Színház

Benedek Miklós: "Sose játszottam Rómeókat"

2012.12.07. 07:00
Ajánlom
Először játszik együtt színpadon Gálvölgyi Jánossal a Madách Színház új előadásában Benedek Miklós. A Napsugár fiúk Alfredja a közös munkával kapcsolatos várakozásain túl arról is mesélt, milyen egy jó színészpartner és sikeres lehet-e ma a kabaré.

- Szirtes Tamással dolgozott már együtt Neil Simon-darabban, a Mezítláb a parkban című előadásban, de nem ez volt az első rendezés, amiben találkoztak, hiszen a főiskolán, '69-ben, Az Angyalok nem játszanak flippertben már rendezte önt Szirtes. Emlékszik erre?

- Hogyne. Egy szálkásszőrű angol vizslát játszottam. A darab egy fiatalemberről szólt, akinek semmi nem sikerül az életben, majd egyszer csak nem bírja tovább és kutyává változik. Nekem vizsgaelőadásom, neki pedig talán diplomarendezése. Akkor találkoztam Szirtessel mint rendezővel először, aztán hosszabb szünet után a Madách Kamarában, ahol A férfi, akit szeretek című előadást - Álmási Évával, Für Anikóval és Dengyel Ivánnal -  egész nyáron játszottunk, rekkenő hőségben - akkor vezették be a Kamarában a hűtött nézőtér-fűtött színpadi rendszert. Sorozatban negyvenszer ment az előadás a nyáron, a következő évben pedig a Miért nem marad reggelire? futott sikerrel. Mindkét darabot nagyon szerettem.

- Schütz Ilával a főiskolán több előadásban is játszott, de nem lett állandó partnere. A Madách Színházban most Gálvölgyi János a párja, korábban viszont Szacsvay Lászlóval alkottak hosszú évekig egy párost, és jelenleg is együtt láthatók A nagy négyesben.

- Schützivel sokat játszottam a főiskolán. Idősebbeknek néztünk ki a korunknál, ezért ránk lehetett osztani az öregebb szerepeket. Szacsival pedig ez egy több mint negyvenéves barátság, ami a Budapest Orfeum próbái környékén kezdődött. Hosszú évtizedeken át dolgoztunk ugyanott, előbb a Nemzeti Színházban, később a Katonában. Nagyon sok estét töltöttünk már el együtt.

- Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó partner legyen?

- Hosszú idők tapasztalata összegzi azt, hogy mi a jó partnerség. Nagyon fontos ez mind a saját sikerünk, mind az egész előadás sikere szempontjából. Sokat lehet a másik szeméből kiolvasni, jól lehet közösen improvizálni. Ugyanakkor nagyon hátráltathat egy magamutogató, folyton szólózó partner, aki csak magával van elfoglalva. A legfontosabb, hogy odafigyeljünk, a másik mit mond.

- Gálvölgyi Jánossal évtizedek óta ismerik egymást, eddig mégsem találkoztak színpadon. Hogy lehet ez?

- Annak idején nagyon nehezen lehetett átmenni egy másik színházba játszani. Nem engedték a direktorok, hogy egy színész máshol arasson sikert. Ez valahol természetes, de néha azért jó együtt dolgozni másokkal is. Szerencsére nekem megadatott az, hogy elég sok színházban játszhattam, és sok partnerem is volt, János mégis kimaradt. Most játszunk majd először együtt színpadon ebben a bonyolult és szép vígjátékban. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fogunk működni, van-e még bennem annyi fiatalság, hogy tudjak menni János játéka után. Topon kell lenni.

- Hogyan fogadta a mostani felkérést. Nem túl "fiatal" ehhez a szerephez?

- Nem hiszem. A nagy négyest is játszom, amiben szintén egy kicsit fiatalabbak vagyunk, mint ahogy meg lett írva. Talán nem is annyira kor kérdése.

- A nagy négyesben operaénekeseket látunk, akik egy otthonban élnek együtt. Ön szerint mikor kell visszavonulni?

- Ezt mindenki egyénileg kell, hogy eldöntse. Hála Istennek itt még nem tartok. Valószínűleg nagy teher az, amikor az ember már nem tudja megtanulni a szöveget. A színház mindig is stresszes hely volt. Még a háromszázadik Hippolytnál is érződött a szívverésem, mielőtt beléptem a színpadra, de aztán ott ez megnyugszik. Nehéz kérdés, mert ugyanakkor éltetőelem is a színpad. Szükséges és kell is a színésznek, mert rémes otthon ülni, és évekig nem csinálni semmit. Kálmán György például egyszer csak azt mondta, soha többet nem lép közönség elé, és nem megy színházba sem. Nem is jött. Szegény elég korán meg is halt. Egy színész attól is zaklatott állapotba kerül, ha színpadon van, és attól is, ha nincs.

