Színház

Bizonyos mondatokat nem lehet kimondani – Interjú Makranczi Zalánnal

2021.10.07. 09:05
Ajánlom
Évek óta szabadúszóként dolgozik, de fontos, hogy legyenek olyan fix pontok, mint például a Spinoza Színház, ahol a múlton keresztül tud szólni a jelenről. Az idei Spinoza Zsidó Fesztivál új bemutatója, a Mózes és Jézus Pesten apropóján beszélgettünk Makranczi Zalánnal hitről, színházról, szabadságról és kötődésekről.

Az idei Spinoza Zsidó Fesztiválon mutattátok be a Mózes és Jézus Pesten című darabot, s hosszabb idő után újra játsszátok a Herzl című drámát is. Összecseng a két előadás, amely hitről, zsidóságról, az ügyükért szenvedélyes emberekről is szól. Számodra is összekapcsolódik a két előadás?

Elsősorban a hit, a hitről való gondolkodás, amely nagyon jelen van mindkét előadásban. Herzl fanatikusan hitt a zsidó állam létrehozásában, a szétszóródott, többségében asszimilálódott zsidóságnak találkozókat, konferenciát szervezett, létrehozta a Cionista Bankot. Tudta, az erősödő antiszemitizmus miatt egyre nagyobb szükség van erre, szenvedélyesen hitt az ügyben, az életét tette rá fel. Ugyanígy

Mózes és Jézus is a hitre tették fel az életüket.

Mózes és Jézus, akik a ma Budapestjén találkoznak, szenvedéllyel vitatkoznak a vallásról, arról, kinek lett maradandóbb a műve. Évekkel ezelőtt rendezted meg a Haverom a Messiást, ami Jézusnak a kevésbé ismert éveit dolgozza fel. Az egykori rendezésed segített a mostani Jézus szerepedben?

Christopher Moore Biff evangéliuma című regényéből írtuk át Perczel Enikővel a Haverom a Messiást. A Mózes és Jézus-előadásban lényegében ugyanazt a Jézust próbáltam tovább vinni, annyiban más csak, hogy a rendezésem Jézus első harminc évéről szól, a míg mostani a halála utáni kétezer évről. Ott jelenidejűbb dolgot tudtam csinálni, a Mózes és Jézusban sokkal univerzálisabbat kellett képviselni. Schneider Zoltán a vehemensebb Mózes figurát játssza, Jézus a mindig megengedőbb. Ellenpontokat kerestünk, azokat mutatjuk meg. Mózes falakat épített, azon belül adott szabad „játékteret”, Jézus falakat bontott, kitágította a lehetőségeket.

BY6F2537-164128.jpg

Makranczi Zalán és Schneider Zoltán a Mózes és Jézus Pesten című előadásban (Fotó/Forrás: Véner Orsolya / Spinoza)

Budapesten találkozik a két vallásalapító, ami behozza az előadásba a mát, az itt valóságát, ebből a szemszögből válik izgalmassá a vitájuk. Hogyan tágította, aktualizálta, könnyítette a témát a jelenkori Budapest és az idősíkokkal való játék?

Nekem sokkal fontosabb volt, hogy ez a két ember mit kezd egymással, hogyan gondolkoznak, hogyan értelmezik az általuk képviselt vallást, még ha helyenként pamflet-szerűen akadnak is össze olyan hitbéli különbségek, amelyek a valóságban vérre menő vitákat szültek. Van egy meghatározó olvasmányélményem, Johannes Cassianus a sivatagi atyákról szóló könyve, aki az időszámítás előtti negyedik században végigjárta az egyiptomi sivatagi atyákat, s egy „riport-könyvet” készített velük, ami máig fennmaradt.

Nagyon izgalmas látni, mennyire máshogy, természetesebben éltek az akkoriak a hittel, hogyan gondoltak a vallásra.

A gyökereit látjuk. Az előadás könnyedebb formában, de ugyanezt teszi.

