Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

2021.12.05. 09:15
Ajánlom
Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.

„Úgy váltottam műfajt, hogy észre se vettem” – nyilatkozta a 80. születésnapjára rendezett gála előtt. Pedig már négyéves korában eldöntötte, hogy szubrett vagy primadonna lesz.

Édesapja, Galambos Dezső ugyanis a híres Arizona mulató portása volt, édesanyja pedig jegyszedő a Fővárosi Operettszínházban. Galambos Erzsi tehát gyakran megfordult szülei munkahelyén, olykor iskolai leckéit is a színházban írta. Emellett játszott Lakner Artúr Gyermekszínházában. Színésznőnek tanulni azonban nem volt egyszerű, ugyanis a család nehéz anyagi körülmények között élt:

előfordult, hogy az Arizonában megmaradt ételt ették, használt cipőket hordtak, melyek ha tönkrementek, Galambos Dezső maga javította meg őket.

A család összespórolt pénzéből aztán mégis telt balettórákra, a lány nyolc évig tanult táncolni. Így ismerte meg Róna Viktort, a Párizsi Opera és a milánói Scala későbbi balettmesterét. Ismeretségükből szerelem lett, ami a munkájukra is kihatott. A köztük lévő összhang miatt a szakma a jövő reménységeiként gondolt rájuk, sokan azt mondták, hogy ők lesznek a világ legnagyobb pas de deux párosa. De Galambos Erzsinek nem volt elég a balerinalét, énekelni is szeretett volna.

fortepan_210067-090422.jpg

Zenthe Ferenc, Galambos Erzsi, Orsolya Erzsi és Pethes Ferenc (Fotó/Forrás: Belházy Miklós / Fortepan)

Első felnőtt kőszínházi szerződését a Miskolci Nemzeti Színházzal kötötte. Három évig volt a társulat tagja, amikor átszerződött Kecskemétre, ahol koreografálhatott is. 1962-ben került Budapestre, a mai Thália Színház helyén működő Petőfi Színházba. Ő azonban egész életében a szemközti épület színpadára vágyott.

Álma 1964-ben teljesült, amikor szerződtette a Fővárosi Operettszínház, melynek mintegy két évtizedig volt tagja.

Közben Várkonyi Zoltán is megkereste, hogy munkát ajánljon neki a Vígszínházban – vendégművészként el is játszotta Muskátnét a Liliomban –, ám a társulati tagságot visszautasította. Csak évtizedekkel később vallotta be, hogy megbánta a döntését, akkor viszont úgy érezte, hogy abban a színházban csak vesztes lehet.

fortepan_173628-090116.jpg

Galambos Erzsi 1965-ben (Fotó/Forrás: Kotnyek Antal / Fortepan)

Az Operettszínház egyik legnagyobb sztárjaként viszont legendás alakítások sora fűződik a nevéhez. Itt játszhatott többek között Georg Kreisler kabaré-musicalében, a Lola Blauban. Seregi László, az előadás rendezője Bécsben látta az előadást, amikor pedig szóba került, hogy 1980-ban Magyarországon is színpadra állítsák, ragaszkodott a színésznőhöz.

Galambos Erzsi Lola Blau szerepét élete egyik legnagyobb sikerének, pályája csúcsának tartja.

fortepan_147688-090723.jpg

Buss Gyula és Galambos Erzsi a Kakukkfióka című rádiójáték felvételén (Fotó/Forrás: Szalay Zoltán / Fortepan)

1983-ban a közönség nagy meglepetésére átszegődött a József Attila Színházhoz, melynek már 28 éve tagja. A váltás mögött egy – saját bevallása szerint – sértődés állt, és valami azt súgta neki, annak ellenére, hogy szereti az Operettszínházat, mennie kell. De döntésében közrejátszott a szerepkörváltás, valamint az is, hogy szeretett volna Brechtet játszani, melyre a Nagymező utcai teátrumban nem volt lehetősége. Az átszerződésben Törőcsik Mari segített neki, aki akkoriban a Régi nyárban játszott a József Attila Színházban. Iglódi István szinte azonnal szerepet ajánlott neki, Brecht Mahagonny városának tündöklése és bukása című darabjával mutatkozott be, majd eljátszhatta a III. Richárd Erzsébetét.

Annak ellenére, hogy számos jelentős prózai alakítás kötődik a nevéhez – többek között Molnár Ferenc A doktor úr című színművének Marosinéja, a Liliom Muskátnéja és Szomory Dezső Incidens az Ingeborg-hangversenyen című darabjának Breitmayernéja –, legnagyobb sikereit zenés darabok főszerepeiben aratta: Elizaként a My Fair Ladyben, Dulcineaként a La Mancha lovagjában vagy Anitaként a West Side Storyban.

A filmvászonról is ismerhetik a nézők, hiszen megannyi filmben és tévéjátékban játszott: a Rákóczi hadnagyában, a Csendes otthonban, az Özvegy menyasszonyokban, A gyilkos a házban vanban, A canterville-i kísértetben, valamint a Szerelem első vérigben.

Munkásságát számos díjjal ismerték el, a Jászai Mari-díj, és a Déryné-díj mellett 1973-ban Érdemes művész, 1981-ben Kiváló művész címmel tüntették ki. 1998-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották, néhány évvel később, 2002-ben pedig átvehette a Kossuth-díjat.

