Színház

„Az erőszak nem olyan dolog, amivel haknizik az ember”

Jó kérdés beszélgetéssorozat
Ezzel a mondattal világította meg Veiszer Alinda az abúzust átélők hallgatásának okát. A Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat sorozata márciusban a színházi erőszak témáját járta körül. A beszélgetés, amelynek vendégei dr. Bánki György pszichiáter, publicista, Létay Dóra színművész és Máté Gábor színművész, rendező, színházigazgató, egyetemi tanár voltak, nem csupán és nem is elsősorban a #metoo-ról, hanem a hatalmi helyzetekről, egészségtelen szituációkról szólt.

A beszélgetést Veiszer Alinda két aktuális hírrel, Marton László veszprémi Tartuffe-rendezésével és KERO lovasszínházi felkérésével kezdte, és azt próbálta megtudni, a vendégek mit gondolnak arról, hogy újra rendezhetnek azok, akiket szexuális erőszakkal vádoltak meg, illetve volt-e tágabban, rendszerszinten értelmezhető következménye az eseményeknek.

Máté Gábor többször is leszögezte, az erőszak mindennemű formáját elítéli, a bűnt pedig felelősségre vonásnak kell követni. Annak a lehetőségét azonban nyitva hagyta, hogy az adott illető bűnhődés után, megbánást tanúsítva, az elkövetett bűnt meg nem ismételve munkába álljon, és tehetségét használva dolgozzon. A Katona József Színház igazgatója ugyanakkor hozzátette, nemcsak azok az emberek kerülnek ilyenkor reflektorfénybe, akik elkövetők vagy gyanúsítottak voltak, „hanem azok is, akik szoros hozzátartozók, tehát bűnhődik az illető felesége, gyerekei, testvérei, az anyja, az apja.

Nagyon sok olyan árnyrészlete van ennek a kérdésnek, amire soha nem szoktunk gondolni.

EDV_6639_-154537.jpg

Veiszer Alinda, Máté Gábor, Létay Dóra és dr. Bánki György (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Létay Dóra úgy vélte, a téma sem a színházon belüli, sem a színházon kívüli esetekben – a beszélgetésben példaként felmerült Kiss László úszóedző vagy Sipos Pál televíziós szerkesztő kapcsán – nem lett megfelelően kibeszélve.

A moderátor Emma Thompson döntéséről is kérdezte vendégeit. Mint ismeretes, a színésznőt egy rajzfilm szinkronszerepére kérték fel, ő viszont arra hivatkozva, hogy a producer zaklatási botrányba keveredett, a zéró tolerancia jegyében kategorikusan nemet mondott. Létay Dóra szintén kategorikusan fogalmazott: igazat adott az angol színésznőnek. A József Attila Színház művésze egyértelműen nemet mondott volna, ha neki a Tartuffe-ben Marton László szerepet kínál, ugyanakkor nem ítéli el azokat a kollégáit, aki játszanak az előadásban.

Bánki György pszichiáterként a konkrétumok felől az általános felé próbálta elvinni a beszélgetést, és a jelenségekre próbált rávilágítani: „Nagyon a nevekre mentünk rá, ami elhomályosít, mert olyan, mintha egy erdőben egyetlen fát nézegetnénk. Ezek hasonló történetek, de nagyon különböznek is, nem lehet analógiába hozni őket. Az érzéseink hasonlíthatnak: kettősség van bennünk, mert valamiért tiszteljük a személyt, a tett viszont felháborít. De minden történetet külön kell megvizsgálnunk” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy rengeteg olyan abúzus és hatalommal való visszaélés történik a hétköznapokban, ami nem éri el a nyilvánosság szintjét.

Veiszer Alinda a közeg felelősségét és feladatát próbálta boncolgatni annak tükrében, hogy míg Angliában vagy Németországban etikai kódexet, viselkedési normát dolgoznak ki, nálunk elmarad az alapelvek lefektetése. Máté Gábor szerint a színház másképp működik, egy próbafolyamat másféle érzelmi állapotot jelent, mintsem egy pontrendszerrel értékelhető szituációt vagy működési mechanizmust. Bánki György szerint mindenképp különbséget kell tenni bizonyos csoportszintű folyamatok és a bántalmazó helyzetek között, de azt is megjegyezte, hogy a dolgok „csúszkálhatnak”, a fokozatok felismerése és azonosítása nehéz, ez az, amit szocializációnkban nem tanulunk meg. A pszichiáter kiemelte, nem csupán alrendszereket kell vizsgálnunk, hanem a társadalmi berendezkedés egészét.