- A Napsugár fiúk pont arról szól, hogyan győzzünk meg valakit a visszatérésről, aki már eldöntötte, hogy otthagyja a színpadot. Hogyan tud belehelyezkedni ebbe az szerepbe?

- Nagyon nehéz ezt eljátszani. Ebben a darabban sok szépséget, romantikát, groteszkséget, bántódást, sértődöttséget, veszekedést is látok, túl azon, hogy egy vígjáték. Nem szabad abba a csapdába esnünk, hogy csak bohózatként játsszuk. Ez lényegében egy szerelmi történet, szoros küzdelem egymással, a se veled, se nélküled helyzet. Hallottuk annak idején, hogyan veszett össze Herczeg Jenő és Komlós Vilmos - Hacsek és Sajó -, akik végül már csak a színpadon szóltak hozzá a másikhoz. Valószínűleg Neil Simon is pontosan ismerte a színészek bonyolult lelkivilágát, és ha ezt tudjuk valahogy hozni, akkor szerintem nyert ügyünk van.

- Említette, hogy már fiatalon is inkább az idősebb karaktereket osztották önre. Emiatt talán könnyebb volt elfogadni az öregedést a szerepeken keresztül?

- Sose játszottam Rómeókat. Egyszer ugrottam be Baradlay Richárd szerepére kezdő színész koromban, de azzal is sokat kellett küzdenem. Engem mindig is a karakterszerepek izgattak, ahol bele lehet bújni valakinek a bőrébe, és lehetek kicsit hajlottabb hátú is, nem kell olyan nagyon kimutatni a hős szerelemes vonalat. Ha azt a szót használom, hogy színjáték, akkor az én fejemben ennek a „karakterezés" sokkal jobban megfelel. Színesebb, izgalmasabb és bonyolultabb, mint csak egyfajta hőst játszani.

-'74-ben Szirtes Tamás már megrendezte ezt a darabot, akkor Feleki Kamill és Balázs Samu közt annyira megromlott a viszony, hogy a magánéletben csak üzengettek egymásnak. Lehet ilyen hatása is az előadásnak?

- Azért ez nem egy Macbeth. Arra szokták mondani, hogy mindig tragédia történik. Nem hiszem, hogy mi összevesznénk, nem vagyok az a haragvó típus. Mindenfajta félreértést, előítéletet, modorosságot lehet tisztázni. Az a kérdés, ezt hogyan tesszük. János korábban sokat művelte a paródiát, mégpedig úgy, hogy mindig belebújt annak az embernek a bőre, akit épp parodizált, és a lényegét emelte ki. Ez az előadás a színpadon eltöltött negyven év összegzése, János egyedi színészetének és szellemességének a találkozása az én - ahogy mondani szokták - „angolos" humorommal, viselkedésemmel. Sok minden kiderülhet egy ilyen Napsugár fiúkban.

- Az angol humor mellett a polgári kabaré is eszünkbe juthat a neve kapcsán, hiszen ez apai örökség, amit ön ápol is: most készül a Tháliában Bombaüzlet címen rendezni egy előadást a pesti kabaréról. Ha visszakapcsolódunk A Napsugár fiúkhoz, ebben is az a kérdés, hogy valami, ami nagyon sikeres volt a múltban, be tud-e újra robbanni. Ön szerint a kabarénak még lehet olyan népszerűsége, mint régen volt?

- Nem hiszek benne, és ezt tapasztalatból mondom. Jánossal mindketten rengeteg kabaréban játszottunk. Máson nevettek a hetvenes években, másként néztek a nyolcvanas- és kilencvenes években is. Nagyon szkeptikus vagyok, visszajöhet-e még az a fajta polgári miliő, ami a magyar kabarét jellemezte - gondolok itt Nagy Endrére, Gábor Andorra vagy Békeffire. Az igazi kabarétréfákban filozófia van, politika, konfliktus, dráma. Erre ma már valahogy nincs idő. Nézze meg a reklámokat vagy akár a stand-uposokat. Mindent gyorsan kell, hamar túl lenni rajta. Az már, hogy végigüljenek egy tízperces kabarét, aminek van eleje, közepe és vége nem működik. Nem igazán bízom ebben, pedig azon vagyok. Azért is csinálom már sok éve, mert szeretném, ha csak tíz ember lenne, aki azt mondja, ez még mindig jó. Ez a fajta színház nekem a vérembe ivódott gyerekkoromban. És bár mindig megígérem, hogy sose csinálok többet, most megint belevágtam egy újabba. De pontosan ezt a kérdést vetem föl én is, hogy szükség van-e rá, temessük-e vagy sem. Én valahol a kettő között vacilálok: el is temetem magamban, de mégis próbálom újjáéleszteni.

