bőrébe is, legismertebb ezek közül Gugyerák Lajos alakja.

A filmes szerepek sem kerülték el, az 1968-as Egri Csillagokban ő játszotta Jumurdzsákot, de feltűnt olyan klasszikusokban is, mint a Valahol Európában, a Ripacsok, A csodacsatár, vagy épp A kőszívű ember fiai.

Egyik utolsó filmes szerepe a Magyar vándorban volt, ahol ismét Jumurdzsák alakját öltötte magára.

232-171517.jpg

Bárdy György Jumurdzsákként (Fotó/Forrás: port.hu)

Megjelenése mellett hangja is jellegzetes volt, már a ’40-es évek végétől kapott szinkronfelkéréseket. Az ’50-es években az akkoriban népszerű szovjet színésznek, Nyikolaj Bogoljubovnak kölcsönözte legtöbbször a hangját, de rajta keresztül szólal meg a 8½ című Fellini-klasszikusban Mario Mezzabotta is. legismertebb szinkronszere viszont kétségkívül a Mézga család Máris szomszédja.

Olykor televíziós munkákat is vállalt, 1954-ben a labdarúgó-világbajnokság idején híradósként és kommentátorként közvetítette a meccseket.

Munkásságáért már 1958-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, majd 1983-ban előbb érdemes művész lett, majd megkapta az Ajtay Andor-emlékdíjat. A ’90-es években a Magyar Köztársaság Zászlórendjével és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével ismerték el, az ezredfordulón pedig kiváló művész címet adományoztak neki.

A Magyar Filmszemle életműdíja és kispesti díszpolgárrá avatása után még egyszer megkapta Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a csillaggal, utolsó díját, a Gundel Művészeti Díjat 2008-ban vehette át.

Egy 1978-ban adott interjújában röviden és szatirikusan így összegezte a pályáját:

„Gyilkosságot eddig pontosan 274-szer követtem el… Ezenkívül alakítottam már padot, tengert, reflektort, farkast és peronoszpórát”.

Utoljára az Egy csók és más semmi című előadásban láthatták őt a nézők, a nyilvánosságtól pedig a 90. születésnapjára rendezett vígszínházi köszöntés után vonult vissza végleg.

Bár szakmai elismerésekből és munkából nem szenvedett hiányt, Bárdy magánélete nem volt ilyen sikeres. Igaz, fiatalkorában nagy nőcsábász hírében állt, a szerelem és a családalapítás elkerülte. Ennek ellenére kétszer is megnősült, végül második feleségétől, a nála 32 évvel fiatalabb Lévay Mariannától született egyetlen lánya, Anna. Az akkor 64 éves színész a kislányt az élet nagy ajándékának tartotta, és vallotta, hogy neki köszönheti kifogyhatatlan életkedvét.

Botrányoktól mentes életet élt, nem ivott és nem élt éjszakai életet, szívbetegsége is csak öregkorára alakult ki. Egyik utolsó interjújában, amikor megkérdezték, hogy min változtatna az életében, úgy felelt, hogy „Minden úgy van jól, ahogy történt”. Egy nappal a 92. születésnapja után, egy budapesti kórházban hunyt el.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Jazz/World

Jazzstandardek műfajközi fényben: Tigran Hamasyan koncertje a Müpában

2015-ös sikerkoncertje után május 20-án újra a Müpa színpadára lép napjaink egyik legkeresettebb jazz-zongoristája és -zeneszerzője, Tigran Hamasyan, hogy bemutassa április végén megjelent StandArt című új lemezét. A klasszikus jazzstandardek megfogalmazásában teljesen friss értelmezést nyernek.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Szentivánéji álom a székesfehérvári Vörösmarty Színházban

Május első hétvégéjén a gubancos szerelmek és a hatalmas fémgolyók játszották a főszerepet a Horváth Csaba által rendezett Szentivánéji álom című előadásban.
Színház interjú

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Színház hír

Magyar színházi fesztivál lesz júniusban Bukarestben

Bukarestben szervezi meg első alkalommal a Bukfeszt elnevezésű magyar színházi fesztivált az erdélyi teátrumokat tömörítő Magyar Színházi Szövetség, amelynek öt tagszervezete kilenc előadást mutat be a román fővárosban.
Színház ajánló

Szakonyi Károly legismertebb drámája látható a Játékszínben

Az Adáshiba a Vörösmarty Színházzal koprodukcióban kerül színre, Bagó Bertalan rendezésében. A budapesti bemutatót május 21-én tartják, majd május 28-án Székesfehérvárra érkezik az előadás.
Színház interjú

„Nehezen tudom elképzelni, hogy van olyan ember, akiben nincs valamiféle előítélet” – interjú Kálid Artúrral

Május 15-én újra látható a RaM Színházban a Veres 1 Színház Miss Daisy sofőrje című produkciója. A sofőrt alakító Kálid Artúrral előítéletekről, a színház feladatáról és hatásáról beszélgettünk az előadás kapcsán.