A Magyar Színházi Társaság (MSZT) rendkívüli közgyűlést tartott június 22-én. A szakmai szervezethez újabb intézmények csatlakoztak – most először számos határon túli társulás is –, illetve stratégiai szakmai együttműködést alakított ki az MSZT és „Az 1989 után született színházi alkotók” közössége. Tisztújítás is zajlott az MSZT elnökségében. A közgyűlést követően került sor a szakmai konzultációs fórumra a Magyar Színházi Társaság szervezésében: 16 munkacsoport tartott beszámolót azokról a műhelymunkákról, amelyek egy hónapja indultak az előadóművészeti Szakmai Egyeztető Fórum főbb megállapításaihoz és az MSZT által összeállított kulturális javaslatcsomaghoz kapcsolódva. A munkacsoportok anyaga is beépül abba a stratégiai koncepcióba, amelyet a Magyar Színházi Társaság az új évad kezdetekor szeretne nyilvánosan is bemutatni, egyben a kultúrpolitika szereplőinek átnyújtani.
Újabb színházi és más előadóművészeti intézmények, társulások csatlakoztak a Magyar Színházi Társasághoz, amelynek így ma már csaknem 100 tagja van.
Az újonnan felvettek: Art-Színtér, Csíki Játékszín (Csíkszereda), Csiky Gergely Állami Magyar Színház (Temesvár), Figura Stúdió Színház (Gyergyószentmiklós), Jászai Mari Színház, Kortárs Táncért és Jelölő Színházért Alapítvány, Körúti Színház, Muzeológiai és Színháztudományi Társaság, Szigligeti Színház (Nagyvárad), Tomcsa Sándor Színház (Székelyudvarhely), Udvartér Színház (Kézdivásárhely), Zichy Szín-Műhely.
Hegedűs D. Géza a rendkívüli közgyűlésen (Fotó/Forrás: Juhász Éva / MSZT)
A csatlakozó erdélyi intézmények vezetői egyaránt hangsúlyozták: szerintük az MSZT olyan szakmai közösség, amely a teljes magyar nyelvű színházi közeg érdekeit képviseli, s egyetértenek a Társaságnak a kulturális és színházi rendszer fejlesztésére irányuló törekvéseivel.
A határon túli magyar színházak nem szimbolikus jelenlétet látnak ebben a kapcsolódásban, hanem végre valódi szakmai partnerséget.
Mindemellett stratégiai együttműködést alakított ki az MSZT és „Az 1989 után született színházi alkotók” közössége: képviseletükben Siflis Anna elmondta, egy újonnan formálódó szakmai közösség számára komoly jelentősége van annak, ha tapasztalt és megújulásra képes intézmények, szervezetek, szakemberek támogatják a munkájukat – teret adva a véleményüknek, bevonva őket a közös gondolkodásba.
Barnák László (Szegedi Nemzeti Színház) és Szládek Kata az MSZT ügyvezető titkára (Fotó/Forrás: Juhász Éva / MSZT)
Az MSZT rendkívüli közgyűlésén tisztújítás is zajlott: a tizenkét fős elnökségbe egyhangú szavazással beválasztották Benkő Nórát, a Városmajori Szabadtéri Színpad igazgatóját a fővárosi színházak, Ellinger Edinát, a Budapest Bábszínház igazgatóját a bábművészek, Rozgonyi-Kulcsár Viktóriát, a Füge Egyesület ügyvezető elnökét a függetlenek képviseletében. Bodor Johanna, a Magyar Színházi Társaság elnöke megköszönte a leköszönő elnökségi tagok – Asbóth Anikó, Sztarenki Pál, Viktor Balázs – munkáját, s egyben azt is jelezte, továbbra is számít rájuk.
Bodor Johanna a tagságnak arról is beszélt, hogy Tarr Zoltán miniszter úrnak három hete küldött levelet a szabályszerűen benyújtott működési, többlettámogatási, esetleg NKA-pályázatokhoz kapcsolódó, jogszerűen megítélt támogatások kapcsán, és kérte ezek mielőbbi folyósítását.