- Viszik tovább az egyetemisták?

- Húsz éven át elég sokat tanítottam ezt, és a növendékek mindig kérték, hogy hagy csináljanak valami olyasmit, mint ami az orfeum volt. A kabarén keresztül meg lehet tanulni egy játékstílust, a ritmust, eleganciát, poénmondást, ami aztán máshol is hasznos tud lenni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Tánc

Abbahagyja a balettet, és búcsúzik a színpadtól Leblanc Gergely

A 31 éves balettművész az Operaház videójában beszélt arról, hogy elbúcsúzik a színpadtól, és a továbbiakban a háttérben fogja segíteni a Magyar Nemzeti Balett munkáját.
Könyv

Megmenekülhet Esterházy Péter egykori otthona

Alkotóházként születhet újjá a 2016-ban elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író egykori, rómaifürdői családi háza.
Klasszikus

Balázs Jánost, Harcsa Veronikát és Fischer Ivánt is elismerték az első alkalommal átadott Bartók Rádió Zenei Díjjal

A Bartók Rádió a tavalyi év kiemelkedő zenei teljesítményeinek elismeréseképpen először adta át díjait. A nagyszabású díjkiosztót a Bartók Rádió és a Duna május 25-én, az M5 kulturális csatorna május 26-án tűzi műsorra.
Klasszikus

Faültetéssel ünnepelte pályafutásának ötvenedik évfordulóját Kobayashi Ken-Ichiro

Egy japán cseresznyefát ültetett el a MÁV Szimfonikus Zenekar székházának kertjében nemzetközi karrierje ötvenedik évfordulója alkalmából a világhírű karmester, Kobayashi Ken-Ichiro.
Klasszikus

Bach-estre készül Ránki Dezső és az Anima Musicae

A sűrű májusi koncertszezon igazi különlegességet tartogat még a hónap végére is: a Klukon Edit, Ránki Dezső és Ránki Fülöp által megálmodott Csönd-zsák koncertek 14. hangversenyén J. S. Bach négy zongoraversenye csendül fel az Anima Musicae Kamarazenekarral közösen.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Chaplin és Einstein barátságának történetéről szól a Rózsavölgyi Szalon augusztusban érkező bemutatója

Megtartották a Rózsavölgyi Szalon soron következő bemutatója, az Albert és Charlie olvasópróbáját Ujj Mészáros Károly rendező vezetésével. Az augusztusi bemutatóban színpadra lép Epres Attila, Pál András és Nagy Dóra.
Színház hír

Komédia, horror és romantikus musical is helyet kapott a Karinthy Színház új évadában

A Nemzetközi Történetmesélő Fesztivállal, az első Karinthy New Wave Festivallal júniusban, az új évadban pedig több bemutatóval várja a közönséget a Karinthy Színház.
Színház ajánló

Milyen hatással van hat ember életére egy váratlan terhesség? – új bemutató a 6SZÍN-ben

Csákvári Krisztián írta és rendezte a 6SZÍN legújabb bemutatóját, amely egy váratlan terhesség körül forog. A Kontraszt című előadás története egy fiatal felnőtt férfi útkereséséről szól a modern világ talajvesztett zűrzavarában.
Színház interjú

Mindig van egy hajnal a konyhában – beszélgetés Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal

Valódi érzelmi hullámvasutat kínál a nézőknek a Rózsavölgyi Szalon április közepén bemutatott, Bármit mondhatsz című előadása, amelyben egy negyvenes házaspár próbálja tisztázni sok-sok év alatt felgyülemlett sérelmeiket egy reggelbe nyúló beszélgetés során. A két főszereplővel, Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal beszélgettünk.
Színház interjú

A művészet szabaddá tesz – interjú Venyige Sándorral

Pest megye legnagyobb szabadtéri összművészeti fesztiválját kínálja Budapesttől mindössze 25 kilométerre a Mézesvölgyi Nyár. A fesztivál alapító-igazgatóját, Venyige Sándort kérdeztük az idei programokról.