EDV_6712_-154534.jpg

Létay Dóra és dr. Bánki György (Fotó/Forrás: Éder Vera)

Veiszer Alinda a markáns kiállásokat, definíciókat hiányolta: „Ha az egészen szélsőséges helyzetekkel nem tudunk mit kezdeni, hogyan tudnánk azt meghatározni,

hol kezdődik a bántalmazás vagy az agresszió?

– tette fel a kérdést, és a vendégekkel az színész–rendező munkakapcsolat határait kereste. Egzakt definíciót nem találtak, de személyes példákkal megpróbálták ezt a határt meghúzni. Máté Gábor elmondta, kizárólag barátságos légkörben tud dolgozni, ami nem jelenti azt, hogy nem emeli fel a hangját vagy nem kiabál, de ezt ok nélkül sosem teszi. Bánki György ezzel megengedő volt: „Ha van egy helyzet, amikor azért üvölt a rendező, mert kritikus a helyzet, vagy meg kell fékezni egy destruktív folyamatot, vagy egyszerűen konfliktus van, az üvöltés nem megbocsáthatatlan.” Azt viszont kikötötte: egészen másról van szó, ha valakit bántalmazó, bosszúálló, megalázó helyzetek során visznek végig, és felvázolta a nyíltan abuzív működéseket és a rejtettebb hatalomgyakorlási formákat.

Létay Dóra saját tapasztalatai mellett négy kollégájától származó, általa gyűjtött és a beszélgetésen felolvasott személyes történetekkel is példázta a színházi erőszak különböző megjelenései formáit.

A színésznő számára a kölcsönös tisztelet, az elismerés, a megbecsülés kulcsszavak.

„Azt nagyon határozottan érzi minden színész, ha a rendező megbecsüli, elfogadja, komolyan veszi. Ebbe a színházban sok minden, egymás között akár az anyázás is belefér időnként, ha a rendező, aki a közös munkára kiválasztott bennünket, alapvetően respektál, tisztel. Ezt érezni lehet, erre nincs pontrendszerem. Ha az elfogadás, a komolyan vétel, a tisztelet kölcsönös, akkor sok minden belefér. Tudjuk, hogy a 10-től 2-ig tartó próba egy szenvedélyes, szélsőséges, váratlan dolgokkal teli helyzet, amikor az idegrendszerünk a topon van, ráadásul az anyag, amivel foglalkozunk, sokszor felzaklató, nehéz, bonyolult. Ilyenkor összecsaphatnak az indulatok, de azt a végén mindig föl kell oldani.”

EDV_6733_-154534.jpg

Máté Gábor és Létay Dóra (Fotó/Forrás: Éder Vera)

„A színház idegmunka, általában nagyon fel vagyunk zaklatva egy próbán, és a konfliktust keressük. Ilyenkor élesíti az ember a saját idegrendszerét, és oda hevíti, hogy megkeresse saját határait, miközben a másik is ugyanezt teszi. Bizonyos értelemben természetes az összeütközés. Általában a színészek ezt megszokták, és jól kezelik. Ez rutin, meg kell tanulni, hogy a munka része. Ha ezt valaki hazaviszi, és még másnap is hordozza, nem tud dolgozni. Meg kell tanulni ebben létezni. Azért is nagyon nehéz erről a mi szakmánkban beszélni, mert annyira része az életünknek” – tette hozzá Máté Gábor.

A Weinstein-botrány kapcsán Hollywoodban a fizetéskülönbségek is előkerültek. Máté Gábor úgy vélte, Magyarországon ez nem volt jellemző a múltban, és nem jellemző a jelenben sem: „Én filmes ügyekben nyeretlen vagyok, így azt nem tudom, de azt konkrétan tudom, hogy nálunk ez a színházban nem szempont. És nemcsak azért, mert én vagyok az igazgató, hanem mert sosem volt az. A belső megítélés, a kitüntetések számítanak, vagy az, hogy kire hogyan reagál a közönség.” Máté Gábor azt tapasztalta,

a színházban a színésznőkkel külön figyelemmel bánnak, és lehet, hogy vannak gyanúsan erőszakos cselekmények, de a nők rendkívüli előnyöket élveznek.

Ebben nem értettek egyet Létay Dórával, aki szerint nem gyakori, hogy más színházak a színésznőkre figyelnek, pályájuk alakítására különös gondot fordítanak.

