Színház

„Bárki, aki megnézni a darabot, hétszentség, hogy azt fogja érezni: róla is szól” – interjú Nyakó Júliával és Hajduk Károllyal

2021.08.10. 09:25
Ajánlom
Szerencse, hogy vannak független színházaink: lehet, hogy a jelen történéseire egy parádés, kőszínházi Marica grófnő is tudna érdemben reflektálni, viszont a független színházaknak megvan a fordulékonysága, frissessége ahhoz, hogy prompt írjanak kortárs drámát a jelenünkről. A hat szereplő közül Nyakó Júliával és Hajduk Károly színművészekkel beszélgettünk.

Szokol Judit és Fabacsovics Lili színdarabja, a Csend-etűdök, a pandémiából ismerős szituációval indul: öt, egymástól független szereplő létezik a maga szobájában, neten tartják a kapcsolatot a külvilággal. Ebből a közelmúltból ismerős helyzetből nyílik ki a cselekmény második síkja, egy japán ihletésű szamuráj-történet, ami viszont reflektál a mai magyar valóságunkra. A Csend-etűdök – az ESZME, a Szkéné Színház és a Szentendrei Teátrum közös produkciója – aktuális társadalmi problémákat feszegető, izgalmas előadását Szokol Judit rendezte, együtt játszanak benne tapasztalt színészek és SZFE hallgatók.

A következő hangzik el a darabban: Masatomo Yamamoto japán pszichiáter szerint, egyszer egy héten tarts egy olyan napot, amikor elégedett vagy azzal, amid van. Aznap ne akarj többet, pusztán légy hálás a létezésedért. Nektek mi a viszonyotok ehhez a gondolathoz?

Nyakó Júlia: Nagyon sokszor eszembe jut, hogy hova fejlődünk, pontosabban, hogy hova nem fejlődünk, mi emberek. Szerintem az emberiség több ezer év alatt sehova nem ért el. Az ego veszedelmes dolog. Nem tudjuk értékelni, hogy jól vagyunk, hogy élünk.

Nekem ez a „legyek elégedett azzal, amim van” törekvés megvan a mindennapjaimban,

gondolom neked is Károly…

Hajduk Károly: Megvan, csak nem olyan társadalomban élünk, ami ezt támogatná. Valamint sokan csak akkor jutnak el idáig, amikor rosszul érzik magukat a bőrükben… Akkor jön az, hogy na jó, gyorsan elengedem a szerzésvágyat. Addig megy a harc a végtelen gyarapodásért, mert látjuk, hogy mások gyarapodnak. Az a szereplő, aki ezt mondja a darabban, úgy folytatja, hogy mindene megvan, mégsem elégedett… 

A darab első síkja itt és most játszódik: lakásokban ülnek magányos emberek, egyedül – egyetemista lány, vlogger, zenész fiú, aki felvételizni akar, nagymama, akinek a lánya Svédországban él, és csak zoomon „találkoznak”, ráadásul az unokája már egy szót sem beszél magyarul, magányos férfi, aki a maga által kreált fantáziavilágba menekül. Vannak olyan jelenetek, amikben akár megjelenhetne a didakszis, de ezt elkerülitek, mert a szereplők önironikusan reflektálnak saját magukra. A ti ötleteitek is benne vannak a szövegben? 

Ny. J.: Szokol Judit rendező mindenre nyitott volt, beépítette a megírt szövegbe, amit a szituációkra reagáltunk, így mi is alakítottunk a szövegen. Nekem is, másnak is van olyan poénja benne, ami spontán jött a próbán.

H. K.: A darab változott, sőt gazdagodott általunk! (nevet)

HajdukKNyakoJ-003908.jpg

Hajduk Károly és Nyakó Júlia (Fotó/Forrás: Szentendrei Teátrum)

A Csend-etűdök erős helyzeteket felvető, politizáló mű, viszont üdítő módon nem teszi le a voksát egyik politikai oldal mellett sem. Mégis zavarba hozhatja a nézőt… Például abban a jelenetben, amikor a vlogger káromkodva szidja az országot, mire Sarolta - akit Juli játszik -, rendreutasítja, hogy ne beszéljen így Magyarországról. 