Talán nem csak az előadás Jézusa és Mózese, de ti is sokat vitatkozhattatok a próbák során ezekről a kérdésekről. Alakította ez a szövegkönyvet, a végső változatot?

Ez szinte természetes a Spinozában. A szövegkönyv csak egy váz, egy alap, amelyen – így volt a Herzlnél és a Pulitzer-előadásnál is – Sándor Anna, a szövegek írója (a Spinoza Színház igazgatója – a szerk.) nagy szabadságot hagy nekünk. Nekem nagyon jó ez, itt is tudtam, hogy miben szeretnék változtatni, hogyan akarom kicsit máshogy megformálni a szerepemet. Sok változtatáson keresztül készült el az előadás, kezdetben beletettünk rengeteg – a témához kapcsolódó – viccet, majd a bemutató előtt néhány nappal kihúztuk szinte az összeset. Folyamatosan alakítottuk.

BY6F2367-164128.jpg

Schneider Zoltán és Makranczi Zalán a Mózes és Jézus Pesten című előadásban (Fotó/Forrás: Véner Orsolya / Spinoza)

A darab két helyszíne a Margitsziget, majd a kávézó, ahol egy újságíró faggatja Mózest és Jézust. Ez adja az abszurditását is az előadásnak, maga a műfaji meghatározás – politikai kabaré – is ezt sugallja. Az alapkérdés, kettejük vitájának a tárgya, hogy ki alkotott maradandóbb művet.

Ez Sándor Anna ötlete volt, aki reflektálni akart a jelenre, arra, hogy mennyire eltávolodtunk az alapeszméktől, gondolatoktól, a hittől. Mózes törvényei az akkori hétköznapok alapvető szabályai voltak, a túlélés fontos törvényei. Ezer évvel később Jézus ezeken finomított. A darab első része a kettejük hitvitája, a ránk maradt törvényekből, vallási tételekből villantunk fel olyan kérdéseket, amelyeken ma is érdemes elgondolkodni. A második rész a jelen, ahol egy kávéházban kérdezi őket egy újságíró. Ez valóban a kabaré eszközeivel dolgozik. Hogy politikai kabaré, azt kevésbé gondolom. Jézus azt mondja a darabban Mózesnak, ha te nem vagy, én sem tudom elvégezni a feladatomat, nélküled nem sikerült volna. Erről szól a történet is: hogy

ebben az élet nevű játékban nagyon egymásra vagyunk utalva. Egy társasjáték résztvevői vagyunk.

A művészeti ágak annyiféleképpen ábrázolták őket, de létezik talán egy elfogadott „prototípus”. Ez segítség volt vagy az alapoktól kellett felépíteni a saját Jézus-karakteredet?

Nem igazán éltem az előképekkel, nem járt a fejemben például a Krisztus utolsó megkísértése című film. Azt mindenképpen tudni kell, hogyha az ember kimond egy mondatot, az a kulturális térben milyen hullámokat vet. Ha bejön egy Jézus és letolja a nadrágját, az blaszfémia, olyan nem történhet meg. Tisztában kell lenni azzal, hogy bizonyos mondatokat nem lehet kimondani.

BY6F2419-164128.jpg

Makranczi Zalán és Schneider Zoltán a Mózes és Jézus Pesten című előadásban (Fotó/Forrás: Véner Orsolya / Spinoza)

Mégis épp Scorsese filmjét említetted, aki a határait feszegeti a témának. Az emberit, az olykor esendőt, a hibáival együtt szerethetőt mutatja.

De Scorsese sem ment el odáig, hogy kimondja. Bennem is vívódott az Isten fia és az ember figurájának bemutatása. Tizennyolc évesen, amikor felvettek a Nemzeti Színi Akadémiára, úgy éreztem, sok mindet tudok már a színházról. Gaál Erzsi osztályfőnökömtől rengeteget tanultunk, közben folyamatosan játszottunk a nagyszínpadon az akkori legnagyobb mogulokkal, Tolnai Klárival, Bessenyeivel, Agárdy Gáborral.

