Csábi Anna 2018-ban a Bethlen Téri Színház és a Manna Produkció Találkozások elnevezésű tehetségprogramjában kapott először lehetőséget Budapesten rendezni. Az utolsó tűzijáték című, személyes interjúk és külföldi drámarészletek alapján írt szövegkönyvét Udvaros Dorottyával és Földes Eszterrel állította színpadra.
A rendező Minden negyedik című előadását 2022-ben a 20. születésnapját ünneplő Fidelio beválasztotta a Kult50 részeként létrejött „Ügy” kategóriába, hogy felhívja a figyelmet az előadásban megjelenő fontos, kibeszéletlen társadalmi ügyre, a perinatális gyászra. Csábi Anna a 2023. január első hetében a XV. kerületi Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban bemutatott, új produkciójával, a Köldökzsinór-varieté című zenés darabbal most a kisgyermekes családok hétköznapjaira fókuszál, megmutatva a szülővé válás napos és árnyékos oldalát is. Az előadásban játszó színészek, akik sok-sok szerepet formálnak meg: Szegvári Júlia, Györgyi Anna, Sárközi-Nagy Ilona és Kosznovszky Márton.
A Köldökzsinór-varieté előadása az alkotók szándékai szerint hiánypótló céllal jött létre, hiszen miközben sok színházi és irodalmi alkotás foglalkozik a halállal, a születéssel sokkal kevesebb.
Kapcsolódó
Hogyan lehetsz konfliktusban a saját hormonjaiddal? – Beszélgetés Fullajtár Andreával és Csábi Annával
A Minden negyedik című előadás valós történeteket dolgoz fel a perinatális gyászról: abortuszról, vetélésről, sürgősségi császármetszésről, nehéz terhességről. A darabban játszó hét színésznő sok esetben saját történetével lép a nézők elé, ezzel is növelve a hitelességet.
A Köldökzsinór-varieté a kisgyermekes szülők első egy évének küzdelmeit és szépségeit mutatja meg. Hogyan kapcsoljátok az előadásban ezt az időszakot a varieté műfajához?
Énekelünk, táncolunk, produkáljuk magunkat és kifigurázunk mindent – ugyan, milyen más műfajba lehetne besorolni a kezdő kisgyermekes szülőket?! Egyikünk sem emlékszik a saját születésére, sem a magzatkorára, vagy az első évre, ezeket csak anyáink és apáink elmondásából rekonstruáljuk.
A Köldökzsinór-varieté előadás egyik jelenete (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / Manna Produkció)
Anyaként szinte sokként ér, hogy kilenc hónap szimbiózis után világra jön valaki, akit a legmélyebben ismerünk, mégis vadidegen.
Akivel biológiai értelemben ellentétes igényeink vannak. Általában nem tudatosítjuk, de szülés során egy anya és egy apa is megszületik, akiknek időre és türelemre van szükségük. Sőt, mintha a méhlepénnyel világra jönne az állandó bűntudat is, hogy vajon mindent jól csinálok-e. Érdekes életszakasz ez, izgalmasan kezdődik, és elég viszontagságosan folytatódik.
Nekem a gyerek fogantatása elképesztően metafizikai. Találkozik két ember, csilliárd variációja lenne, hogy ki kivel csinál gyereket, de te pont vele. Aztán az a furcsa érzés, mikor megsejted, hogy egy kis mag szárba szökkent benned, aminek eredményeként egyszer annak a valaminek személyi igazolványa lesz. Aztán a teljes terhesség, amikor kicserélődsz bokától agysejtig, miközben valamikori éned valahol egy sarokban bezacskózva pislog. És végül a vajúdás, ahol tényleg átlépsz egy dimenziókapun, az elemek beleraknak egy gyufásdobozba, megráznak, és szüléskor kihajítanak a realitásba, csak éppen egy másik világba, mint ahol addig éltél.
Hasonlóan néznek ki a családtagok, de valahogy mégis mások, ülni is újra kell tanulnod, és van egy új, teljhatalmú főnököd.
A szülési jelenettől már földhözragadtabb az előadás történetvezetése, inkább egy naplóhoz hasonlít. Egy olyan naplóhoz, ami füstöl, énekel és rappel. És van benne vécékefe is.
Hogyan állt össze a szövegkönyv?