Ellinger Edina (Budapest Bábszínház) (Fotó/Forrás: Juhász Éva / MSZT)
A közgyűlést követően, szakmai konzultációs fórummá alakulva – az MSZT szervezésében – 16 munkacsoport tartott beszámolót azokról a műhelymunkákról, amelyek egy hónapja indultak az előadóművészeti Szakmai Egyeztető Fórum főbb megállapításaihoz és az MSZT által összeállított kulturális javaslatcsomaghoz kapcsolódva. A májusi Fórum – a Magyar Színházi Társaság kezdeményezésére – a Színházi Dolgozók Szakszervezetével, a MASZK Országos Színészegyesülettel és a Független Előadó-művészeti Szövetséggel partnerségben valósult meg. A mostani, június 22-i eseményen több mint százan vettek részt.
Kapcsolódó
„Végre nem egymásról, hanem egymással” – szakmai fórumot tartottak a színházcsinálók
Maratoni, többórás fórumot tartottak a színházcsinálók az Eötvös10-ben, csaknem 60 előadóművészeti és közművelődési szervezet részvételével zajlott az első széleskörű szakmai egyeztető fórum.
Bodor Johanna, az MSZT elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta: „A munkacsoportok összeállításakor tudatosan törekedtünk arra, hogy azok a lehető legszélesebb szakmai és társadalmi látószöget képviseljék. Fontos szempont volt az országos lefedettség, a generációk közötti egyensúly, a női és férfi nézőpontok megjelenése, valamint az, hogy a különböző működési formákban dolgozó színházi szakemberek egyaránt helyet kapjanak a közös munkában. Ez a szemlélet összhangban áll az európai szakmai gyakorlatokkal.
Célunk nem egy-egy részérdek vagy intézményi szempont képviselete, hanem az, hogy a teljes előadóművészeti terület tapasztalata és tudása jelen legyen a munkacsoportokban, amelyekben több mint 100 szakember dolgozik.
Külön figyeltünk arra is, hogy az egyes csoportokban részt vegyen a Színházi Dolgozók Szakszervezetének, a MASZK Országos Színészegyesületnek és a Független Előadó-művészeti Szövetségnek egy-egy képviselője, illetve a fiatalok véleményét is becsatornázzuk. A munkacsoportok feladata olyan alapkőszintű megállapítások és közös minimumok keresése, amelyekre szakpolitikai, jogalkotási vagy intézményi megoldások épülhetnek. Az MSZT azt képviseli: a magyar előadóművészet jövőjét érintő legfontosabb kérdésekben csak széles körű szakmai párbeszéd és közösen kialakított alapelvek mentén lehet tartós eredményeket elérni.”
Léner András (Fotó/Forrás: Juhász Éva / MSZT)
Léner András rendező, az MSZT elnökségének a munkacsoportok koordinálásával megbízott tagja elmondta: „Bár a részletes szakmai anyagok kidolgozása folytatódik, a munkacsoportok beszámolóiból már most kirajzolódnak azok a fő kérdéskörök, amelyek mentén az előadóművészeti terület megújítása elképzelhető.”
Dr. Békés Gergely (Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület) és Hegyi Barbara (Vígszínház) vezetésével az Országos Előadóművészeti Etikai Kódex Munkacsoport egy országos keretszabályozás előkészítésén dolgozik
– külön figyelemmel a szakmát érintő súlyos mentálhigiénés problémákra, a kiégés, a stressz és a hierarchikus működésből fakadó kiszolgáltatottság kérdéseire is.
Savanyu Gergelynek, a Színházi Dolgozók Szakszervezete elnökének a vezetésével a Méltányos és biztonságos munkakörnyezet Munkacsoport korszerű, a kockázatmegelőzést, a felelősségi viszonyokat és a biztonságos produkciótervezést előtérbe helyező szabályozási rendszer kidolgozását tartja szükségesnek.
Papp Tímea (Színházi Kritikusok Céhe) és Markó Róbert (Kabóca Bábszínház) (Fotó/Forrás: Juhász Éva / MSZT)
A Bábművészeti fejlesztés és kulturális sokszínűség Munkacsoport a Magyar Bábművészek Szövetségével együttműködésben dolgozik Ellinger Edina vezetésével. Megállapításuk szerint a bábszínház egyszerre művészeti intézmény, pedagógiai partner, közösségi tér és kulturális innovációs műhely, amely sajátos művészi nyelve révén olyan értékeket közvetít, amelyek a magyar kulturális élet egészének fejlődéséhez járulnak hozzá.