Elbizonytalanodtam, melyik is az igazi színház.

Rá kellett jönnöm, mindkettő az, csak más közönségnek szól, más eszközöket használunk. Azt hiszem, úgy tudtam életben maradni a pályán, hogy elfogadtam mind a kettőt. Valahogy így formáltam Jézus figuráját is, aki ebből a kettősségből teremtett harmóniát.

Mennyire van az előadásnak hatalmi, politikai felhangja is?

Ma mindennek van politikai színe is, mert felülről mindenből politikát csinálnak. Végtelenül károsnak tartom, hogy ez mindenhova beszivárog. Kell, hogy maradjon az embereknek olyan privát szférája, ahova semmilyen hatalom nem tudja betenni a lábát. Mózesként és Jézusként is erről vitatkozunk leginkább: arról, hol van az igaz hit, s mi az, ami csak üres szó marad.

Az igaz hit képesség arra, hogy az ember rá tudjon csodálkozni a világra.

Herzl3-164128.jpg

Makranczi Zalán a Herzl című előadásban (Fotó/Forrás: Véner Orsolya / Spinoza)

Ez történik a Herzl című darabban is, ahol Nordau, a pszichiáter rácsodálkozik arra a konok hitre, amit Herzl képvisel. Mindkét előadás szellemi óriások hitekben való vitáit mutatja meg.

Herzl lánglelkű karaktere sokkal közelebb áll Mózes figurájához. Sándor Anna megismerkedett Nordau egyik unokájával, aki őrzött néhány levet a Nordauval való beszélgetésükből. A levelezésből kiderül, Herzl kiálhatatlan ember volt, de az álmot, a zsidó állam megteremtését máshogy nem lehetett megvalósítani. Talán ez is volt az ő tragédiája, kevesen értették meg a saját korában. Nagy kérdés, hogy ebben a rövidre szabott életben valójában mi éri meg, miért éri meg küzdeni. Herzl mindent beáldozott, családot, gyerekeket, s úgy halt meg, hogy kudarc volt, amiért egy életen át harcolt. Csak halála után évtizedekkel tértek vissza az elképzeléseihez, s hozták létre az új államot.

Számos kőszínházi társulat után néhány évvel ezelőtt a szabadúszást választottad, de függetlenként is valahogy keresed az állandókat. A Spinozában évek óta ugyanazzal a csapattal, Sándor Annával, Czeizel Gábor rendezővel dolgozol. A szabadság mellett kellenek ezek az állandóságok is?

A karantén alatt újra kellett gondolnom a szakmámhoz való viszonyomat, mindazt, ami nekem a színházat jelenti. Egészen addig

abban éltem, hogy előadás soha nem maradhat el, és most mégis azzal szembesültünk, hogy dehogynem.

A Nemzeti Színházban csúcsra voltunk járatva, hibázni nem lehetett, minden előadásnak tökéletesnek kellett lennie. Csak a színház volt, s amikor a Nemzetinek vége lett, ott maradt valami hatalmas üresség. Ezért is jöttem el később Székesfehérvárról, mert úgy éreztem, a kőszínházi keretek között megtébolyodnék. De csak az alternatívokat sem tudtam elképzelni, ki kellett találnom valami saját utat, amiben jelen idejűen tudok részt venni. Ezt találtam meg a Spinozában, ahol arra szövetkezünk, hogy a múlton keresztül beszéljünk a jelenről. Mint a Szókratész védőbeszéde, hogy újra és újra elmondjuk.

IMG_4758-20-164128.jpg

Gyabronka József és Makranczi Zalán a Herzl című előadásban (Fotó/Forrás: Véner Orsolya / Spinoza)

A Szókratész-előadás azért is fontos neked, mert egyedül lehetsz a színpadon egy szöveggel? Az említett elbizonytalanodásodban egyfajta kihívás is.

