Színház

Az olaszliszkai lincselésről mutatnak be darabot a Katonában

2015.10.09. 10:18
Ajánlom
Az évad első nagyszínpadi bemutatóját tartják október 9-én a Katona József Színházban: a Borbély Szilárd művéből készült Az olaszliszkai című előadást Máté Gábor rendezésében tűzik műsorra a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivállal közös programként.

A görög tragédiák formáját idéző darab egyik történetszála a 2005-ös olaszliszkai lincselést, a másik a kelet-európai vidéki zsidóság eltűnésének mozzanatait dolgozza fel - hogy aztán tágabban is foglalkozzon a mai magyar társadalom állapotával. A lincselés története több ponton, elsősorban a gyilkosság brutalitását illetően összecseng a szerző személyes tragédiájával: szülei 2000 karácsonyán rablótámadás áldozatai lettek, édesanyját megölték, édesapját súlyosan bántalmazták. Borbély Szilárd 2014-ben meghalt, öngyilkossága mélyen megrázta a magyar irodalmi és közéletet.

Az olaszliszkai 

Az olaszliszkai  (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt/Port.hu)

Máté Gábor Az olaszliszkai című előadásról azt mondta: nem a konkrét eset érdekelte, inkább az, hogy annak milyen vonzata van, és milyen az a közeg, amelyben egy ilyen tragédia megtörténik.Az itthoni állapotok foglalkoztattak és maga a szerző személye, akinek írásművészete rendkívül nagy hatással van rám - mondta a rendező. Hozzátette: a mához szóló, rólunk és magyarországi állapotainkról szóló előadást szeretett volna készíteni, és a darab különös formája is vonzotta, érdekelte, hogyan lehet ezt színpadon megvalósítani. Korábban a színművészeti egyetemen a szerző Nincstelenek című regényével foglalkozott, a könyv nagy hatással volt rá és a diákokra, egy előadást is létrehoztak belőle.

Az olaszliszkai

Az olaszliszkai (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt/Port.hu)

Az olaszliszkai című előadás szövegkönyve Borbély Szilárd drámáinak, verseinek, prózai műveinek, nyilatkozatainak, a bírósági tárgyalások jegyzőkönyveinek felhasználásával készült. A rendező példaként említette, hogy az eredeti darabban csak a bíró jelent meg markánsan, de szerette volna, ha az ügyvéd és az ügyész is megszólal, mert kíváncsi volt rá, hogy mit lehet ebben a kérdésben pro és kontra elmondani, és ezáltal a magyarországi viszonyokat is jobban meg lehet jeleníteni. Az előadás zenéje, amely Kiss Ferenc munkája, a cigány, a magyar és a zsidó zenei kultúrából merít, azok ötvözete. A rendező arról beszélt, hogy a darabban az emlékezet sokszor szóba kerül. Az egyik szereplő a saját identitását keresi és emlékeit annak a népnek, amely valaha itt élt Magyarországon, de jelentős részét elpusztították. Az olaszliszkai zsinagóga összes kövét széthordták - mondta, hozzátéve, hogy egyébként 2020-ra a tervek szerint elkészül a zsinagóga mása, uniós támogatással. Mint kiemelte, a zsidó örökség e részének feltámasztására való szándék egybevág Borbély Szilárd gondolkodásával.

Az előadásba beleszőtt harmadik szálról, a szerző családi tragédiájáról szólva elmondta: Borbély Szilárd írásművészete a szüleit ért rablógyilkosság után gyökeresen megváltozott, minden művében fellelhetőek azok a motívumok, amelyek visszautalnak saját sorsára. Ezek az olaszliszkai történetben is sokszor megjelennek - néha csak képek formájában, szókapcsolatokban, egy-egy eldugott verssorban, ahogy rímelteti a saját történetére a lincselést vagy a büntetőjogi szituációt.Borbély Szilárd szüleinek a gyilkosai nem lettek meg, de az író ettől nem vált bosszúszomjassá, hanem megpróbálta az egészet valamilyen módon megérteni. Az egésznek különös színezetet ad, hogy pont karácsony este történt a tragédia - emelte ki a rendező. Hozzátette: az író döbbenten hallgatta a gyilkosság gyanúsítottjainak vallomását, próbálta felfogni, mi történik olyankor, amikor a bíróságnak nem állnak rendelkezésére bizonyítékok, hogyan lehetséges, hogy a rendőrség lemarad a legfontosabb nyomokról, és hogy az ügyészség nem kellő határozottsággal lép fel ezekben az ügyekben.

Az olaszliszkai 

Az olaszliszkai  (Fotó/Forrás: Puskel Zsolt/Port.hu)

A Katona József Színház előadásában Fekete Ernő, Pálmai Anna, Mészáros Blanka, Pálos Hanna, Szacsvay László, Haumann Péter, Bán János, Szirtes Ági, Borbély Alexandra, Pelsőczy Réka, Tasnádi Bence, Baki Dániel, Dér Zsolt és Papp Endre játszik. A díszlet Cziegler Balázs, a jelmez Füzér Anni munkája.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.
Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Színház

Az emlékezés rózsái a Nemzeti Színház előtt

Gyűlnek a virágok a Nemzeti Színház épülete előtt, ahol a pénteken elhunyt Nemzet Színésze, Törőcsik Mari tisztelői róhatják le kegyeletüket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Színház magazin

A színházvezető, aki jegesember lett – Szentiványi Béla

Szentiványi Béla színész, rendező és felesége, Zimonyi Márta primadonna a két világháború közötti hazai színjátszás sztárjai voltak. A férj megalapította az Országos Művész Színházat: stagione-típusú vándortársulatával járták a vidéket. A Trianon utáni Magyarországon a magyar színművészet életben tartása volt a cél. Ám Szentiványi anyagilag belebukott vállalkozásába. Aztán 1944-ben félreállította a szélsőjobboldali vezetésű Színészkamara. 1945-ben az új politikai rendszer is eltiltotta a pályától. Feleségével együtt segédmunkákból éltek. Színházi múltjukról soha többé nem beszéltek. Még lányuknak, Mártának sem, aki nemrég átadta szülei színházi albumát – fotókkal, dokumentumokkal – az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. Szentiványi Mártát felkereste a Fidelio.
Színház gyász

Az emlékezés rózsái a Nemzeti Színház előtt

Gyűlnek a virágok a Nemzeti Színház épülete előtt, ahol a pénteken elhunyt Nemzet Színésze, Törőcsik Mari tisztelői róhatják le kegyeletüket.
Színház gyász

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Színház nekrológ

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.