A Szutyok bemutatója 2010. március 29-én volt a Szkénében. Ma is játsszák. Pintér Béla és társulata egyik legsikeresebb munkája. 2011-ben részt vett és díjakat nyert a POSZT-on. Az író-rendező-társulatvezető a legjobb színpadi szövegét, a címszerepet alakító Szamosi Zsófia a legjobb női főszereplőét, Enyedi Éva pedig a legjobb női epizódszereplőét.

Szutyok - Vörösmarty Színház (Fotó/Forrás: Horváth Gábor)

Sokan elsősorban politikai parabolát láttak benne, és annak bátorságáért becsülték a szerzőt. Azóta akár profetikusnak is mondhatnánk, ha nem lettek volna már akkor is nagyon jól láthatók azok a tendenciák, szellemiségben, mentalitásban végbemenő folyamatok, amelyekről a mű politikai síkja szól. A Szutyok azonban nem csak és nem is elsősorban aktuálpolitikai iránydarab. Sokkal több húron szól, sokkal több szólama van. Az alaptörténet a gyerektelen házaspárról, akik kakukkfiókát vesznek a fészkükbe, hogy az végül Árpádsávos jelmezben és rasszista ideológiával tönkretegye őket, önmagában persze politikai természetű. Ehhez azonban társul a falusi kisközösség rajza és a színjátszó kör ábrázolása révén felidézett archaikus, balladai réteg.

Szutyok - Vörösmarty Színház (Fotó/Forrás: Horváth Gábor)

A pékség adóügyeitől a gyermekeit elhagyó Budai Ilona történetéig terjedő széles sávban halad a cselekmény. A két nagylányt örökbefogadó házaspár történetével párhuzamosan folyik a beteg feleségével bajlódó, dilettáns módon művészkedő, tehetségtelensége okán irigykedő Béla piszkálódása, miközben két öreg paraszt, Bandi bácsi és Pali bácsi folyamatosan kommentálja a történéseket. A színjátszó kör tagjaiként fontos szerepük van a különböző motívumok, cselekményszálak összekapcsolásában is, miközben a falu közvéleményét is közvetítik, amelyet természetesen felborzol a tekintélyes, értelmiséginek számító házaspár különös örökbefogadási ügye, az, hogy egy deviánsan viselkedő és egy cigánylányt hoznak közéjük.

Szutyok - Vörösmarty Színház (Fotó/Forrás: Horváth Gábor)

A tragikus vég sem pusztán egy komplikált helyzet elkerülhetetlen következménye. A zsidó pék nemcsak megöli, de kemencéjében el is égeti az életét feldúló, tönkretevő neveltjét. Ám az áldozat ő maga, aki mindent elvesztett, akitől mindent elvettek: asszonyt, szerelmet, gyereket, egzisztenciát. Bosszújával csak befejezi, teljessé teszi a veszteséglistát: hátralevő életét bizonyára börtönben tölti.

Hargitai Iván székesfehérvári rendezésében a közvetlen politikai él kissé tompult. A korszellem és a hatalom öntudatával visszatérő Szutyok egyenruhájáról hiányoznak a sávok. Legföljebb odaemlékezhetjük vagy -gondolhatjuk. Ennyiben az előadás nem ábrázolja, inkább igazolja a darab jövőbe látó erejét. Egyébként jó színvonalon jelenik meg a mű. Cziegler Balázs díszlete bonyolult deszkakonstrukciójával, aszimmetrikusan, mégis érzékelhető rendben haladó ösvényeivel betölti a Kozák András stúdió terét, a négy sarokban magába foglalva a nézők üléseit is. Fizikailag benne vagyunk a játék terében, bár ezt különösebben nem érzékeljük. Jól elkülönül viszont a főszereplő házaspár és a fokozatosan ellenlábasként feltűnő Béla életének színtere. Időnként fontos szerepet kap a középen megmaradt üres terület, ahová besereglő színiiskolások – végül már – groteszk álarcokban jelzik az előadás elemelt, jelképes elhangolásának szándékát. Kárpáti Enikő egy mai magyar falu jellegtelenségével öltöztette a játszókat. Réti Anikó csembaló hangú szintetizátorjátékkal ad ellenpontot a keserves világképhez.

A lélektani hitelre törekvő színészi játék gondosan kidolgozott. Egyed Attila befelé, némán szenvedő férfiként viseli a gyermektelenség bánatát, inkább csak mintha az asszony mellett állna, mintsem osztozna fájdalmában. A nehéz helyzeteket is igyekszik bölcsen tűrni. Az ő ideje a végső percekben, a veszteségek, a teljes összeomlás idején jön el. A hirtelen kirobbanó és önpusztító bosszúhoz hosszú és szinte észrevétlen út vezeti el. A halmozódó feszültséget fegyelmezetten kezelni próbáló férfi öncsalásának stációi. A várható, de mégsem várt robbanás óriási, az azt követő összeomlás nem kevésbé. Varga Gabriella a gyermekre hiába vágyó nő néma szenvedésétől, akaratos, hirtelen döntéseitől magától értetődő természetességgel jut el oda, hogy belesimuljon a korszellembe, hogy a diadalmaskodó Szutyokhoz pártoljon.

Szutyok - Vörösmarty Színház (Fotó/Forrás: Horváth Gábor)

Kádas József maszkkal és játékkal egyaránt pontosan hozza az irigy színvonaltalanságot, a politikai-ideológiai támaszt kereső dilettantizmust. Beteg felesége szerepében Blaskó Bori érzékenyen szenvedő, türelemmel lázadozó áldozat. Krisztik Csaba és Andrássy Máté nemcsak stílusosan adja a két jámbor öreget, de humorukat is pontos mértékkel adagolják, és jellemüket is megmutatják. Kozáry Ferenc több szerepben jó – tárgyilagos orvos, erélyes rendőr és az amatőr színjátszás kedélyes tudora (azaz Regős János). Kerkay Rita cigánylányként a jellem törékenységét, befolyásolhatóságát hozza felszínre, aminek fontos szerepe van a végső tragédiában. Pálya Pompónia lélektanilag nagyon alaposan, részletezve dolgozza ki a címszerepet. A frusztráltságból fakadó kisebbségi komplexust és a gátlástalan összeférhetetlenséget, a sérülékenységet és a sértettségből táplálkozó agresszivitást sokféle árnyalattal adagolva jut el a politikai hátterű önérvényesítési taktikáig.

A Szutyok székesfehérvári előadása nem olyan reveláció, mint az eredeti, de színvonalas és tanulságos este.