Színház

Bagossy László: "Már a megszületésekor politikus darab volt"

2015.01.29. 06:58
Ajánlom
Tartuffe "újratöltve" Parti Nagy Lajos átiratában, Bagossy László rendezésében, Bagossy Levente ultramodern díszletében az Örkény Színházban. Erőteljes, minden ízében mai előadás az ön- és közveszélyes össznépi képmutatásról, a frusztrációból fakadó hiszékenységről, amelynek szálai a nagypolitikáig vezetnek. INTERJÚ

- Nyíregyházán rendezted meg először a Tartuffe-öt, 1999-ben. Az Örkény-beli Tartuffe értelmezésed radikálisan eltér a korábbitól, kiváltképpen a szerepértelmezésben.

- A szereposztásban valóban ellene mentem néhány sztereotípiának. Orgon felesége, Elmira például nem a szokásos negyvenes nő, hanem jóval fiatalabb, nagyjából egyívású a mostohagyerekeivel. Feszültebb, izgalmasabb helyzetnek gondoltam, hogy kapcsolata a férjével, akinek ez a második házassága, már csak a nagy korkülönbség miatt sem problémamentes. Orgon anyjának, Pernelle-nének a figurája Molière-nél polgár, míg a mi előadásunkban parasztasszonyként jelenik meg, mert úgy éreztem, hogy a bigott tradicionalizmus és vallásosság a mai magyar néző számára így jobban azonosítható. Ráadásul a mi előadásunkban ez a döntés Orgon származására is egészen más fényt vet. Tartuffe alkatát a kritikusok és a művelt színházba járók mind ismerni vélik: intellektuális típus, puha, óvatos lény, aki eleinte a nézőt is képes becsapni. Ettől igencsak elüt a Nagy Zsolt-féle robusztus, bűnözői alkat, akiről ordít a gazemberség. Ám a darabban az áll, hogy a család tagjai - Pernelle-nét leszámítva - kezdettől átlátnak a szitán, nekünk, nézőknek pedig miért is kellene hülyébbnek lennünk náluk. Tartuffe Orgonon keresztül érvényesíti befolyását a házban, és már az első megjelenésekor kiderülnek valódi szándékai.

- Orgon becsaphatósága magában hordozza a felkapaszkodott emberek elbizonytalanodását, identitászavarát. Ettől válhat egy gátlástalan szélhámos "áldozatává"?

- Igen. Úgy képzeltem el Orgont, mint aki a frusztrációitól és szorongásaitól válik borulékonnyá, és ezért támad igénye szellemi vezérre, lelki társra. Szorongásai és félelmei ugyanis sokszálúak. Egyrészt a magánéletéből, a feleségével való viszonyából fakadnak, másrészt a politikai libikókából, amit hosszú ideje folytat. Nagyon szorongathatja őt a rejtegetett ládika is, amely egy - mai szóval élve - kormányellenes, Molière-nél királyellenes összeesküvés dokumentumait tartalmazza, miközben lojális, királyhű polgárként él. A harmadik elem a származására vonatkozik, egyszerű falusi gyerekként került a nagyvárosba, majd a nagypolitika közelébe. Vagyonának eredete sem lehet megnyugtató, a hipermodern környezet pedig inkább kivagyiságból, netán a felesége mániájából veszi körül.

- A fiatalokat és a komornát leszámítva senki nincs a helyén, mindenki a magáét fújja a magyar valóságból jól felismerhető figurák közül.

- Ez leginkább a vitákban jelenik meg, amit Tartuffe Cléante-tal, a mai szóval élve balliberális értelmiségivel, vagy Cléante Orgonnal folytat. Jól ismerjük már ezeket a rendíthetetlen érveket és ellenérveket. Ma a családokon belül is teljesen hétköznapi jelenség, hogy mindenki a saját politikai vakhitéből fogalmaz. A politikának pedig szüksége van a háborús viszonyok fenntartására, hiszen alapvetően marketing szemléletű, a harcias retorika, a háborús metaforák mind a marketing szülöttei.

- Ez a korszellem indokolta, hogy Parti Nagy Lajos átiratában, zömében mai nyelvhasználattal szólaljon meg Molière darabja?

- Parti Nagy dramaturgiailag teljesen megtartotta az eredeti művet, nyelvileg viszont szabadon bánt vele, újrabeszélte, felerősítette a mai hangokat, rengeteg olyan szó került a szövegbe, amik aktuálpolitikai szinten, a sajtóban, az utcai vitákban is felbukkannak. Tizenöt évvel ezelőtt Petri György szép, decens fordítását használtam, most nagyon inspiráló volt Parti Nagy szövegével dolgozni.

- Rendezés közben foglalkoztatott, hogy egyesek érintve érezhetik magukat az előadás láttán?

- A "találkozunk, gazember a következő darabomban" gondolata éppenséggel nem áll távol Molière-től, és Tartuffe figurájában is többen magukra ismertek a korabeli potentátok közül. De a mi előadásunknak nem ambíciója, hogy konkrét személyeket idézzen meg a közéletünkből. Hosszú sorban állást generálna, ha a magyar politikai osztály tagjai közül kellene válogatnom az álszent szerepére. Köztudott, hogy a Tartuffe már a megszületésekor politikus darab volt, többször betiltották, Molière pedig újra meg újra átdolgozta, hogy a színpadon maradhasson. Úgy tűnik, a királyt dicsőítő zárómonológ is kompenzációként került a műbe. Szerencsére én még sosem kényszerültem öncenzúrára, annak ellenére, hogy mára a politika befolyása az életünkre az abszolutizmust idézi.