Amikor megszületett a gyerekem, és beléptem az első anyukás Facebook csoportba, olyan fordulatos és tragikomikus volt minden sztori és esemény, hogy egyből elkezdtem jegyzetelni, fogalmazni a jeleneteket. Egy színész anyukatársammal pedig egész éjjeleket cseteltünk végig, fel-felnyerítve a röhögéstől. Közben az is megesett, hogy a telefonomat véletlenül a gyermekem arcába ejtettem.
Már a cím könnyedséget és humort sugall. Mennyiben karikatúra, amit láthatunk?
Nagy mértékben paródia, önmagunk kifigurázása. Az előadás egy útikönyv, tele ventilálással, melynek során közösen átéljük, milyen csodás a gyermekvállalás első szakasza.
Közben kiadjuk a feszültséget, hogy mire hazaérünk, jobb és kiegyensúlyozottabb szülők legyünk. Akinek meg nincs gyereke, azt ünnepli, hogy továbbra is önmaga ura lehet.
Ennek a produkciónak már volt egy felolvasószínházi megmutatkozása a májusi független színházi előadásokat összegyűjtő Anyacsak1 Fesztiválon. Mennyit változott azóta a szöveg, a koncepció, és miért módosult a szereposztás?
A felolvasószínházi előadás egy kísérleti verzió volt, amire leginkább nekem volt szükségem rá, sokat tanultam belőle. Puzsa Patrícia és Nagy Dóra csak a felolvasóra ugrott be, mert a végleges szereposztás tagjait nem tudtuk éppen leegyeztetni, de szívükkel-lelkükkel, megéléseikkel és poénjaikkal ők is nagyban hozzájárultak ahhoz az előadáshoz, amit most bemutatunk. Simon Bogár és Rózsa Laci barátaim, akikkel szülőségem első éveit sikerült átvészelnem, szintén saját történeteiket adták a szövegkönyvhöz. Sok szempontból róluk mintáztam a főszereplő párt. Ők Marosvásárhelyen színészek, és sokáig azt az álmot dédelgettem, hogy sikerül majd az előadásban is játszaniuk, ez azonban végül nem jött össze. Most az az újabb tervem, hogy ha a marosvásárhelyi vezetőség lehetőséget lát benne, akkor ott is színre visszük.
A Köldökzsinór-varieté olvasópróbája (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / Manna Produkció)
Földes Eszter is aktív részese volt a szövegkönyv születésének, de az utolsó pillanatban átfedésbe kerültünk az anyaszínházával, ezért Sárközi-Nagy Ilona vitte tovább a szerepet. Szegvári Júlia már a harmadik előadásomban van benne zeneszerzőként, végre színészként is megkínálhattam egy főszereppel, amit sűrűbben is megérdemelne. Györgyi Anna és Kosznovszky Márton a két veteránunk, akik május óta „tartják” a szerepeiket. Nem is tudom, mi lett volna velem nélkülük! Nusi behozott otthonról mindent az előadáshoz, ami fehér és mozdítható, Marci pedig a méltán híres Ismeretlen Hívás dalaival és rap szövegeivel emelte előadásunk színvonalát.
Második jól sikerült közös munkánk ez Nozdroviczky Eszter tervezővel, aki igazi független színházi alkotó: kicsit képzőművész, kicsit lila köd, és kifejezetten a szűkös keretek ajzzák föl. Balogh Zsuzsi elképesztő asszisztens,
Gáspár Anna egyszerre produkciós vezető, dúla és zsonglőr, a technikai csapatunk pedig már messziről úgy néz ki, mint egy menő rockbanda a kilencvenes évekből.
Szöllősi János egészen pontosan a harmadik előadásomhoz készíti el a hangfelvételeket a stúdiójában, és nem mellesleg négygyermekes apa, akivel a laktációs nehézségekről is értekeztünk közben, és Fiala Borcsának is hálás vagyok, aki hozzájárult, hogy elrappeljük egy éleslátó versrészletét. Kamu klisé, de ezúttal tényleg így van: csodálatos csapat volt a miénk,
a teljes színházi szakma szégyene, hogy ezek a nagyszerű művészek ráértek hülyéskedni velem,
de remélem ők is legalább annyira élvezték a munkát, mint én.
