Mint arról beszámoltunk, az Átrium épületét használó Kultúrbrigád csapata több évnyi küzdelmes működés után bejelentette, hogy az új évad végével felhagynak a színházcsinálással. Döntésüket azzal indokolták, hogy elfáradtak az „öt éve tartó kötéltáncban”, a mostani helyzet pedig „emberileg és szakmailag is fenntarthatatlan”.
A hír másnapján nyilatkozatot tett közzé az Örkény Színház, amelyben arról írnak, felajánlják a Kultúrbrigádnak – ahogy független társulatok esetében is tették –, hogy valamely előadásukat színpadukon életben tartják abban az esetben, ha a produkciók az Átriumban nem kerülhetnek színre.
„Az Átrium Színházat az elmúlt években működtető Kultúrbrigád munkájának ellehetetlenülése a magyar színházművészet leépülésének újabb állomása” – olvasható a közösségi oldalukra kirakott bejegyzésben. Mint írják, „minél nagyobb a kultúra támogatásának politikai áthatottsága, annál reménytelenebb az élénk, sokszínű, társadalmilag hasznos kulturális élet.
A jelen színházi politika gyakorlata különösen romboló, mert az ideológiai megfelelés igényén túl ismét teret nyert az a vissza-visszatérő súlyos tévedés, hogy a magyar előadóművészet finanszírozása elmozdítható lenne a piacosítás felé.
Mindkét gondolat önmagában is káros, együttesen pedig a magyar színházkultúra visszafordíthatatlan elsivatagosodásához vezet.”
A Kultúrbrigád csapata megköszönte a felajánlást, mint írják, ez egy lehetséges mód arra, hogy valami maradjon abból, amit az elmúlt években építettek, és jelentkezni fognak, ha aktuális lesz. A bejegyzést stílusosan az alábbi Örkény-idézettel kezdték:
„A legtöbb, amit egyik ember a másiknak adhat, az a szolidaritás.”
Ezután megköszönték a szolidaritás gesztusát, amelynek hiányát meglátásuk szerint az egész magyar társadalom érzi.
Fejléckép: Az Egy, kettő, három című előadás csapata a 100. előadás után (fotó/forrás: Kalatos Péter / Átrium)
hírlevél
