Színház

„Bárki, aki megnézni a darabot, hétszentség, hogy azt fogja érezni: róla is szól” – interjú Nyakó Júliával és Hajduk Károllyal

2021.08.10. 09:25
Ajánlom
Szerencse, hogy vannak független színházaink: lehet, hogy a jelen történéseire egy parádés, kőszínházi Marica grófnő is tudna érdemben reflektálni, viszont a független színházaknak megvan a fordulékonysága, frissessége ahhoz, hogy prompt írjanak kortárs drámát a jelenünkről. A hat szereplő közül Nyakó Júliával és Hajduk Károly színművészekkel beszélgettünk.

Szokol Judit és Fabacsovics Lili színdarabja, a Csend-etűdök, a pandémiából ismerős szituációval indul: öt, egymástól független szereplő létezik a maga szobájában, neten tartják a kapcsolatot a külvilággal. Ebből a közelmúltból ismerős helyzetből nyílik ki a cselekmény második síkja, egy japán ihletésű szamuráj-történet, ami viszont reflektál a mai magyar valóságunkra. A Csend-etűdök – az ESZME, a Szkéné Színház és a Szentendrei Teátrum közös produkciója – aktuális társadalmi problémákat feszegető, izgalmas előadását Szokol Judit rendezte, együtt játszanak benne tapasztalt színészek és SZFE hallgatók.

A következő hangzik el a darabban: Masatomo Yamamoto japán pszichiáter szerint, egyszer egy héten tarts egy olyan napot, amikor elégedett vagy azzal, amid van. Aznap ne akarj többet, pusztán légy hálás a létezésedért. Nektek mi a viszonyotok ehhez a gondolathoz?

Nyakó Júlia: Nagyon sokszor eszembe jut, hogy hova fejlődünk, pontosabban, hogy hova nem fejlődünk, mi emberek. Szerintem az emberiség több ezer év alatt sehova nem ért el. Az ego veszedelmes dolog. Nem tudjuk értékelni, hogy jól vagyunk, hogy élünk.

Nekem ez a „legyek elégedett azzal, amim van” törekvés megvan a mindennapjaimban,

gondolom neked is Károly…

Hajduk Károly: Megvan, csak nem olyan társadalomban élünk, ami ezt támogatná. Valamint sokan csak akkor jutnak el idáig, amikor rosszul érzik magukat a bőrükben… Akkor jön az, hogy na jó, gyorsan elengedem a szerzésvágyat. Addig megy a harc a végtelen gyarapodásért, mert látjuk, hogy mások gyarapodnak. Az a szereplő, aki ezt mondja a darabban, úgy folytatja, hogy mindene megvan, mégsem elégedett… 

A darab első síkja itt és most játszódik: lakásokban ülnek magányos emberek, egyedül – egyetemista lány, vlogger, zenész fiú, aki felvételizni akar, nagymama, akinek a lánya Svédországban él, és csak zoomon „találkoznak”, ráadásul az unokája már egy szót sem beszél magyarul, magányos férfi, aki a maga által kreált fantáziavilágba menekül. Vannak olyan jelenetek, amikben akár megjelenhetne a didakszis, de ezt elkerülitek, mert a szereplők önironikusan reflektálnak saját magukra. A ti ötleteitek is benne vannak a szövegben? 

Ny. J.: Szokol Judit rendező mindenre nyitott volt, beépítette a megírt szövegbe, amit a szituációkra reagáltunk, így mi is alakítottunk a szövegen. Nekem is, másnak is van olyan poénja benne, ami spontán jött a próbán.

H. K.: A darab változott, sőt gazdagodott általunk! (nevet)

HajdukKNyakoJ-003908.jpg

Hajduk Károly és Nyakó Júlia (Fotó/Forrás: Szentendrei Teátrum)

A Csend-etűdök erős helyzeteket felvető, politizáló mű, viszont üdítő módon nem teszi le a voksát egyik politikai oldal mellett sem. Mégis zavarba hozhatja a nézőt… Például abban a jelenetben, amikor a vlogger káromkodva szidja az országot, mire Sarolta - akit Juli játszik -, rendreutasítja, hogy ne beszéljen így Magyarországról. 

