Színház

Belső utazások

2010.02.02. 14:48
Ajánlom
Létay Dóra saját írásaiból összeállított Szmájli című előadása február 7-től a Budapesti Kamaraszínház Shure Stúdiójában látható. A színésznővel és a rendezőjével, alkotótársával, Szanitter Dáviddal ültünk le beszélgetni.

- Amikor Dóri megkért, hogy rendezd meg neki az előadást, teljesen egyértelmű volt, hogy elvállalod?

Szanitter Dávid: Régóta érdekel a színház másik oldala is, már főiskolás koromban is volt bennem egy igény, hogy ne csak a színészettel foglalkozzam. Három évvel ezelőtt adódott egy hasonló helyzet, rendeztem egy egyszemélyes darabot, bár, ezt nem is rendezésnek hívom, inkább koordinálásnak, vagy félig külső segítségnek. Tudtam, hogy Dóri nagyon jól ír. Az, hogy ezek az írások nem jók, vagy Dóri olyan irányban gondolkodik, ami nekem nem tetszik, vagy nem értek egyet, az föl sem merült bennem. Látatlanban igent mondtam, biztos voltam benne, hogy olyan anyagon fogunk dolgozni, ami színvonalas, átgondolt és színházilag jól kezelhető. Volt a kezünkben egy csomó írás, amiket elkezdtünk egymás után rakosgatni. Rengeteg ötletünk volt, mindent százféleképpen átbeszéltünk, hiszen nem egy drámai szövegről volt szó, hanem nekünk kellett kitalálni az anyag dramaturgiáját.

- Mindenben egyetértettetek?

SzD: Nem voltak nagy nézetkülönbségek, de persze nem bólogattunk folyamatosan egymásnak. Elsősorban azt szerettem volna, ha Dóri azt csinálná, amit szeretne, legyen az egész olyan, mint amilyen ő maga. De ha valamiről úgy éreztem, hogy máshogy jobb lenne, azt megmondtam. És ő ezt el is várta tőlem.

- Egyáltalán nem gondoltatok arra, hogy mégiscsak dramatizálni kellene ezt az anyagot?

Létay Dóra: Nem tett volna jót az írásoknak, ha mindenáron írtunk volna belőlük egy monodrámát, aminek van konkrét helyszíne, ideje, cselekménye, szereplője, viszonyai... Egész egyszerűen szerettem volna csinálni valamit az írásaimból, ehhez Dávid csatlakozott. És bíztunk egymásban. Mielőtt elkezdtünk próbálni, egy hónapig zenéket hallgattunk, beszélgettünk, képeket néztünk, olvasgattuk a szövegeket. És egyszer csak kiadta magát, hogy színpadilag melyik szöveg érdekes és jó. Bíztunk abban, hogy ha ezekhez a különböző emberi történetekhez, belső utazásokhoz hozzátesszük a színház eszközeit, a fényt, a hangot, a zenét, akkor ez átélhető lesz a nézők számára.

SzD: Ahogy pakolgattuk a szövegeket, kialakult a dolog érzelmi dramaturgiája, lett egy íve; gondolatilag és érzelmileg eljutottunk valahová. És nagyon reméljük, hogy aki ott ül, az megérzi ezt az ívet.

- Fontos volt szem előtt tartani, hogy ezek Dóri szövegei, és nagyjából az ő életéről szólnak, vagy ettől teljesen elvonatkoztattatok?

SzD: A kezdetektől az volt az egyetlen biztos pontunk, hogy ne úgy kezeljük az anyagot, mint egy naplót, egy intim szöveghalmazt.

LD: Az, hogy én írtam le, nem azt jelenti, hogy ez a saját életem lenne. Egyébként pedig, ha megszólítja az embereket, akkor teljesen mindegy, hogy ez kinek az élete. Volt már belőle két előadás, és az volt a legnagyobb élményem, hogy senki nem kérdezte meg, hogy ez vagy az tényleg így történt-e. Inkább elkezdték mesélni a saját édesanyjukhoz való viszonyukat, a saját nyaralásukat, a saját élményeiket, mert eszükbe jutott arról, amit én leírtam. Úgyhogy azt hiszem, az előadásnak sikerült túllépnie a magánügyön.

