Színház

Bálint András: "A kutya színháziasít"

2012.04.22. 14:13
Ajánlom
Bálint András legújabb színházi estjén a magyar és világirodalom legmegejtőbb kutyatörténeteit, -verseit, -novelláit adja elő a Radnóti Színházban egy különleges partnerrel az oldalán. Interjúnkban az Úr és kutya című új előadás létrejöttéről és a darabban szereplő labradorról, Bajuszról beszélgettünk.

- Egy ilyen előadásnál adódik a kérdés, hogy milyen személyes motivációja volt a témának, ami életre hívta az estet?

- Én egyrészt kutyaszerető vagyok. Már több kutyám volt régen is, most is van, de ugyanakkor nem vagyok megszállott kutyabolond, tehát nem mesélek kutyasztorikat, nem hoztam be soha a színházba, nem járok be vele a városba. A darabbal a szívhez akarok szólni, lehetőleg szórakoztatóan. Azokról a primer, kutyákhoz fűződő érzelmekről szeretnék beszélni, amit ezek az állatok kiváltanak belőlünk, emberekből. Az egyik legfontosabb szöveg Karinthy Tomi című verse, ami az előadás mértani közepén helyezkedik el, itt még a kutya is magamra hagy a színpadon. Ebben a történetben minden érzés benne van erről a viszonyról: a szeretet, a gyűlölet, a féltékenység, a csodálat, az irigység - ezek mind hatványozottan megvannak a kutyában is. Ránk, emberekre már sok civilizációs máz rakódott az idők során, pedig milyen jó lefeküdni a kutya mellé a földre, és egész embertelen hangokat hallatni!

- Mik voltak az előadásban elhangzó szövegek kiválogatásának a szempontjai? Van ezeknek a szövegeknek a mélyén valamilyen közös gondolat?

- Általában azokat a szövegeket, költőket, írókat választottam, akiknek a szövege jól hangzik az én számból, akit én is mondhattam volna. Így találkoztam Bächer Iván szövegével is, akinek van a Hatlábú című regénye, abban van a Dorisz nevű kutya, aki többször is felbukkan az előadásban. Thomas Mann régi kedvencem volt, Babits Ádáz kutyám című versét régebben is mondtam már, Kosztolányi meg a szívem közepe, ő áll hozzám legközelebb. Kosztolányinak  volt kutyája, Hattyú, sokat írt róla, A bús férfi panaszai című versciklusban egy egész verset is szentelt neki.  A szerep, amit játszom, egy olyan öregúr, aki kicsit ügyetlen, nem erőszakos, kicsit szomorkás és szórakozott, az ő karakteréhez is kerestem ezeket a szövegeket. Dsida Jenő,  Virginia Woolfe, Puskin, Csehov, Jack London, Csányi Vilmos, Fekete István műveiből végül nem válogattam. Találtunk Homérosznál, Danténél, Goethénél is ilyen szövegeket, vagy például 1790-ből Verseghy Ferencnél az első magyar kutyaverset, de ezek mind az irodalom műfaját képviselik. Mi viszont dramaturgiailag úgy láttuk jobbnak, hogy az est ne irodalomtörténet legyen, hanem színház.

- Hogyan lehet elkerülni, hogy egy ilyen szerethető versenytárs ne vonja el folyamatosan a figyelmet a színpadon?

- Bajusz, a színpadon velem együtt fellépő ötéves labrador, egy nagyon fegyelmezett, vakvezető családból származó kutya. Jól idomítható, ehhez van két kiváló kutyakiképzője is, akik segítségünkre vannak. Persze nagyon észnél kell lennem, hogy a nézők ne csak a kutyára figyeljenek. Most épp az derült ki, hogy jót tesz, ha minden próba előtt felmegyünk a színpadra, és 15-20 percet kettesben töltünk ott. Néha meg kell rángatni a nyakörvénél a "miheztartás végett", így érti meg, hogy ki az úr. Viszont nem szabad durvának lennem. Vannak jelenetek, amikor kicsit improvizálni is kell, mert bizonyos dolgokban a kutya módosíthatja a megbeszélteket. Néhány trükkel persze tudunk játszani, például amikor egy sárgás színű folyadékot töltök neki, amit meg kell innia, az nem almalé, hanem húsleves, azért lefetyeli ki olyan bőszen.

- Bajusz néha "megszólal" az elhangzó szövegekre, helyzetekre reflektálva, akinek Schneider Zoltán kölcsönzi a hangját.

- Időközben eszünkbe jutott, hogy mi lenne, ha néha a kutya is a reagálna, párbeszéd alakulna ki közöttünk. Ehhez pedig ki más lehetne a hang, mint Schneider Zoli. Ő is ott ül velünk végig a színfalak mögött, követi az eseményeket, olykor a kutya váratlan akcióira reagál. Közben azt is kitaláltuk, hogy énekelhetnénk egyet közösen, így született meg az előadásban elhangzó dal, amit Darvas Ferenc és Várady Szabolcs írt.