Ny. J.: Nem akarok politizálni, nem érdekel, hogy ki milyen oldali,

számomra csak az adott ember minősége létezik: legyen tisztességes, gerinces, csinálja jól a dolgát.

Magyarnak érzem magam, de ezért ne legyek megróva. Viszont kisajátítva se legyen az, hogy ki lehet magyar.  

H. K.: A szívből, mélyen megélt hazaszeretetet én is morajló érzelmekkel tudom megélni. Amikor mondjuk Szilágyi Áron megnyeri a harmadik olimpiai aranyérmét, de ezek az én privát érzéseim, személyes magánügyem. Viszont sokszor használják fel a hazaszeretetet politikai manipulációra, amit kikérek magamnak. Mint ahogy az is manipuláció a másik oldalon, hogy aki büszke a magyarságára, az megkaphatja, hogy nacionalista. Ezt is kikérem magamnak. Ez így fekete-fehér, pedig még annyi szín van.

A Károly játszotta alak nem csupán egy budapesti, átlagos negyvenes férfi, hanem szamuráj is. A japán kultúra az egész darabot átszövi. Károly, neked egy teljes japán mondavilágot kell megteremtened a szerepedben. 

H. K.: Arra jutottunk a próbák során, hogy erről az alakról nem kell tudni több információt. Ottó kreál egy menedéket nyújtó, Japán ihlette fantáziavilágot, amibe beleszövi az őt ért napi élményeket, híreket. A többi pedig majd az előadásból fog kiderülni.

HajdukKarolyNyakoJulia-003908.jpg

Nyakó Júlia és Hajduk Károly (Fotó/Forrás: Szentendrei Teátrum)

A szerzők, a rendező is fiatal, valamint két SZFE hallgatóval játszotok. Milyen volt a fiatalokkal dolgozni, milyen új impulzusokat kaptatok tőlük?

Ny. J.: Nekem ez nem újdonság, sokat dolgoztam, próbáltam az SZFE-n fiatalokkal, főleg éjszaka. (nevet) Mindig nagyon boldogan játszom velük. Az a tapasztalatom, hogy okosabbak és határozottabbak, mint az én generációm volt ennyi idősen. Megdöbbentő, hogy a fiatal szerzőpáros, Szokol Judit és Fabacsovics Lili milyen mélységében boncolgatja a témákat, és hogy milyen hihetetlen erősen írták meg a szöveget. 

H. K.: Hála Istennek, én is rengeteget dolgoztam éjszakánként az SZFE-n fiatalokkal, második, harmadik „műszakban”. Az elmúlt 4-5 évben kifejezetten sokat próbáltam velük. Azt látom, hogy nagyon képben vannak és fantasztikus az önismeretük, sokkal nagyobb, mint nekünk volt ennyi idősen. Nem csak a szívük nagy, de rendkívül felkészültek is.  Itt térnék vissza, arra, amit a beszélgetés elején mondtál:

nagyon fontos elővenni klasszikus darabokat, de erre a helyzetre, amiben most vagyunk, nincs darab.

Újat kell rá kitalálnunk, a jelent kell megfogalmaznunk. Fontos, hogy az akut dolgokra gyorsan tudunk reagálni. Erre a kőszínház – jellegéből adódóan – csak mérsékelten képes. Nem féltem az új generációt: azt látom rajtuk, hogy nyíltak, őszinték és talpraesettek. 

Mondjatok pár ajánló mondatot a darabhoz!

Ny. J.: Azért jöjjenek el és nézzék meg a nézők a Csend-etűdöket, mert találkozhatnak önmagukkal. 

