„Úgy váltottam műfajt, hogy észre se vettem” – nyilatkozta a 80. születésnapjára rendezett gála előtt. Pedig már négyéves korában eldöntötte, hogy szubrett vagy primadonna lesz.

Édesapja, Galambos Dezső ugyanis a híres Arizona mulató portása volt, édesanyja pedig jegyszedő a Fővárosi Operettszínházban. Galambos Erzsi tehát gyakran megfordult szülei munkahelyén, olykor iskolai leckéit is a színházban írta. Emellett játszott Lakner Artúr Gyermekszínházában. Színésznőnek tanulni azonban nem volt egyszerű, ugyanis a család nehéz anyagi körülmények között élt:

A család összespórolt pénzéből aztán mégis telt balettórákra, a lány nyolc évig tanult táncolni. Így ismerte meg Róna Viktort, a Párizsi Opera és a milánói Scala későbbi balettmesterét. Ismeretségükből szerelem lett, ami a munkájukra is kihatott. A köztük lévő összhang miatt a szakma a jövő reménységeiként gondolt rájuk, sokan azt mondták, hogy ők lesznek a világ legnagyobb pas de deux párosa. De Galambos Erzsinek nem volt elég a balerinalét, énekelni is szeretett volna.

Első felnőtt kőszínházi szerződését a Miskolci Nemzeti Színházzal kötötte. Három évig volt a társulat tagja, amikor átszerződött Kecskemétre, ahol koreografálhatott is. 1962-ben került Budapestre, a mai Thália Színház helyén működő Petőfi Színházba. Ő azonban egész életében a szemközti épület színpadára vágyott.

Közben Várkonyi Zoltán is megkereste, hogy munkát ajánljon neki a Vígszínházban – vendégművészként el is játszotta Muskátnét a Liliomban –, ám a társulati tagságot visszautasította. Csak évtizedekkel később vallotta be, hogy megbánta a döntését, akkor viszont úgy érezte, hogy abban a színházban csak vesztes lehet.

Az Operettszínház egyik legnagyobb sztárjaként viszont legendás alakítások sora fűződik a nevéhez. Itt játszhatott többek között Georg Kreisler kabaré-musicalében, a Lola Blauban. Seregi László, az előadás rendezője Bécsben látta az előadást, amikor pedig szóba került, hogy 1980-ban Magyarországon is színpadra állítsák, ragaszkodott a színésznőhöz.

1983-ban a közönség nagy meglepetésére átszegődött a József Attila Színházhoz, melynek már 28 éve tagja. A váltás mögött egy – saját bevallása szerint – sértődés állt, és valami azt súgta neki, annak ellenére, hogy szereti az Operettszínházat, mennie kell. De döntésében közrejátszott a szerepkörváltás, valamint az is, hogy szeretett volna Brechtet játszani, melyre a Nagymező utcai teátrumban nem volt lehetősége. Az átszerződésben Törőcsik Mari segített neki, aki akkoriban a Régi nyárban játszott a József Attila Színházban. Iglódi István szinte azonnal szerepet ajánlott neki, Brecht Mahagonny városának tündöklése és bukása című darabjával mutatkozott be, majd eljátszhatta a III. Richárd Erzsébetét.

Annak ellenére, hogy számos jelentős prózai alakítás kötődik a nevéhez – többek között Molnár Ferenc A doktor úr című színművének Marosinéja, a Liliom Muskátnéja és Szomory Dezső Incidens az Ingeborg-hangversenyen című darabjának Breitmayernéja –, legnagyobb sikereit zenés darabok főszerepeiben aratta: Elizaként a My Fair Ladyben, Dulcineaként a La Mancha lovagjában vagy Anitaként a West Side Storyban.

A filmvászonról is ismerhetik a nézők, hiszen megannyi filmben és tévéjátékban játszott: a Rákóczi hadnagyában, a Csendes otthonban, az Özvegy menyasszonyokban, A gyilkos a házban vanban, A canterville-i kísértetben, valamint a Szerelem első vérigben.

2019-ben a Budapesti Operettszínház Életműdíjban részesítette, egy évvel később a József Attila Színház Sztankay István-díjat adományozott neki, a 13. kerület pedig díszpolgárává avatta. Legutóbb az Emberi Hang életműdíját vehette át.

Pályafutása alatt soha nem maradt szerződés nélkül, és mélyen hiszi, hogy a színjátszáshoz elengedhetetlen a tehetség, a fegyelem, szorgalom és a komoly mesterségbeli tudás. Sztárallűrjei sem igazán voltak, egy dologhoz viszont ragaszkodott: csak olyan helyre szerződött, ahol garantálták, hogy legalább évi egy Shakespeare-szerepet játszhat, hogy meg tudja őrizni a szép beszédkészségét.

A szakmai sikerek mellett a magánélete kevésbé alakult szerencsésen. Nagy Attila és Perlaki István színésszel bár összeházasodott, mindkét kapcsolat válással végződött. Petrovics Emilhez 1963-ban ment hozzá, a kapcsolatból egy lánya született, Eszter. Úgy tűnt, hogy a zeneszerző mellett megtalálja a boldogságot, ám mintegy 20 évnyi házasság után az útjaik különváltak. A színésznő mégis jó szívvel emlékszik vissza volt férjére, felidézve, hogy általa tanulta meg többek között a versek szeretetét.

Fejléckép: Galambos Erzsi (forrás: József Attila Színház)