Színház

Barokkos kikacsintás

2012.05.02. 07:17
Ajánlom
Még hogy elfelejtődnek régi magyar drámaíróink! Ennél régebbi magyar nyelvű színpadi vígjátékot nem is szedhetett volna elő a Katona József Színház. De A filozófus becsülendő vállalása és megvalósítása mögött vajon milyen színpadra állítási intenció húzódik?

Mert van az az ízes felvilágosodás kori magyar nyelv, amivel a mai egyszeri néző már nehezen és nem szívesen küzd meg, de legalábbis erősen koncentrálnia kell, hogy a párbeszédek lényegét kihámozza. Persze, csak ha van lényeg a hangulatos, instant filozofálgatáson túl. Ha pedig magától nem találja az úgynevezett lényeget, más irány híján, megpróbálna odaérteni valami aktuálisat.

Miközben egyes kortárs színházi alkotók régi nagy - vagy kevéssé nagy, méltán vagy méltatlanul elfeledett - magyar drámaíróink műveit kérik számon a színházi szakmán, talán nem teljesen a véletlen műve, hogy a most elővett darabnak kevés színpadi előzményét találjuk. Ha hozzávesszük, hogy a testőríró Bessenyei György 1777-ben soványka cselekménnyel és mérsékelt humorral megírt drámája még az eredeti nyelven is szól hozzánk, szinte zavarba ejtően bátor feladatként tekinthetünk Gothár Péter rendezésére.

Az inkább irodalomtörténeti, mint (dráma)irodalmi jelentőségű 18. századi szövegre ráadásul ízes tájszólást pakolnak minden szereplőnél, kivéve a Párméniót játszó Ötvös Andrást.  Az előadás pedig ennek a túlontúl cirádás szó- és mondatfűzésű nyelviség tengelye mentén szerveződik. Legfőbb színpadi tényezője - úgy előadói, mint befogadói oldalról - a közel két és fél évszázad nyelvi változásai és differenciája, és elsődleges humorforrása az ehhez járuló - mintegy a műveletlen, pallérozatlan elme jelölője - a vidéki dialektus. Ebből egy olyan szokatlanul sűrű, helyenként emészthetetlen drámai szöveg származik, melyből közben vajmi kevés cselekmény bontakozik ki, ugyanakkor nagy vállalásokat takar. A színészek láthatóan komoly kihívásként élik meg a helyes dikciót, amivel remekül meg is birkóznak, sőt, a megfelelő hangsúlyokkal sikeresen terelik az előadást az ironikus regiszterbe. A nyelvi irónia finom, mégis állandó jelenléte azonban többször mintha az egész darab nyelviségét, így az előadás egészét kezdené ki. Mert az csak az egyik része, hogy a tájszólás jelentősége bizony gyorsan kimerül, és zavaró nehézséggé válik, de ha a kacifántos barokk nyelv jellemzően a színpadról kikacsintás egyik eszköze, akkor ott motoszkál bennünk a kérdés, honnan a kikacsintás és leginkább miért? A választ a színpadi történések aligha adják meg.

A színészek a nyelvvel, s néha ruhákkal való birkózás közben igyekeznek egyéníteni figurájukat, már ha épp a nagy fecsegésdömping mögül sikerül rövid időre felvillanniuk. Ötvös András szalonélettől és felszínességtől megcsömörlött Párméniója magányában szenvedélyes tűzzel filozofál, míg a szintén könyvekben örömét lelő szerelmese, Tenki Réka Szidalisza cseppet túlzó visongással igyekszik közelebb jutni választottjához. Fullajtár Andrea gyönyörű pávajelmezben pompázik az anya szerepben mint kimért méhkirálynő, míg a fiát játszó egyetemista Tasnádi Bence és a Bereniszt alakító Kulcsár Viktória a modorosság és affektálás csimborasszói. A pödört bajszú parlagi nemes, Pontyi figurájában Kocsis Gergely kiabálja össze-vissza hiányos elméleteit. Pálmai Anna Ángyelikája mind közül a legjobban működő megformálás: lenyűgöző, apró lavírozással bújik ki és vissza szerepéből az igazán szerető férfiről és nőről szóló emlékezetes monológjai közben.

A Gothár Péter tervezte színpadkép geometrikus esztétikájában izgalmas részletek és ötletes jelmezek vonulnak fel. A kör alakú, fapadlós színpadot fadeszka háttér, a színpad elejét gyertyasor zárja. A magasban fehér, modern, szintén kör alakú hatalmas világítótest, felettük átlósan kifeszített zenei húrok, amik a színpadról felugorva pendíthetők meg. A padlóba különböző formációban folyton karókat vernek, amin fonállal játékosan összegabalyítják a teret: fonják a fonalat, egymás fonalát, a sors fonalát, vagy épp szó szerint behálózzák a másikat. Izsák Lili abroncsos harangruhái, a barokkos körmondatokhoz hasonlóan, szórakoztató kitérőkkel és mulatságos jelentéktelenségekkel vannak megtűzdelve: félrecsúszott póthajak, bajuszok, trükkösen mozgó szoknyák, kiálló műfogak, hajba tűzött póni, almába szúrt, kutya alakú cukornyalóka (cukher kopó) - amit a nagy zabálás jelenet után mindenki egyszerre ropogtat el - valamint a hátsókra szerelt, botban végződő hihetetlen ülőalkalmatosság. Ha pedig más nem, hát a nyelvvel összehangolt rafinált látvány és a nyelveinket elválasztó évszázados különbözőség gyönyörködtet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Vizuál

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Színház

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Tánc

Cáfolja a megszűnésről szóló hírt az Experidance

A társulat ma adott ki sajtónyilatkozatot, melyben „egyértelműen és határozottan visszautasítják” azt a hírt, mely szerint feloszlanának.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

A kirekesztésről szóló előadással járja az ország iskoláit két fiatal színész

Eke Angéla és Bán Bálint Elfog/adsz címmel készített diákoknak szóló vizuális nevelési programot, amelyen keresztül az elfogadás fontosságát hangsúlyozzák.
Színház kult50

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Színház ajánló

Mercedes Benz premier az Esterházy-családdal

Április 13-án magyarországi ősbemutató keretében mutatta be a Vörösmarty Színház Esterházy Péter utolsó drámáját, a Mercedes Benzet Szikora János rendezésében. A történelmi revüt az Esterházy-család tagjai mellett Presser Gábor zeneszerző is megtekintette.
Színház ajánló

Büszkeség és felelősség, mert méltónak kell lenni az ősökhöz

A Magyar Művészeti Akadémia Szó – szín – játék sorozata idén megújult Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának művészeti vezetésével. A sorozat eddigi eredményeiről és a leendő előadásokról Lesti Árpád kérdezte a Veszprémi Petőfi Színház igazgatóját.
Színház hír

Elhunyt Bács Ferenc színművész

Életének 83. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után április 16-án, kedden elhunyt Bács Ferenc Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Budapest díszpolgára.