Ny. J.: Nem akarok politizálni, nem érdekel, hogy ki milyen oldali,

számomra csak az adott ember minősége létezik: legyen tisztességes, gerinces, csinálja jól a dolgát.

Magyarnak érzem magam, de ezért ne legyek megróva. Viszont kisajátítva se legyen az, hogy ki lehet magyar.  

H. K.: A szívből, mélyen megélt hazaszeretetet én is morajló érzelmekkel tudom megélni. Amikor mondjuk Szilágyi Áron megnyeri a harmadik olimpiai aranyérmét, de ezek az én privát érzéseim, személyes magánügyem. Viszont sokszor használják fel a hazaszeretetet politikai manipulációra, amit kikérek magamnak. Mint ahogy az is manipuláció a másik oldalon, hogy aki büszke a magyarságára, az megkaphatja, hogy nacionalista. Ezt is kikérem magamnak. Ez így fekete-fehér, pedig még annyi szín van.

A Károly játszotta alak nem csupán egy budapesti, átlagos negyvenes férfi, hanem szamuráj is. A japán kultúra az egész darabot átszövi. Károly, neked egy teljes japán mondavilágot kell megteremtened a szerepedben. 

H. K.: Arra jutottunk a próbák során, hogy erről az alakról nem kell tudni több információt. Ottó kreál egy menedéket nyújtó, Japán ihlette fantáziavilágot, amibe beleszövi az őt ért napi élményeket, híreket. A többi pedig majd az előadásból fog kiderülni.

HajdukKarolyNyakoJulia-003908.jpg

Nyakó Júlia és Hajduk Károly (Fotó/Forrás: Szentendrei Teátrum)

A szerzők, a rendező is fiatal, valamint két SZFE hallgatóval játszotok. Milyen volt a fiatalokkal dolgozni, milyen új impulzusokat kaptatok tőlük?

Ny. J.: Nekem ez nem újdonság, sokat dolgoztam, próbáltam az SZFE-n fiatalokkal, főleg éjszaka. (nevet) Mindig nagyon boldogan játszom velük. Az a tapasztalatom, hogy okosabbak és határozottabbak, mint az én generációm volt ennyi idősen. Megdöbbentő, hogy a fiatal szerzőpáros, Szokol Judit és Fabacsovics Lili milyen mélységében boncolgatja a témákat, és hogy milyen hihetetlen erősen írták meg a szöveget. 

H. K.: Hála Istennek, én is rengeteget dolgoztam éjszakánként az SZFE-n fiatalokkal, második, harmadik „műszakban”. Az elmúlt 4-5 évben kifejezetten sokat próbáltam velük. Azt látom, hogy nagyon képben vannak és fantasztikus az önismeretük, sokkal nagyobb, mint nekünk volt ennyi idősen. Nem csak a szívük nagy, de rendkívül felkészültek is.  Itt térnék vissza, arra, amit a beszélgetés elején mondtál:

nagyon fontos elővenni klasszikus darabokat, de erre a helyzetre, amiben most vagyunk, nincs darab.

Újat kell rá kitalálnunk, a jelent kell megfogalmaznunk. Fontos, hogy az akut dolgokra gyorsan tudunk reagálni. Erre a kőszínház – jellegéből adódóan – csak mérsékelten képes. Nem féltem az új generációt: azt látom rajtuk, hogy nyíltak, őszinték és talpraesettek. 

Mondjatok pár ajánló mondatot a darabhoz!

Ny. J.: Azért jöjjenek el és nézzék meg a nézők a Csend-etűdöket, mert találkozhatnak önmagukkal. 

H. K.: Bárki, aki megnézni a darabot, hétszentség, hogy azt fogja érzeni: róla is szól. Biztos, hogy mindenki magára ismer, így vagy úgy. Lesz, aki az egyik történetszálra fog csatlakozni, lesz, aki a másikra, és sok olyan lesz, aki rá tud nézni az egészre. 