Már mindenféle produkcióban játszottam, ez volt az egyedüli forma, amit nem próbáltam. Vágytam rá, meg ultimátum is volt számomra, ha tudok a Szókratésszel érvényest adni, megfogni a közönséget, akkor maradok a szakmában, ha nem, akkor váltok. Úgy éreztem, mindent egy lapra tettem fel. Állok a színpadon, körbeülnek a nézők, próbálom megvédeni az igazamat. Minden előadásban az életemért küzdök.

A Mózes és Jézus Pesten című előadást legközelebb október 19-én és 28-án láthatják a Spinoza Színházban.

További információ és jegyvásárlás ide kattintva! >>>

Fejléckép: Makranczi Zalán (fotó: Forgács Bea / Spinoza)

Támogatott tartalom.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Színház

Két hét múlva megnyílik Budapest legújabb magánszínháza, a Bástya Színház

Február 20-án megnyitja kapuit a Bástya Színház. A hetedik kerületi, az egykori Bástya mozi épületében működő, 90 férőhelyes stúdiószínház célja, hogy friss előadásokkal és különböző műfajokkal gazdagítsa Budapest kulturális kínálatát.
Jazz/World

Ajtai Péter: „Édesanyám kinyitotta a telefonkönyvet, és másnap már mentem bőgőórára”

Improvizációesztétikából doktorált, tanult klasszikus zenét, hagyományos jazzt, ma már legfőképpen free jazzt vagy szabad improvizációs zenét játszik. Tanít, számos zenekarban muzsikál, egy százhúsz éves bőgőt nyüstöl. Ajtai Péter bőgőssel beszélgettünk.
Színház

Hatott az összefogás: 80 milliós támogatást ad a minisztérium Gobbi Hilda nyaralójának helyreállítására

Alkotóházként újul meg Gobbi Hilda visegrádi villája, a Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése alapján 80 millió forintos támogatásban részesül az épületet tulajdonló alapítvány.
Vizuál

Magyar filmesek Orbán Viktornak: „A független film Magyarországon nem választás, hanem kényszerpálya”

„A független film nálunk fillérenként összegereblyézett, minimális költségvetésű vállalkozás, amit a hivatásszeretet és a filmcsinálás féktelen vágya hoz létre a rendező, a producer, a színészek és a stáb többnyire ingyenes munkájával, méltatlan feltételek között” – olvasható a nyílt levélben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Színház hír

Felvételt hirdet a Momentán Műhely

A Momentán Társulat 18-26 éves fiataloknak szóló improvizációs színházi alkotóműhelye felvételt hirdet. Olyanok jelentkezését várják, akik szeretnének egy fiatal alkotóközösség tagjai lenni, improvizációs színházi technikákat elsajátítani, és egy csapatban álmodnák és valósítanák meg különböző kreatív ötleteiket.
Színház ajánló

A hazai és nemzetközi bábművészeti élet legkiválóbb előadói érkeznek Veszprémbe

A Kabóca Bábszínház első alkalommal rendezi meg a Veszprémi Nemzetközi Felnőttbábfesztivált, amely három napra a nemzetközi bábművészet figyelmének középpontjába állítja a várost. A Tradíció és Innováció alcímű fesztivál február 7. és 9. között várja az érdeklődőket.
Színház hír

Két hét múlva megnyílik Budapest legújabb magánszínháza, a Bástya Színház

Február 20-án megnyitja kapuit a Bástya Színház. A hetedik kerületi, az egykori Bástya mozi épületében működő, 90 férőhelyes stúdiószínház célja, hogy friss előadásokkal és különböző műfajokkal gazdagítsa Budapest kulturális kínálatát.
Színház ajánló

Agatha Christie-krimit mutat be a Veres 1 Színház Simon Kornél rendezésében

Megkezdődtek Az Ackroyd-gyilkosság próbái a Veres 1 Színházban. A krimit, amely Agatha Christie számára meghozta a világhírnevet, Simon Kornél állítja színpadra. Az áprilistól látható előadásban Poirot szerepében Kálid Artúrral találkozhat a közönség, partnerei között található Szabó P. Szilveszter és Száraz Dénes is.