Sárközy-Nagy Ilona, Györgyi Anna és Szegvári Júlia a Köldökzsinór-varieté előadásában (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / Manna Produkció)
Miért a XV. kerületben, a Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban mutatjátok be az előadást?
Eredetileg a gyermekvállalásról szóló négyrészes sorozatomat a Radnóti Tesla Laborban vittük volna végig, ám az a tavalyi évad végén bezárt. Nagyon jólesett és gesztusértéke volt, hogy Kováts Adél ennek ellenére ott volt a bemutatón. A független szakma jelenleg nagyon nehéz helyzetben van, mivel forrásokat nem kap, a jegyárakat pedig elvből szeretnénk a minimumon tartani, hogy ne csak a gazdagok járhassanak színházba. Hiába nyertünk szerényebb összegeket a korábbi pályázatokon, ha nincs egy ingyenes befogadóhely, ezek a pénzek nagyjából a próbák terembérleti díjára lenne elegendő. Ekkor pályáztunk a XV. kerületbe, a Csokonai Nonprofit Kft. Játszó Terek pályázatára, és mivel ők éppen színházi előadásokat szándékoztak befogadni, ez egy win-win helyzet volt.
Ráadásul egy izgalmas közeg, ahol a sznobok helyett azokhoz érünk el, akik alapvetően nehezen jutnak el színházba, vagy már annyit csalódtak, hogy le is mondtak az egészről. Legnagyobb örömömre az idősebb korosztály is jön az előadásra, és veszi a poénokat, miközben
annak azért van egy kis vadnyugat hangulata, amikor egy idősebb néni a háttérben zajló telefonbeszélgetésnél bekiabál, hogy nem hallja rendesen. Merthogy a zumba és a dalkör mindig tisztességesen ki van hangosítva.
Többféle alkotó van a pályán: az egyik szeret a maga párezres elitkörének előadni, amiben ugyanaz a néhány ember forog; a másik inkább a gálaruhás, amerikai vígjátékokon edzett népesebb tömegeknek kínálja a kristálycsillárt, a márványvécét, és kapja a félórás vastapsot, engem viszont a kultúrházak, a pénztelenség, az időhiány inspirál, mert a korlátok új nézőpontok felé terelnek, és a csapat, ami ilyen körülmények között összeáll, mindig elhivatott. Humorral és nyíltsággal igyekszem berántani a közönségemet, de olyat is mutatok neki, amit nem feltétlenül fog kedvelni, hogy feszegessem a határait.
Szegvári Anna és Sárközi-Nagy Ilona a Köldökzsinór-varieté előadásában (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / Manna Produkció)
Nem ez az első anyasággal kapcsolatos rendezésed. A Minden negyedik még a születés előtti időszakról szól, a mostani bemutató a gyermek megérkezése utáni hónapokról. Ez véletlen, vagy tudatos sorrend?
Az inspirációk természetes úton jöttek egymás után, mint az élet. Amikor megszületett a gyerekem, egyből tudtam, hogy ez a helyzet is színpadra kívánkozik. És a Minden negyedik próbái alatt
eldöntöttem, hogy azokról is fogok előadást csinálni, akiknek nem születik gyerekük.
Fel is vettem a kapcsolatot Tanács Eszterrel, a Nők gyermek nélkül és Férfiak gyermek nélkül című interjúkötetek szerzőjével, aki pszichológushallgató, és missziója, hogy eloszlassa a gyermektelenséggel kapcsolatos tévhiteket. Emellett elkezdtem egy örökbefogadást körbejáró előadásról gondolkodni. Remélem, ezeket is sikerül majd mielőbb tető alá hozni. Egyelőre nagyon csalódott vagyok, hogy egyetlen pályázaton sem sikerült nyernünk ezekkel a fontos témákkal, de még hiszek abban, hogy lesz támogatónk.
A Köldökzsinór-varieté előadása legközelebb február 16-án, este 7 órától, majd március 5-én délután 5 órai kezdéssel látható a Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban, Budapesten a XV. kerület, Eötvös utca 64-66. szám alatt.
Az interjú forrása: Manna Produkció
Fejléckép: Csábi Anna a Köldökzsinór-varieté olvasópróbáján (fotó / Forrás: Kállai-Tóth ANett / MAnna Produkció)
hírlevél