H. K.: Bárki, aki megnézni a darabot, hétszentség, hogy azt fogja érzeni: róla is szól. Biztos, hogy mindenki magára ismer, így vagy úgy. Lesz, aki az egyik történetszálra fog csatlakozni, lesz, aki a másikra, és sok olyan lesz, aki rá tud nézni az egészre. 

Fejléckép: a Csend-etűdök szereplői (forrás: Szentendrei Teátrum)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Egy csipetnyi Párizs Budapesten – ingyenes utcabál a Francia Intézet előtt

Anaïs Rosso francia művész, valamint Lakatos Mónika és FolkTriója is fellép július 12-én a Francia Intézet által szervezett ingyenes eseményen, ahol kulturális és gasztronómiai programokkal várják az érdeklődőket.
Könyv

Igazi művész a hamis próféták világában – új életrajzi könyv jelenik meg David Lynchről

Októberben vehetik kézbe a magyar olvasók Ian Nathan könyvét, amely részletesen mutatja be az idén januárban elhunyt filmrendező, festő, fényképész, David Lynch munkásságát és életét. A kötet a Troubadour Books gondozásában jelenik meg, Illés Róbert fordításában.
Klasszikus

Bach a falumúzeumban – zalai orgonán készült felvétel a barokk mester műveiből

Mátyás István orgonaművész a jelenleg a zalacsébi templomban található, hányattatott sors után megmentett hangszeren rögzítette Johann Sebastian Bach olyan műveit, amelyek kisebb méretű orgonán is játszhatók.
Színház

A Kean nyerte az Underground Nemzetközi Színházi Fesztivál nagydíját

Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása fesztivál-nagydíjat nyert az Underground Nemzetközi Színházi Fesztiválon. Az Aradi Kamaraszínház tagja, Harsányi Attila színművész három előadást játszott a seregszemlén.
Zenés színház

Keresztes Tamás és Sodró Eliza is beugrik a nagybőgőbe – rendhagyó operettgála készül Veresegyházon!

Milyen bonviván Nagy Ervin? Vajon Sodró Elizának is délibábos a Hortobágy? A szokatlan kérdésekre a Mézesvölgyi Nyár ad majd válaszokat augusztus 13-án, érkezik ugyanis Peller Károly rendhagyó operettgálája.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Dömötör András rendezése rangos közönségdíjat nyert Berlinben

A TheaterGemeinde Berlin Dömötör András rendezését, Herman Koch A vacsora című előadást választotta „Az év előadásának” 2024-ben. A díjat a több mint 11 500 tagot számláló berlini kulturális közösség ítéli oda, amely 1963 óta aktív szereplője a város színházi életének.
Színház hír

A Kean nyerte az Underground Nemzetközi Színházi Fesztivál nagydíját

Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása fesztivál-nagydíjat nyert az Underground Nemzetközi Színházi Fesztiválon. Az Aradi Kamaraszínház tagja, Harsányi Attila színművész három előadást játszott a seregszemlén.
Színház hír

Pintér Béla és Keresztes Tamás is rendez jövőre az Átriumban

Izgalmas évadot zárt a szeptember óta új kollaboráció által üzemeltett Átrium, a következő szezonban pedig négy új bemutatóval is készülnek a színházban működő társulatok. Jövőre Keresztes Tamás rendezésében látható egy „generációs kíntorna“, Pintér Béla pedig vadiúj darabbal jelentkezik.
Színház hír

Hat ország fiatal művészei dolgoznak együtt Sopronban

A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Soproni Egyetem és a Nemzeti Színház július 1–9. között közösen rendezi meg a Nemzetközi Színházi Műhely – Sopron 2025 elnevezésű programot. A megnyitót július 2-án tartották a Ligneum Rendezvényházban.
Színház gyász

Elhunyt Kovács Dezső kritikus

Július elsején hajnalban elhunyt Kovács Dezső színikritikus, esztéta, újságíró, az ART7 művészeti portál alapító főszerkesztője, a Kritika folyóirat egykori rovatvezetője – a halálhírt az ART7 közölte.