2019-ben a Budapesti Operettszínház Életműdíjban részesítette, egy évvel később a József Attila Színház Sztankay István-díjat adományozott neki, a 13. kerület pedig díszpolgárává avatta. Legutóbb az Emberi Hang életműdíját vehette át.

73126629_2912970202058328_8138017239761682432_n-091459.jpg

Galambos Erzsi a Magyar Operett Napján 2019-ben, a Budapesti Operettszínházban (Fotó/Forrás: Németh Anna / Budapesti Operettszínház)

Pályafutása alatt soha nem maradt szerződés nélkül, és mélyen hiszi, hogy a színjátszáshoz elengedhetetlen a tehetség, a fegyelem, szorgalom és a komoly mesterségbeli tudás. Sztárallűrjei sem igazán voltak, egy dologhoz viszont ragaszkodott: csak olyan helyre szerződött, ahol garantálták, hogy legalább évi egy Shakespeare-szerepet játszhat, hogy meg tudja őrizni a szép beszédkészségét.

A szakmai sikerek mellett a magánélete kevésbé alakult szerencsésen. Nagy Attila és Perlaki István színésszel bár összeházasodott, mindkét kapcsolat válással végződött. Petrovics Emilhez 1963-ban ment hozzá, a kapcsolatból egy lánya született, Eszter. Úgy tűnt, hogy a zeneszerző mellett megtalálja a boldogságot, ám mintegy 20 évnyi házasság után az útjaik különváltak. A színésznő mégis jó szívvel emlékszik vissza volt férjére, felidézve, hogy általa tanulta meg többek között a versek szeretetét.

Fejléckép: Galambos Erzsi (forrás: József Attila Színház)

József Attila Színház

A József Attila Színház 1956 szeptemberében nyílt meg a Váci úton. Az azóta eltelt hatvan évben komoly változásokon ment át mind az épület-, mind a színház társulata, repertoárja. Évadaink összeállításakor arra törekszünk, hogy értékteremtő előadásaink egyszerre szórakoztassanak és elgondolkodtassanak.  Kínálatunkban elsősorban emberi-polgári értékeket felmutató színművek, vígjátékok és zenés darabok szerepelnek. E sokszínűség mellett mindig kiemelt fontossággal bírt beavató színházi programunk, ami a tizenéveseket szólítja meg. A Gaál Erzsébet Stúdióban egy alternatív színházi gondolatot, underground szellemiséget igyekszünk meghonosítani.

Legolvasottabb

Klasszikus

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Vizuál

Túl a barátságon – kritika A sziget szellemeiről

Martin McDonagh új filmje a tisztességről szól. Arról, hogy bárhogy is viseljük a ránk mért sorsot, egymással szemben nem szabad kegyetlennek lennünk. A sziget szellemei joggal érdemelte ki a kilenc Oscar-jelölést.
Zenés színház

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Klasszikus

A 82 éves Kobajasi Kenicsiró vezényelte a Nemzeti Filharmonikusokat Japánban

Beethoven, Bruch, Dvořák és Csajkovszkij műveit adta elő a magyar együttes tizenkét napos turnéja során. A japán közönség szívélyesen fogadta a zenekart, valamennyi koncert teltház előtt zajlott.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház magazin

A színház tart egyben lelkileg és fizikailag is – Kern András 75 éves

Kern András január 28-án ünnepli a 75. születésnapját. Eleinte filmrendező szeretett volna lenni, majd miután mégis a színházat választotta, pályáját a Vígszínházban kezdte, és mindmáig aktív tagja a társulatnak.
Színház interjú

Csiby Gergely egy keményen eldurvuló válást állít színpadra az Art-Színtérben

A Rózsák háborúja című előadás lesz az első produkció, amely kifejezetten az Art-Színtér idén birtokba vett terébe készül. Az előadást február 20-án mutatják be. A rendezőt társulati létről, szabadúszásról és a készülő előadásról kérdeztük.
Színház hírek

A Főváros kulturális pályázatokkal ünnepli Budapest születésének 150. évfordulóját

A Budapest Drámapályázat díjátadójával megkezdődött a főváros egyesítésének 150. évfordulóját ünneplő Budapest 150 programsorozat. A legelőkelőbb díjat Pass Andrea és Trencsényi Katalin vette át.
Színház magazin

Játszani kell, nem belehalni – Esztergályos Cecília 80

A Kossuth-díjas színésznő január 26-án ünnepli a 80. születésnapját. Noha legtöbben a Família Kft. című tévéfilmsorozatból ismerik, mindmáig aktív színészi pályáján szép számmal fordultak elő jelentős filmes és színházi alakítások is.
Színház interjú

Nem tudni, itt van-e a világvége, de valami nem kóser – beszélgetés Szikszai Rémusszal és Hoffer Károllyal a készülő Dekameron kapcsán

Szikszai Rémusz Dekameron 2023 címmel bábelőadást rendez a Budapest Bábszínházban. Hogyan lesz egy „hagyományos” színészből bábrendező? Hogyan kerülnek Bocaccio helyére kortárs magyar írók, ráadásul egyszerre tízen? A rendezőt és Hoffer Károly bábtervezőt kérdeztük.