- Egyértelműen jött az ötlet, hogy élő állatot kell az előadásba betenni?

- Nekünk ugye van egy kutyánk, Rómeó, tizenöt éves retriever. A darabötlet úgy jött, hogy tavaly nyáron otthon felolvastam Krisztának, aki a darab rendezője és egyben feleségem (Deák Krisztina - a szerk.), a kiválogatott szövegeket, hogy hallgassuk végig egyben. Közben pedig a kutya ott feküdt a lábamnál, vakaródzott, morgott, elaludt, ásítozott, aztán kíváncsiságot mutatott. És akkor Kriszta azt mondta, hogy milyen érdekes lenne, ha egy kutya is hallgatná az általam előadott szövegeket. Az élő állat jelenléte nehezíti a színpadi produkciót, megvannak a veszélyei, ugyanakkor viszont izgalmasabb, színháziasítja az estet. Ezután találtuk meg Bajuszt, aki minden szempontból nagyon jó ötletnek és választásnak bizonyult.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

10+1 kihagyhatatlan program a Múzeumok Éjszakáján

Tárlatvezetések, komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, táncelőadások, kézműves foglalkozások és még táncház is vár minket a 2022-es Múzeumok Éjszakáján. Összegyűjtöttünk 10+1 helyszínt, amelyet semmiképp sem érdemes kihagyni június 25-én. 
Vizuál

Bereményi Géza belemegy a játékba

Élvezetes, szerethető és szívet melengető portréfilm lett a Bereményi kalapja, amelyet elsősorban az irónia hat át, mintsem a túlzott komolyság és drámaiság. Mindazonáltal szép, őszinte pillanatoknak is szemtanúi lehetünk a napjaink egyik legnagyobb alkotójáról szóló filmben.
Klasszikus

Schiff András kapta az idei Bach-medált

A Lipcse városa által 2003-ban alapított díjat Johann Sebastian Bach műveinek kimagasló interpretációjáért ítélték oda Schiff Andrásnak. Korábban többek között Gustav Leonhardt, Sir John Eliot Gardiner, Ton Koopman, Nikolaus Harnoncourt vagy Robert Levin munkásságát ismerték el a díjjal.
Klasszikus

Baráth Emőke ad barokk koncertet a Müpában

Az évad művésze cím idei birtokosa, a nemzetközi hírű szoprán, Baráth Emőke a historikus zene egyik legkiemelkedőbb formációjával, a Fabio Biondi vezette Europa Galante zenekarral ad koncertet június 28-án.
Klasszikus

Visszatérés a Walhallába

A Covid miatti kényszerű kihagyás miatt idén végre visszatérhetett a Budapesti Wagner-napok közönsége a Müpába, ahol már az első fanfárként felcsendülő Walhalla-motívum közben sokan érezték, ismét egy különleges utazás részesei lehetnek. Beszámoló az első Ring-sorozatról és a Rienziről.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Újraértelmezett Shakespeare-drámák a nyári fesztiválokon

A Magyar Mozgókép Fesztivál „Legjobb tévésorozat” kategóriájának győztese, a drámaíró műveit feldolgozó Shakespeare/37 meghívást kapott három fesztivál programjába is, így a rövid epizódok láthatóak lesznek a Kolorádó Fesztiválon, a Bánkitó Fesztiválon és az Ördögkatlan Fesztiválon is.
Színház galéria

Így néz ki most a felújítás alatt álló debreceni Csokonai Színház – GALÉRIA

2020 szeptemberében megkezdődött a debreceni Csokonai Színház felújítása, és a színház valamennyi belső terét érinti. Ilyen nagymértékű átalakításra az elmúlt 30 évben nem volt példa a teátrumban, amely a tervek szerint 2023-ban nyitja meg kapuit a nézők előtt.
Színház hír

A Proton Színház alapító előadása is látható lesz idén nyáron

Mundruczó Kornél Frankenstein-terv rendezése mellett a Winterreise előadással is találkozhat a hazai közönség.
Színház interjú

Bebújósdi – Beszélgetés Felvidéki Judittal

Huszonkilenc év alatt harmincöt tévéfilmet, tévéjátékot, portréfilmet és dokumentumfilmet készített, de forgatott irodalmi műsorokat és sorozatokat is a Magyar Televíziónak. Rendezett színházban, majd hosszú csend következett. Felvidéki Judit, Balázs Béla-díjas filmrendező tizenhat év után újra színházban rendez, ami jó alkalom volt a beszélgetésre, és egy kis múltidézésre is.
Színház ajánló

Apor Vilmosról készített darabot Dér András

Nagyszabású történelmi ősbemutató látható a Gyulai Várszínházban július 1-jén és 2-án. A két háború közötti legendás hírű gyulai apátplébános, majd győri püspökként vértanúhalált halt Apor Vilmos életéről szóló darabot Mindenkinek mindene címmel Dér András írta a Gyulai Várszínház felkérésére, és ő is rendezi.