A Nemzetközi munkacsoport – Csató Kata (UNIMA Nemzetközi Bábművész Szövetség Magyar Központja) vezetésével – sok más mellett egy országos nemzetközi pályázati és fejlesztési adatbázis létrehozását javasolja, amely nemcsak művészeti projektekhez, hanem infrastruktúra-fejlesztéshez, energetikai korszerűsítéshez, akadálymentesítéshez, digitalizációhoz és nemzetközi mobilitáshoz is segítséget nyújt.
Barta Dóra és Nagy Zoltán (Fotó/Forrás: Juhász Éva / MSZT)
A Kulturális részvétel és közjó Munkacsoport – Gálvölgyi Dorka (Kult7) vezetésével, aki elküldte az észrevételeit a találkozóra – a közművelődés 21. századi szerepének kérdéseivel foglalkozik: a kultúra nem kizárólag intézményekben, hanem közösségekben jön létre, ezért a kulturális hozzáférés, az aktív részvétel és a helyi közösségek megerősítése a jövő kulturális stratégiájának meghatározó eleme lehet.
Az Orbán Eszter vezette Alkotói szabadság és kulturális értékteremtés Munkacsoport – erről Gáspár Anna számolt be – az alkotás szabadságának és jogvédelmének kérdését vizsgálja. Kiindulópontjuk szerint a művészeti szabadság nem kizárólag esztétikai vagy szakmai ügy, hanem jogi, intézményi, gazdasági és társadalmi feltételek összessége.
Berzsenyi Bellaagh Ádám (Budaörsi Latinovits Színház) (Fotó/Forrás: Juhász Éva / MSZT)
Léner András vezetésével a Kulturális hozzáférés és közösségi innováció Munkacsoport a szakmai együttműködések erősítését, a kulturális hozzáférés bővítését és az előadóművészeti terület hosszú távú fenntarthatóságát jelölte meg fő célként.
Rozgonyi-Kulcsár Viktória a Kulturális sokszínűség és közösségi élmények – fesztiválok Munkacsoport nevében arról beszélt, hogy a fesztiválok az előadóművészeti élet kiemelt közösségi találkozási pontjai, ugyanakkor az előadóművészeti törvény jelenleg több ponton nem egyértelmű a fesztiválok szerepét, feladatait és a minősítési rendszerekhez kapcsolódó elvárásokat illetően.
Rozgonyi-Kulcsár Viktória (Fotó/Forrás: Juhász Éva / MSZT)
Dr. Póka Júlia és Márkus Mihály (Játékszín) vezetésével a Finanszírozás Munkacsoport olyan rendszert vázolt fel, amelynek alapja az átláthatóság, kiszámíthatóság, tervezhetőség, a teljesítmény és minőség elismerése, valamint a források igazságos elosztása – egy hosszú távon fenntartható és megújulásra képes támogatási modell kialakítása.
A Nyitott kulturális hozzáférés és szabadtéri kultúra Munkacsoportot Nagy Viktor (Kultkikötő) vezeti. Munkájukról Pócza Zoltán (Kőszegi Várszínház) számolt be: olyan szakpolitikai javaslat előkészítésén dolgoznak, amely a szabadtéri színházak, továbbá a nemzetiségi színházak (minősítéssel nem rendelkező előadóművészeti szervezetek) számára kiszámítható, átlátható és szakmai alapú finanszírozást teremthet.
Pócza Zoltán (Fotó/Forrás: Juhász Éva / MSZT)
A Gyermek- és ifjúsági színházi Munkacsoport – Székely Andrea vezetésével – hangsúlyozta, hogy a társadalom 20 százaléka 18 év alatti, ezért a gyermek- és ifjúsági színház ügyét országos kulturális prioritásként kell kezelni. Szükséges a jelenlegi helyzet felülvizsgálata, és országosan is elismert, hiteles szakemberek bevonása az új koncepció kialakításába.