Fejléckép: a Csend-etűdök szereplői (forrás: Szentendrei Teátrum)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Nem a csönd, a némaság jelzi a díj függetlenségét” – újabb reakciók Vilmányi Benett visszautasított elismerése kapcsán

A korábbi Junior Prima díjasok közleménye után Tompa Andrea, Gábor György és Kovács Bálint is közzétette gondolatait a véleményszabadságról, a díjak függetlenségéről és a színészszakma összefogásáról.
Plusz

Patti Smith-napot rendeznek a Freeszfe hallgatói

Jóformán minden művészeti ág képviseli magát október 1-jén a hét helyszínen zajló Patti Smith-napon, koncert, színház, kiállítás, tánc, és megannyi program várja azokat, akik szeretik átlépni a megszokott határokat.
Könyv

5+1 izgalmas könyvbemutató a hamarosan kezdődő Könyvfesztiválon

Kortárs olasz regény, kisiskolásoknak szóló mesék az igazán nehéz kérdésekről, verses antológia a társadalom és az erőszak kapcsolatáról vagy épp történelmi elemzés Trianonról szlovák szemmel: mutatjuk, mire érdemes odafigyelni a hamarosan kezdődő 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Könyv

Mutatjuk, kik az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei

Michel Houellebecq és Salman Rushdie a két fő várományosa a 2022-es irodalmi Nobel-díjnak, de ezúttal is szoríthatunk Nádas Péterért, illetve Krasznahorkai Lászlóért. Cikkünkben mutatjuk, hogy látják a leghíresebb kortárs írók esélyeit a fogadóirodák.
Klasszikus

„Wagner zenéje úgy hat rám, mint a drog, a mai napig függő vagyok” – Exkluzív interjú Michael Volléval

Budapesten Bachot és Lisztet énekelt korábban, de a világ legnagyobb operaházai elsősorban Wagner-szerepeiről ismerik. Michael Volle október 10-én a Müpába érkezik, ennek kapcsán kedvenc szerepe mellett a zeneszerző iránti rajongásáról is mesélt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

„Az igazi függetlenséghez fel kell nőni” – Székely Csaba is megszólalt a Junior Prima-ügy kapcsán

A szeptember 20-i Junior Prima díjátadón az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést, melynek kapcsán a kulturális élet több szereplője kifejtette álláspontját.
Színház hír

Hallássérültek számára fejlesztett új okostelefonos technológiát mutattak be a Játékszínben

A Vodafone Magyarország a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével (SINOSZ) és a Játékszínnel közösen mutatta be azt az új fejlesztését, amely élvezhetőbbé teszi a hallássérült nézők számára a színházi előadásokat. 
Színház hír

Keleti István nevét vette fel a Pinceszínház stúdiója

Új nevet kapott a Pinceszínház utcaszinti stúdiója a magyar dráma napján, szeptember 21-én. A korábban Gershwin-terem nevet viselő kisterem mostantól Keleti István Stúdió néven fut tovább. Az eseményen Jordán Tamás, Mácsai Pál és Kőváry Katalin emlékeztek meg Budapest egykori diákszínjátszó központjának fellegváráról és Keleti Istvánról.
Színház hír

Több kulturális intézmény bezárhat télre Szolnokon

Az energiaárak emelkedése miatt a városvezetés javaslatcsomagot dolgozott ki a költségek visszaszorítására, ennek részeként télen több intézmény bezárna, vagy korlátozottan működne, valamint éjszakára lekapcsolnák a közvilágítást – tudatta Facebook oldalán Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere.
Színház hír

Átadták a VIDOR Fesztivál legjobb színészeinek járó díját a Rózsavölgyi Szalonban

Az augusztus 26. és szeptember 3. között megrendezett VIDOR Fesztivál legjobb női és férfi színészének járó díját Pokorny Lia és Király Dániel érdemelte ki a Keresztül-kasul című előadásban nyújtott alakításáért.