Színház

Az entrópia másik oldala

2015.02.20. 06:58
Ajánlom
Hogyan és meddig lehet elkísérni valakit, akit egy betegség más emberré, gondoskodásra szoruló, ám sokszor egyenesen ellenséges idegenné változtat? Hol a határ önzés és önfeláldozás között? Az Apa súlyos kérdéseket vet fel, de hiányérzetet is hagy maga után. KRITIKA

Florian Zeller egészen friss (2012-es) darabja egy Alzheimer-kóros apáról és a róla gondoskodni akaró/kényszerülő lányáról a primer történet szintjén nagyjából úgy, azokon a stációkon keresztül halad, ahogy azt bárki, akinek a környezetében volt hasonló beteg, elmondhatná. A kezdeti, alkalmankénti segítéstől az ápolónő keresgélés viszontagságain, majd a kényszerű összeköltözésen és az ezzel járó összes konfliktuson keresztül egy intézetig.

A darab különlegessége, hogy a kívülállók szemszögéhez képest itt nagyrészt a beteg nézőpontjából láthatjuk, hogy éli meg a körülötte lévő világot. De csak nagyrészt: néha egyértelmű, hogy az apa (Lukáts Andor) fejével látunk, olyan szereplőt, aki a darab valóságában nem is létezik, de legalábbis nincs, vagy nem úgy van ott, máskor visszazökkenünk apa és lánya közös valóságába, megint máskor a többiek szemével látjuk őt. Gáspár Ildikó rendezése váltogatja ezeket a nézőpontokat, és ha ez néha okozhat is bizonytalanságot a nézőben, az összbenyomás mégis az, hogy a több szemszögűség az előadás erénye - amihez a bizonytalanság nagyon is hozzátartozhat.

Helyükön vannak a rendezői eszköztárból ehhez használt eszközök is: a vetítés, az árnyjáték. Amivel már nehezebb mit kezdeni, az a térben szétszórt papírgalacsinok folytonos összesöprése és ismételt szétszórása. Miközben világos, hogy mindez az idővel és a betegséggel folytatott, majdhogynem reménytelen harc, a megállíthatatlan entrópia metaforája, didaktikusan hangsúlyos motívummá teszik mindjárt az előadás elején, amikor a lány (Hámori Gabriella) szándékoltan ügyetlen söprögetése egy idő után (szándékoltan?) idegesítővé és hiteltelenné válik. Minderre később műanyagnak látszó, de üveghangon eltörő poharakkal is ráerősítenek.

A díszlet meghatározó részét azonban a színpadot félkörívben átszelő függöny adja. A vajszínű anyagon átszűrődő fények, a láthatatlan, néha csak körvonalaiban sejtett külvilág árnyképei sokkal kevésbé direkt, éppen ezért hatásosabb eszközök. Ahogy haladunk előre a stációkban, úgy nyílnak ki a függöny mögötti terek, miközben ezek a kinyílások valójában nem a külső világba, hanem az életből kifelé, az apa saját, külön világába vezetnek, ahová a lánya már nem mehet utána.

Ahogy a már említett papírsöprögetésben, pohártörésekben, a színészi játékban is érződik némi távolságtartás, különösen az előadás elején, a két főszereplő, Lukáts Andor és Hámori Gabriella kettősében. Mintha már ekkor két, egymás számára idegenné vált ember küszködne egymással. Hámori Gabriella szavaiból, gesztusaiból a kényszerű kötelesség érződik, az apához fűződő érzelmi kötelék azonban nem. Lukáts Andor játékából később eltűnik ez a távolságtartás, és éppen úgy rátalál a karakter rémült, gyermeki esendőségére, mint a nővérrel kokettáló, öreguras jovialitásra vagy a betegségből fakadó önző, kíméletlen hangra. Egy olyan apát formál meg, akit lehet szeretni és utálni, megsajnálni és menekülni tőle, megérteni, ahogy a betegség démonai egyre inkább bezárják a saját világába, és a világos pillanataiból meglátni, hogy milyen lehetett, amikor még az a másik, időközben elveszett önmaga volt. Hámori Gabriellánál, ha a mértéke csökken is, végig megmarad ez a távolság, és nem is nagyon lehet eldönteni, hogy a karaktere a rendezői szándék miatt marad érzelmileg távol az apától, vagy színészileg nem tudja megteremteni a közelséget. Átjön a lány kétségbeesett erőlködése, a saját életéért való küzdelme, a megbántottsága, amikor az apja folyton a - balesetben meghalt - testvérét emlegeti, az azonban nem világos, hogy érzelmileg hogyan viszonyul ehhez az apához.

Bohoczki Sára karikatúraszerű nővért formál, aki hol odaadó figyelemmel fordul a beteg felé, hol groteszk táncban tör ki. Makranczi Zalán a lány társának szerepében a helyzet megértése és a türelemvesztés között ingadozik. Lázár Kati (az apa képzeteiben élő lányként és nővérként is) nagyon természetesen van a helyén, ahogy Molnár Gusztáv is a (képzelt vagy nem képzelt) férfiak szerepében. Esetükben nem merülnek fel nézői kétségek, de remélhető, hogy ahogy távolodunk a bemutató időpontjától, ezek a kétségek másoknál is csökkennek majd.

Az Orlai Produkció nem először vállalkozik arra, hogy a könnyed, szórakoztató előadások mellett súlyos témáknak is színpadot adjon, gondoljunk csak a tavaly bemutatott, rákos betegekről szóló Happy Endingre. Kérdés, hogy mit adhat hozzá egy olyan előadás, mint az Apa, a figyelemfelhíváson, a különböző szempontok, utak mérlegelésén és - nem utolsó sorban - a színházi élményen túl mindahhoz, amit az ilyen helyzetekről tudunk vagy tudni vélünk? Amivel ez az előadás túl tud mutatni a konkrét betegségen, az minden bizonnyal sajátos nézőpontjában rejlik. Megpróbálni a másik fejével gondolkodni, és úgy nézni rá a saját helyzeteinkre, kapcsolatainkra, a másik igazságára - kortól és kórtól független hiánycikk az életünkben.   

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Klasszikus

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Vizuál

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Zenés színház

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház kritika

Csalók és megcsaltak játszmája

Életünk illúziókra épül: próbáljuk a jó oldalunkat mutatni az emberek előtt, sikeresnek látszani, szépnek, okosnak és gazdagnak tűnni. Néhány embernek mindez valóban sikerül, mások egy hamis valóság mögé bújva élik mindennapjaikat. „Korunk cégvezetője”, Háy János darabjának főszereplője is ilyen. A legjobbat akarja, és minél többet markol, annál jobban szétesik az addig megszokott világa.
Színház videó

Színészek kampányolnak a választás tisztaságáért

Az Unhack Democracy kezdeményezésére több színész is csatlakozott a választások tisztaságát elősegítő kampányhoz – írja a 444.
Színház ajánló

Átkosan buja színmű a Bartók Színházban

Január 22-én mutatja be a dunaújvárosi Bartók Színház Frank Wedekind gyermektragédiáját, A tavasz ébredését, melyből Szász Hanna és Ivanics Tamás készített új színpadi adaptációt.
Színház hír

Új elnökséget választott a Színházi Kritikusok Céhe

Puskás Panni és Kovács Bálint társelnökségével folytatják a működést, az új vezetők mandátuma 2025-ig szól.
Színház kritika

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.