Dr. Upor László és Bagossy László vezetésével a Színházi, filmes és előadóművészeti oktatás Munkacsoport az oktatási rendszer sürgős szakpolitikai kérdéseit tekintette át, különös tekintettel a képzési struktúrák és a szakmai utánpótlás helyzetére.
Barnák László (Szegedi Nemzeti Színház) a Területi kulturális stabilitás és színházi finanszírozás Munkacsoport nevében a budapesti és vidéki színházak működési feltételeinek vizsgálatát ismertette. A munkacsoport a finanszírozási modellek, a fenntartói rendszerek, az infrastruktúra és a törvényi környezet összehasonlító elemzését végzi.
Barta Dóra és Nagy Zoltán (Fotó/Forrás: Juhász Éva / MSZT)
A Táncművészeti munkacsoport – Barta Dórának (Magyar Táncművészek Szövetsége társelnöke) és Nagy Zoltánnak (FESZ elnöke) vezetésével – egy komplex életpályamodell és átláthatóbb finanszírozási rendszer kialakítását tartja szükségesnek, figyelembe véve a táncos pálya sajátos, fizikailag korlátozott időtartamát.
A Művészeti életpálya és stabilitás Munkacsoport – Asbóth Anikó vezetésével – a teljes előadóművészeti terület életpályamodelljének alapelveit vizsgálja. A csoport célja olyan szakpolitikai és törvényalkotási javaslatok előkészítése, amelyek hosszú távon kiszámíthatóbb pályaképet biztosíthatnak a művészek számára. Egri Márta színművész felhívta a figyelmet arra is: az Ódry Árpád Művészotthon az idős színészek számára, a Jászai Mari Színészház a fiatal színészek számára adott lakhatási lehetőséget. Egyik sincs már.
Asbóth Anikó és Egri Márta (Fotó/Forrás: Juhász Éva / MSZT)
Zoltán Áron, a MASZK – Országos Színészegyesület elnöke a Színészek Munkacsoportjának nevében hangsúlyozta: a jelenlegi foglalkoztatási rendszer számos ponton kiszolgáltatott helyzetbe hozza a színészeket, különösen a szabadúszókat, és hosszú távon hozzájárul az alacsony nyugdíjakhoz, valamint a szociális biztonság hiányához.
A munkacsoport ezért egy kiszámíthatóbb színész-életpályamodell kialakítását, a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszer átgondolását, valamint a szabadúszók védelmét erősítő megoldások kidolgozását szorgalmazza.
Emellett fontosnak tartják a társulatok nagyobb szerepét az intézményvezetők kiválasztásában, a szakmai alapú pályázati rendszer megerősítését, valamint a színészek szerzői és jogdíjjogainak védelmét. Külön hangsúlyt kapott az is, hogy a mesterséges intelligencia a jövőben csak az érintett művészek hozzájárulásával és megfelelő díjazás mellett használhassa fel a hangjukat, képmásukat vagy művészi teljesítményüket.
Bodor Johanna a Magyar Színházi Társaság közgyűlésén (Fotó/Forrás: Juhász Éva / MSZT)
Bodor Johanna, az MSZT elnöke – aki a szakmai eseményt is vezette – zárszóként elmondta,
a javaslatok jelentős része összhangban áll az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa által elfogadott „Európa a kultúráért – Kultúra Európáért” című, történelmi jelentőségű nyilatkozattal,
amely első alkalommal rögzíti a három uniós intézmény közös kulturális jövőképét többek között: a művészi szabadság védelméről, a kulturális intézmények függetlenségéről, méltányos munkakörülményekről, kulturális szakemberek szociális biztonságáról, kulturális részvételről, művészeti oktatásról, mentális egészségről, a mesterséges intelligencia kulturális hatásairól. „A készülő javaslatcsomagunk illeszkedik a 21. századi európai kulturális gondolkodás fő irányaihoz”, jegyezte meg Bodor Johanna, s hozzátette: az átfogó dokumentumon nyáron még dolgoznak a munkacsoportok, és a koncepciót – vélhetően – az új évad kezdetekor mutatják be, és adják majd át a kulturális döntéshozóknak.
Fejléckép: Bodor Johanna (fotó / forrás: Juhász Éva / MSZT)
hírlevél
