A HÖK most kiadott közleménye szerint a kikötött négynapos határidő meglehetősen rövid, ráadásul az egyetem a módosításokat nem jelölte és nem is indokolta. Felhívják a a figyelmet arra is, hogy az új SZMR megalkotásakor, illetve az előző öt módosítás alkalmával egyszer sem kérték ki a HÖK véleményét, ezzel nem biztosították a törvényes véleményezési jog gyakorlását.
A HÖK emiatt több bírósági eljárást is indított, melyek halasztó hatályt biztosítottak a szervezeti és működési rendre, illetve módosításaira. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a működésre vonatkozó törvényes kiindulási alap valójában a modellváltást megelőző utolsó SZMR. A HÖK is ezt vette figyelembe a véleményezéskor, illetve
a megkeresésre csak azért válaszol, mert úgy gondolja, hogy a jogköröktől való megfosztás ellen csak így tud fellépni.
A hallgatói érdekképviselet több pontban is aggályosnak találta az új SZMR-t, melyeket három problémakör köré csoportosított.
A Hallgatói Önkormányzat nehezményezi, hogy a Szenátus jogkörei csökkennek, ráadásul a fenntartó már nyolc hónapja nem gondoskodik a szenátusi választás törvényes kiírásáról. Emellett a szervezeti autonómia kérdése is problémás: amíg az önkormányzatiság vissza nem áll – melynek első feltétele az SZMR elfogadásának szenátusi hatáskörbe való visszahelyezése –, addig ellehetetlenül a véleményformálás ebben a kérdésben.
A HÖK továbbá elutasítja, hogy az egyetemi szervek, így különösen a Szenátus rovására bővítik a fenntartó hatáskörét, szervezeti, gazdálkodási és személyi kérdésekben való döntési jogokat ruháznak rá, melyek a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit közvetetten nagymértékben befolyásolják. A Szenátus jelentőségét még jobban aláássa, ha a szerv létszámát csökkentik, összetételében pedig kisebb arányban vannak jelen mind az oktatók, mind a hallgatók (az új szöveg ráadásul nem rendelkezik a szenátus korábban előírt létszámáról, és nem tekinti problémának, hogy a hivatalos delegáló szervek – mint a HÖK is – nem képviseltetik magukat a szenátusban).
Végezetül a HÖK kifogásolja a kancellári befolyás kiterjesztését, ugyanis a intézményi autonómia egyik garanciája az alaptevékenység (oktatás) és a kancellária alá tartozó működtetés különválasztása. Amennyiben ez így marad,
az SZMR egyik fenntartói változata sem felel meg sem a felsőoktatási törvénynek, sem az Alaptörvénynek.
„A véleményezésben valójában nem képviseltünk semmi újat, a hallgatók érdekképviseletének álláspontja az intézmény helyzetéről és autonómiájáról nem változott az elmúlt háromnegyed évben.” – írja közleménye végén a HÖK, hozzátéve, hogy ő nem épületeket, hanem alapjogokat véd.
Fejléckép forrása: Lázár Todoroff / Független Szabad Egyetem
hírlevél