- Maradtak felfedetlen titkok, amelyekkel úgy érzed, adós maradtál?

- Ezek a nagy klasszikus monstrumok, mint a Hamlet vagy a Tartuffe, tele vannak titokkal. Töprengeni lehet rajtuk bőven, de tökéletesen megoldani őket képtelenség. Mindig csodáltam a színikritikusokat, hogy recenzióikban milyen könnyed magabiztossággal képesek megválaszolni és helyre tenni olyan kérdéseket, amiken én hónapokig törtem a fejemet.

- Harmadéves színészosztályod növendékei mondhatni belakják az Örkény Színházat, az Übü királyban, az e föld befogadban és most a Tartuffe-ben. Ők képviselik a vérfrissítést, az új energiákat a társulatban?

- Folyamatosan szükség van új energiákra, de eddig az Örkény Színháznak nem volt közvetlen kapcsolata a Színművészeti Egyetemmel. Én vagyok az első, akinek tanárként is lehetőségem van arra, hogy a tanítványaimat "becsatornázzam" ide. Ez jó lehetőség a számukra, kiderülhet hogyan működnek, mire képesek éles helyzetekben. A további sorsuk azon múlik majd, hogy az itteni rendezők kikre építenek hosszabb távon.

- Sok év függetlenség után mi indokolta, hogy leszerződtél az Örkénybe?

- Régi munkakapcsolat köt a társulathoz és Mácsai Pálhoz, aki korábban többször is felajánlotta a szerződést. Ma már teljesen magától értetődő, hogy ide tartozom, ráadásul rohamosan fogynak az ilyen típusú szakmai műhelyek, tisztában vagyok hát vele, milyen kivételes helyzet az Örkény társulatához tartozni.

- Simának érzed a színház jövőjét abból a szempontból, hogy Mácsai marad az igazgató?

- Még nem született döntés a pályázattal kapcsolatban, de tudni lehet, hogy Mácsai egyedül pályázott. A szakma részéről ez annak lehet a jele, hogy respektálják a munkáját. Őszintén szólva nem tudom, milyen kifogások merülhetnének fel vele kapcsolatban. Politikaiakra gondolni sem akarok. Az elmúlt tíz évben elképesztő fejlődésen ment keresztül ez a színház, szinte a semmiből vált a kulturális életünk egyik meghatározó intézményévé, és továbbra is lendületben van. Örülök, hogy a részese lehetek ennek a munkának.

- Jelenleg milyen külföldi rendezésed fut?

- Vilniusban harmadik éve van műsoron a Liliom, ősszel pedig Kerékgyártó István darabjából tartottunk ősbemutatót Stuttgartban, Geldreigen címen. A mű Schnitzler Körtáncának a parafrázisa, Hurok címmel jelent meg regényformában, és  nagyon szókimondó társadalomkritikát fogalmaz meg, leginkább a politikának meg a pénznek az összefonódását firtatva. Nem túl szívderítő, hogy egy magyar szerző darabja, amely a hazai viszonyokról szól, külföldön tud csak színpadra kerülni. A német nézők mindenesetre nagy lelkesedéssel fogadták az előadást, ami azt is jelenti, hogy a tárgyalt problémákat sajátjukként ismerték fel. Egy ideig úgy volt, hogy az előadást el tudjuk hozni a debreceni Deszka fesztiválra, de a szervezők a kezdeti lelkesedés után hirtelen visszaléptek. Csak remélni merem, hogy az okok nem politikaiak.

- Korábban találkoztál már azzal, hogy politikai indokok miatt nem mertek bevállalni egy előadást?

- Nyíltan ilyesmit a Kádár-rendszerben láttam utoljára. Most a hatalmon lévő párt annyira domináns, hogy gyakorlatilag bármit megtehet és csak a belátásán múlik, hogy meg is teszi-e. Ez sokakat int óvatosságra és meghunyászkodásra. Optimista pillanataimban azt képzelem, hogy ez az időszak csupán leckéje lesz a demokráciánknak, amiből sokat tanulhatunk, például azt, hogy a "túlhatalomnál" sokkal egészségesebb és produktívabb a sokszínű egyensúly, a háborús logikánál pedig a kooperáció logikája.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház kult50

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Színház ajánló

Mercedes Benz premier az Esterházy-családdal

Április 13-án magyarországi ősbemutató keretében mutatta be a Vörösmarty Színház Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzet Szikora János rendezésében. A történelmi revüt az Esterházy-család tagjai mellett Presser Gábor zeneszerző is megtekintette.
Színház ajánló

Büszkeség és felelősség, mert méltónak kell lenni az ősökhöz

A Magyar Művészeti Akadémia Szó – szín – játék sorozata idén megújult Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának művészeti vezetésével. A sorozat eddigi eredményeiről és a leendő előadásokról Lesti Árpád kérdezte a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóját.
Színház hír

Elhunyt Bács Ferenc színművész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után április 16-án, kedden elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára.
Színház születésnap

85 éves az örökifjú Bodrogi Gyula

Ma ünnepli 85. születésnapját Bodrogi Gyula, generációk kedvence, gyémántdiplomás színművész, aki könyvet is írt tizenhét főiskolai fegyelmijének történetéből. A Nemzet Színészét a Nemzeti Színházban és a József Attila Színházban is köszöntik.