SzD: Sok apró érzelmi bomba van benne, és mindenki más momentumot érez magáénak. Ha minden néző csak három, négy, öt dolgot elvisz magával, az már nekünk nagyon jó.

- Voltak olyan nézői vélemények, hogy nagyon "csajos" az anyag...

SzD: Nekem semmi bajom nem volt vele, egy pillanatig sem álltam értetlenül a mondatok előtt. A férfi és a női lélek mindenkiben benne van. És egyáltalán nem baj, ha egy férfilélek kap egy nőiesebb színpadi megszólalást. Talán egy másfajta rálátást is szerezhet a másik oldalra...

- A Tháliában volt a bemutató, hogy került most mégis a Shure-ba?

LD: A Tháliában bepróbálhattuk, de a bemutató utánra már nem szólt az együttműködés. Viszont mindenképp szerettem volna tovább játszani, és azonnal a Budapesti Kamaraszínház ugrott be. Ott voltam gyakorlaton, nagyon jó volt a társulat. Nekem ott indult el a színház, ott tanultam meg az alapokat: hogyan kell bejönni a színpadra, hogyan kell egy ruhában megállni, hogyan fessem magam... Az igazgató, Szűcs Miklós nagyon barátságosan fogadott. Megnézte a dvd-t, elolvasta szöveget, tetszett neki, technikailag is passzolt a térbe, úgyhogy azt mondta, mehet. És nagyon jó érzés, hogy a műszak is emlékszik rám. Olyan, mintha nem telt volna el tizennyolc év. Persze, eltelt, és mindenki változott, de mégis, visszacsöppentem arra a helyre, ahonnan indultam, és aminek nagyon sokat köszönhetek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

„Úgy érzem, ez lesz életem legfontosabb munkája” – Interjú Szász Jánossal

Szász János új filmjét, az Utas és holdvilágot készíti elő, de előtte még megrendezte Örkény Macskajátékát a Nemzeti Színházban, Udvaros Dorottya és Bánsági Ildikó főszereplésével. A december végi bemutatót megelőzően kérdeztük.
Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Könyv

Bartis Attilának adják a Bartók Imre által visszautasított Térey-díjat

Ezzel az író lesz a 45. Térey-ösztöndíjas, miután Bartók nem kívánt élni az ösztöndíj kínálta lehetőséggel - közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szerdán.
Zenés színház

Világhírű baritonunk – 80 éves Miller Lajos

A hetvenes években aratta első komoly sikereit az Operaház színpadán, és baritonszerepekben sokak szívébe belopta magát. Európa és Amerika legrangosabb operaházaiban énekelt, az utóbbi években pedig a magyar vidéken szervezett koncerteket. Miller Lajost köszöntjük.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház hír

Kaposvári díszpolgár lett Molnár Piroska

A Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a Nemzet Színésze szerdán kapta meg a kitüntetést a város polgármesterétől.
Színház hír

Négy és fél milliót gyűjtött a függetleneknek az Örkény Színház

A magyar kultúra napján megtartott felolvasóest és az adventi időszakban értékesített fotósorozat bevételét pályakezdő függetleneknek ajánlották fel.
Színház interjú

„Úgy érzem, ez lesz életem legfontosabb munkája” – Interjú Szász Jánossal

Szász János új filmjét, az Utas és holdvilágot készíti elő, de előtte még megrendezte Örkény Macskajátékát a Nemzeti Színházban, Udvaros Dorottya és Bánsági Ildikó főszereplésével. A december végi bemutatót megelőzően kérdeztük.
Színház hír

Felújítják a Merlin Színházat

A közel tíz éve üresen álló épület felújítását Karácsony Gergely főpolgármester a kultúra napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón jelentette be.
Színház ajánló

A Lila ákác és az Európa Kiadó

Habos-babos szerelmi történet helyett a mai korra rímelő probléma kerül fókuszba Telihay Péter rendezésében, amelynek január 29-i előadása után meglepetéssel készül a József Attila Színház.