EDV_6653_-154535.jpg

Gulyás Dénes a nézőtéren (Fotó/Forrás: Éder Vera)

A téma nagy érdeklődést keltett, a beszélgetés Jó kérdés másfél évadának legnagyobb számú közönsége előtt zajlott. A hozzászólók között volt Gulyás Dénes, aki saját operaénekesi és -rendezői tapasztalatait osztotta meg, valamint Rihay-Kovács Zita, a Független Előadó-művészeti Szövetség ügyvezető titkára, aki a FESZ mindekmentoda.hu projektjét, illetve a német színházi szövetség által elfogadott magatartási kódex alapelveit ismertette.

A Jó kérdés következő beszélgetésére április 15-én kerül sor. A téma: Minden gyerek jusson el színházba – de hova és mire? A vendégek: Hoffer Károly bábszínész, bábrendező, a Budapest Bábszínház tagja; Pogány Judit színművész, az Örkény Színház tagja; Vidovszky György rendező, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház tagja.

A Jó kérdés támogatói az NKA és az MMA.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Vadász Zsolt, az Operettszínház művésze

A Budapesti Operettszínház egyik legfoglalkoztatottabb művészét 51 éves korában érte a halál június 21-én, adta hírül a Szinház Online.
Vizuál

Öt Donald Sutherland-film, amit látni kell

Filozofikus sci-fi, háborús szatíra, feszült kémjátszma vagy éppen sokkoló erejű horrordráma: Donald Sutherland számtalan műfajban bizonyította rendkívüli tehetségét. Kedvenc filmjeinkkel emlékezünk a kanadai színészlegendára.
Zenés színház

„Brünnhilde szerepe olyan, mintha maratont futnánk” – villáminterjú Iréne Theorinnal

A kiváló svéd szoprán a Budapesti Wagner-napok rendszeresen visszatérő vendége, akit a magyar közönség különösen érzékeny, lelki finomságokra kihegyezett szerepformálása miatt zárt a szívébe. Iréne Theorin egy nappal színpadra lépése előtt válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház

Ami szembejön, nem biztos, hogy akadály – interjú Béres Attilával a szegedi Rebecca-bemutató kapcsán

Pont ilyennek képzeltem: elfoglalt, egymást érik a beérkező hívásai, többször kér fél percet, mire leül és belehelyezkedik az interjúszituációba. Béres Attilával, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával beszélgettünk, aki a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendezi a Rebecca musicalt.
Klasszikus

Ifjú versenygyőztesek hangversenye a Pesti Vigadóban

Június 25-én este a Szent István Filharmonikusok fiatal tehetségei mutatkozhatnak be a Pesti Vigadóban. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

„Arról a pánikról szerettem volna beszélni, amit ma a felnövés jelent” – interjú Kovács D. Dániellel

Az [ESCAPE] – A Donkihóte-projekt című előadás július 5-én debütál a Városmajori Szabadtéri Színpadon, ősztől pedig az Örkény Színház repertoárján lesz látható. A színdarab rendezőjévelegyebek közt a világot jobbá tenni akaró hősökről és a videójátékok stigmatizáltságáról is beszélgettünk.
Színház hír

Bocsárdi László nyerte a legjobb rendező díját az Országos Színházi Találkozón

A kaposvári Csiky Gergely Színházban megrendezett seregszemlén mások mellett Zsigmond Emőke, Karácsony Gergely, if. Vidnyánszky Attila és Tokai Andrea is elismerést vehetett át.
Színház ajánló

Életútinterjúk alapján készül a MáSzínház női sorsokat bemutató előadása

A KÖT-EL-ÉK – „Okos lány, túlteszi magát rajta!” című produkcióban három generáció tesz fel magának kérdéseket identitással, hozott mintákkal, önazonossággal és szabadsággal kapcsolatban.
Színház ajánló

Mit áldozunk fel jól megszokott kényelmünkért? – beszélgetés a Csónak című előadás alkotóival

Presznyakov Oleg & Vlagyimir Csónak, avagy előttünk az özönvíz című kortárs drámája a modern társadalom látleletét is adja. Az előadás rendezőjével, Bocsárdi Lászlóval, valamint két szereplővel, a főszerepben látható László Csabával és a volt feleségét alakító Berekméri Katalinnal beszélgettünk.
Színház interjú

Tompagábor Kornél: „Végtelenül élvezem a színész szabadságát”

Tompa Gáborral, a Kvártélyház Szabadtéri Színház Kft. igazgatójával, aki Tompagábor Kornél néven rendez, többek között az idei kínálatról, a „tompagáborság” mibenlétéről, a nyári esték varázsáról, üveggolyókról, rendezői koncepcióról és a Kvártélyház titkairól beszélgettünk.