Hogyan találkozik a színészet és az éneklés a pályádon?

2006-ban már sok koncert szerződésem volt Párizsban és Franciaország számos városában, ekkor költöztem el Budapestről Párizsba, és a színjátszást felváltotta az előadóművészet. Három csodálatos szereppel zártam a magyarországi színjátszási korszakomat: Visky András Juliájával, Samuel Beckett Játék című darabjának Feleség szerepével és Margueritte Duras Ketten is egyedül A nő szerepével. A zene, a költészet színpadra álmodva tovább élteti bennem szakmám iránti örök szerelmemet. Az éneklés színház is, koncert is, előadóművészet is egyben.

Például Jean Musy gyönyörű zenéje, a Picasso örökkévalóság (L'éternité Picasso), amely Picasso festményeiből és életéből ragad meg egy részletet  és az általam írt Klausenbourg (Kolozsvár), amely gyerekkorom szomorú története, két külön világ és mégis összetartozik. Ezt a gyerekkori történetet nem tudtam soha elmondani, viszont franciául megírtam.

És mi ez történet?

A gyerek és az anya kapcsolatáról szól, azaz anyámról és rólam. Nagyon hosszú évek után szakadt ki belőlem dalban és érdekes módon franciául. Ezért választottam hozzá a város német nevét.

Érdekes, hogy a francia nyelv, a francia sanzon adta meg azt, amiben igazán ki tudsz teljesedni.

Ezt én nem így gondolom, hiszen korábban eljátszhattam a drámairodalom legszebb női szerepeit. A Vérnászból a Menyasszonyt, az Ahogy tetszikből Violát, A mandragórából Lucretiát, Stuart Máriát, Hedda Gablert, Yermát és még sorolhatnám az egyiket a másik után, a színházi szerepeim teljes művészi kiteljesedést nyújtottak számomra.

Mikor kezdtél el franciául írni?

Tizenhárom éve. Engem is megdöbbentett, hiszen még „alig beszéltem franciául”, de már írtam. Azóta nagyon sok szöveg és vers íródott, melyeket próbáltam ugyan eldugdosni a fiókba, de a zeneszerzők végül meggyőztek és rájuk bíztam őket. Érdekes dolgok születtek belőlük.

A szöveg vezet a dalválasztásban?

Igen.

Elsősorban olyan dalokat adok elő, amik rólam is szólnak. Amelyek tükrözik a valóságot, az én világomat, és amely körülvesz. 

Szilágyi Enikő és Bart Meynckens (Fotó/Forrás: Szilágyi Enikő)

Mekkora repertoárt építettél fel?

Hat különböző estet tartok repertoáron. A Kurt Weill-estem programjában kevés dalt éneklek a német korszakából, mert azokat mindenki ismeri, a francia korszakát meg szinte senki. Én viszont nagyon szeretem. Az amerikai korszakát már jobban ismerik, de azt sem igazán. Van egy Jacques Brel-estem, és egy Barbara-estem is. Ő egy francia zongorista, zeneszerző, költő, előadóművész volt, a dalait Belgiumban ismertem meg, amikor ott éltem, ’89 után. Teljesen véletlenül egy tévéműsorban hallottam először róla, megdöbbentett, hogy nem ismertem és mindent meg akartam tudni a művészetéről. Megvettem a könyveit és a lemezeit, és elhatároztam, hogy bemutatom a közönségnek.

Ezen kívül Edit Piaf-estem  is van, amely felkérésre készült, a 100 éves évfordulóra néhány éve, meg is ijedtem a feladattól. Azzal győztek meg, hogy én biztosan egészen másképp fogom elénekelni.

Talán ezért is van sikerem náluk, azt mondják rólam, hogy egészen mást csinálok, és mégis felébresztem bennük azt az érzetet, hogy tisztábban emlékezzenek a nagy énekeseikre. Barbara estemről a kritikák azt mondják, hogy általam jobban megértik a dalokat, mint az eredetiből, mert Barbara sokszor gyorsan énekelt, szinte hadart, én pedig minden dalát lelassítottam, hogy a csodálatos szövegek érthetőbbek legyenek.

Boris Viantól két-három dalt szerettem, de soha eszembe nem jutott volna egy egész estet összeválogatni tőle, de pár éve neki is évfordulója volt, és a Boris Vian Társaság felkérésére megszületett az est.  

Szilágyi Enikő

Felkérésre kombinálod is ezeket a dalokat?

Igen, attól függ, hogy mit kérnek a színházak, és nem szeretek túltengeni a saját dalaimmal, de néha-néha azokat is előadom, ahogy most a Klausenbourgot is az Uránia gyönyörű színpadán. Rengeteg magánkoncertem van, és volt egy évem, amit az angol Lordok Háza felkérésére szinte csak velük töltöttem. Még 2012-ben énekeltem nekik először a felújított La Paiva palotában, a Champs Elyseén. Három évvel később jött az egész éves felkérés, sokat utaztunk együtt és többször koncerteztem Londonban, természetesen zártkörű, magánklubokban. Nagyon nagy megtiszteltetés volt, hogy a rengeteg francia énekes közül, engem választottak.

Mivel foglalkozol mostanában?

A saját dalaimból lemezanyag készül. Most ezt tartom a legfontosabbnak. Össze akarom állítani a saját szerzeményeim verseit és szövegeit.  

Időről-időre rendszeresen koncertezel Magyarországon is. Mit jelent itt fellépni?

Nagyon fontos számomra, hogy újra magyar színpadokon léphetek fel. Tizenöt értékes évet töltöttem itt, és nagyszerű emberekkel dolgozhattam, kitűnő szerepeket játszhattam. Újra itthon. Jó érzés.

A decemberi koncerteden magyarul is fogsz énekelni, pedig nem szoktál.

Ez most egy magyar - francia est lesz, az Urániában 12 magyar nyelvű dalt éneklek a két részes előadásban. Ez az én tiszteletadásom azoknak a magyar színészeknek, akiket gyerekkorom óta imádtam és tiszteltem.

A következő koncertem műsorára csak magyar verseket és sanzonokat válogatok. Ez február 16-án lesz az Óbudai Társaskörben,  ahol tavaly, a könyvbemutató koncertemen megígértem a közönségemnek, hogy egy év múlva magyar nyelvű előadással fogok visszatérni. Be kell tartanom az ígéretemet.

Címlapkép: Szilágyi Enikő