Színház

Békés zsidó államot képzeltek el

2014.11.24. 15:16
Ajánlom
A Spinoza Háztól csupán pár méterre született Max Nordau és néhány száz méterre Herzl Tivadar. Két magyar zsidó, akiknek alapvető szerepük volt Izrael létrejöttében. Hogyan? Mit csináltak? Hogy jutott el a színműíró Herzl a világ vezető politikusaihoz? A mai Izraelen kívül tíz másik ország is szóba került a zsidók lehetséges otthonaként. A Spinoza Színház november 24-án mutatja be Czeizel Gábor rendezésében a Herzl című darabot Makranczi Zalánnal a címszerepben. Nordau történelmi szerepéről alakítójával, Gyabronka Józseffel beszélgettünk.

- Két magyar, zsidó származású emberről szól a darab, akik kezdeményezték Izrael megalapítását. Színészként mennyire fontos ismernetek a történelmi, politikai hátteret?

- Fontos. Sándor Anna írta a darabot, majd Forgách András készítette el a színpadi változatot és végzett további kutatásokat, hiszen Max Nordau személyiségét kevésbé ismeri a közvélemény. András teremtett kávéházi, társalgós keretet a darabnak. Kettejük ismeretsége Émile Zolának köszönhető, ő ajánlotta Herzlnek pszichiáterként Nordaut. A lelki beszélgetéseik során derült ki, milyen ügyön dolgozik az író.

- Vagyis ő keltette fel Nordau érdeklődését?

- Igen. Herzl írt egy könyvet azzal a gondolattal, hogy a zsidóknak létre kellene hozni a Földön egy államot, ahol nincsen antiszemitizmus, ahol együtt élhetnek egy békés országban. A beszélgetéseik kezdetben elméletben zajlottak, majd évekig cionista kongresszusokat szerveztek, amelyeken próbálták összehozni a vallásos és nem vallásos, ortodox és nem ortodox zsidóság képviselőit. A darabban négy helyszínünk van: Párizs, Bázel, Bécs, London, ezeken a helyeken beszélgetnek ketten  különböző időpontokban a 19. század legvégétől kezdve. Ezek során született meg a zsidó állam elméletben, gyakorlatban pedig a II. világháború után, 1948-ban.

- Ezeket a diskurzusokat követi az előadás szerkezete is?

- Igen, zenékkel és fényváltásokkal jelzi majd az idő múlását a rendező, Czeizel Gábor. Az előadás alatt javarészt ülünk, a Spinoza kicsi színpada nem is tesz lehetővé nagyobb mozgásokat.

- Kényes téma ma a cionizmusról beszélni?

- Az lenne kényes, ha erről kínos lenne beszélni. Ahogy Szent István államot alapított egy Keletről jött népnek, nekünk, magyaroknak, ugyanúgy Herzl Tivadar és Max Nordau elképzeltek egy zsidó hazát. A cionizmus jogos mozgalom volt, hiszen a zsidóságot évezredek óta pogromok, támadások érték. Természetesen - mint bárminek a világon - ennek sem támogatható az agresszív megnyilvánulása. A cionizmus önmagában érthető, mint ahogy filozófiaként a kommunizmus is. Akkor kezdődik a probléma, ha a gyakorlati megvalósítás nem sikerül, ha emberek milliónak életébe vagy nyomorúságába kerül. Rettenetesen csalódott lennék, ha egy olyan országban élnék, ahol nem lehet ezekről a kérdésekről szabadon beszélni.

- Milyennek képzelte el Herzl és Nordau az új államot?

- Jó, építő szándékkal hozták létre a mozgalmat, nyugalmat szeretettek volna szerezni a világ zsidóságának. Pacifista volt az elképzelésük, az államuknak nem is lett volna hadserege. A gazdaságra, a kultúrára, az oktatásra, a művészetre és a sportra helyezték volna a hangsúlyt. Kialakult egy "feladatmegosztás" köztük: Herzl mániákusan képviselte messianisztikus ötletét, Nordau pedig szigorú vitapartnerként folyton kérdezett. Más vetület, miként valósult meg az elképzelésük a valóságban. A máig tartó konfliktus abból származik, hogy a zsidók arra a Szentföldre kívántak visszatérni, ahol akkor már többségében arabok laktak. Azóta fennáll a kérdés: a zsidók vagy az arabok voltak-e ott korábban, azaz ebből fakadóan kinek van több joga ott országot alapítani. Bár később elváltak az útjaik, feltételezhetően testvérnép voltak. Kicsit hasonló ez a helyzet, mint nekünk Felvidék kérdése: a magyarok vagy a szlovákok jogosultabbak-e ott élni?

 - A produkció ajánlószövege megemlíti, másik tíz terület is szóba került, ahol meg lehetett volna alapítani a zsidó államot. Ki fognak derülni ezek az előadás során?

- Az egész darab erről szól. Elképesztő, sőt, elképzelhetetlen helyek is felmerültek, amelyeket a politikusok ajánlottak Herzlnek. Mi az előadásban elmegyünk az abszurditás felé, kértük Forgách Andrást, írjon bele pár irreális helyet is a darabba. Ezeket nem akarom előre elárulni, hátha derülni fog rajtuk a közönség.

- Történelmileg hitelesek ezek?

- Abszolút, az összes. Az általunk beleírt pár hely tartozik csak a humor kategóriájába.

- Mi lehetett a titka, oka annak, hogy Herzlnek íróként bejárása volt a legfelsőbb körökhöz, legbefolyásosabb politikusokhoz? Az ügy miatt nyíltak meg előtte ajtók vagy netán más titka volt?

- Nagyon tehetséges és jó kiállású férfi volt, megnyerő személyiség. Egyszemélyes diplomáciai inváziót folytatott, amely során megpróbált befolyásos embereket megnyerni ahhoz, hogy utána bejusson politikusokhoz, uralkodókhoz. Az országvezetők ráéreztek valamire, hiszen fogadták annak ellenére, hogy hatalmi szempontból kis embernek számított. Remek érzéke volt azonban ahhoz, kiket kell megkeresnie a továbbjutáshoz. Ügyes volt. Fényképet készíttetett például a német császárral való tárgyalásáról, amivel előkészítette a brit miniszterelnökkel, Chamberlainnel való találkozását. Herzl sikerének legfőbb titka az volt, hogy felismerte a sajtó hatalmát.  

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Klasszikus

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát július 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
Zenés színház

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Színház rómeó és júlia

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Színház kritika

Kapitalista rémuralom és forróvérű balkáni ösztönvilág

Átalakult a TESZT (Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó) válogatási rendszere, ennek következtében talán „közönségbarátabb” lett a programja. De szellemiségéből, merészségéből, izgalmasságából mit sem veszített.
Színház szeged

Izgalmas színházi merítéssel és workshoppal vár augusztusban a THEALTER

Az idén 28. alkalommal jelentkező szegedi fesztivál a független színházak egyik legfontosabb hazai fóruma, amely a hazai és határon túli előadások mellett kritikusműhellyel is várja a színházkedvelőket augusztus 3-11. között.
Színház interjú

„Egyszerre szívbemarkoló és komikus” – Interjú Horváth Csabával

Izgalmas és sűrű időszakot jelent a nyár a Forte Társulat számára: május végén mutatták be Az öngyilkos című fekete komédiát a Szkénében, majd fesztiválszereplés fesztiválszereplést ér. A társulat vezetőjével, Horváth Csaba rendező-koreográfussal beszélgettünk.
Színház óbudai társaskör

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje.