Bodor Johanna: „Egy új kulturális rendszer elindításához a múlt feltárása elengedhetetlen”

A PEARLE az egyik legjelentősebb európai előadóművészeti szervezet. Elnöke, Francisca Carneiro Fernandes vezette a tanácskozást, aki a portugál PERFORMART előadó-művészeti szövetség elnöke, tagja az Európai Színházak Uniója (UTE) igazgatótanácsának is, így közvetlen rálátással rendelkezik az európai kulturális és előadóművészeti folyamatokra.

Magyarországról egyedüli résztvevőként és felszólalóként volt jelen a Magyar Színházi Társaság: Bodor Johanna, az MSZT elnöke és Orbán Eszter, a Színházi Dramaturgok Céhének társelnöke előadásukban azt mutatták be, hogyan kapcsolódnak a magyar színházi szakma reformelképzelései – intézményi autonómia, szakmai döntéshozatal, alkotói szabadság, kulturális dolgozók védelme, finanszírozás átláthatósága stb. – azokhoz a folyamatokhoz, amelyek ma egész Európában formálják a kulturális gondolkodást.

A konferencia számos fontos tapasztalatot hozott. Megismertünk olyan korszerű etikai modelleket és szabályozási gyakorlatokat, amelyek célja, hogy a kulturális intézményekben biztonságos, méltányos és kiszámítható munkakörnyezet jöjjön létre. Ezek az anyagok pszichológusok, szociológusok, viselkedéskutatók és színházi szakemberek közös munkájából születtek, és jól látható, hogy az Európai Unió ezen a területen is komoly szabályozási irányok kialakítására készül”, ismertette a tapasztalatokat Bodor Johanna.

Minderről közösségi médiás bejegyzésben számolt be a legszélesebb körű színházi szakmai ernyőszervezet:

„Az előadóművészet jövőjéről ma már nem lehet kizárólag finanszírozási, intézményi vagy művészeti szempontok alapján beszélni. Európában egyre inkább előtérbe kerül az intézményi kultúra kérdése is: hogyan működnek a szervezetek, milyen munkakörnyezetet biztosítanak,

miként védik a munkatársakat, és hogyan tudják összeegyeztetni a művészi szabadságot az emberi méltóság tiszteletével”, mondta Bodor Johanna a konferencián. Hozzátette: „Magyarországnak – és az új kulturális kormányzatnak – érdemes figyelemmel követnie ezeket a folyamatokat. A Magyar Színházi Társaság ezért országos előadóművészeti etikai kódex létrehozását szorgalmazza, amely egy korszerű, európai szintű etikai és működési környezet kialakításához vezethet. Mindezzel az MSZT által kezdeményezett Szakmai Egyeztető Fórum júniusi, második tanácskozásán is szeretnénk foglalkozni.” Fontos lenne kimondani: a közpénzből működő kulturális intézmények esetében az etikus működés nem mellékes erkölcsi ajánlás, hanem minőségi feltétel. „A jövő finanszírozási rendszerében az is számítson, hogy egy intézmény hogyan bánik a benne dolgozó emberekkel, van-e átlátható vezetői felelősség,

hangsúlyozta Bodor Johanna. Egyben jelezte, hogy a Magyar Színházi Társaság szükségesnek tartja az elmúlt tizenhat év színházi döntéseinek szakmai átvilágítását: „Véleményünk szerint vizsgálni kell a kinevezési gyakorlatokat, a finanszírozási döntéseket, az intézményi átalakításokat, a tulajdonosi és fenntartói változásokat, valamint azokat a folyamatokat is, amelyek során kulturális intézmények, állami vagyon vagy szakmai jogosítványok kerültek át az egyik szereplőtől a másikhoz. Egy új kulturális rendszer elindításához a múlt feltárása elengedhetetlen.”

Az elnök arról is beszélt, hogy Magyarország kulturális élete is jelentős változások előtt áll. Az intézményi és jogi keretek korszerű, szakmailag megalapozott kialakítása, kulturális egyediségünk megőrzése, a tehetség és az alkotói szabadság biztosítása, valamint az átlátható pályázati és intézményvezetői kinevezési rendszerek létrehozása – mind alapfeltételei a minőségi kulturális perspektívának.

A kulturális közpénz közpénzjellegét helyre kell állítani, a támogatási rendszernek a szakmai teljesítményt, a közösségi értéket és a társadalmi hasznosságot kell előtérbe helyeznie.

„A helsinki PEARLE-konferencia egyik legfontosabb tanulsága az, hogy az előadóművészet jövőjéről ma már nem lehet kizárólag finanszírozási, intézményi vagy művészeti szempontok alapján beszélni. Európában egyre inkább előtérbe kerül az intézményi kultúra kérdése is: hogyan működnek a szervezetek, milyen munkakörnyezetet biztosítanak, hogyan kezelik a hatalmi helyzeteket, miként védik a munkatársakat, és hogyan tudják összeegyeztetni a művészi szabadságot az emberi méltóság tiszteletével. Magyarországnak és az új kulturális kormányzatnak érdemes figyelemmel követnie ezeket a folyamatokat. A Magyar Színházi Társaság országos előadóművészeti etikai kódex létrehozását szorgalmazza, amely egy korszerű, európai szintű etikai és működési környezet kialakításához vezethet. Mindezzel az MSZT által kezdeményezett Szakmai Egyeztető Fórum júniusi, második tanácskozásán is szeretnénk foglalkozni – felkérve ehhez a társszervezeteket, többek között a SzíDoSzt, a MASZKot, a FESZt”, fogalmazott az MSZT elnöke, aki szerint érdemes lenne közösen megvizsgálni többek között azt is: hogyan lehet megelőzni a munkahelyi visszaéléseket és a hatalmi pozíciókból fakadó kiszolgáltatottságot; milyen panaszkezelési és mediációs rendszerek működnek Európa más országaiban; milyen vezetői kompetenciákra van szükség a 21. századi kulturális intézményekben; hogyan kapcsolódhat össze a művészi szabadság és a munkatársak biztonsága; miként lehet erősíteni a pályakezdő művészek, szabadúszók és háttérszakmákban dolgozók védelmét; hogyan jelenhet meg a szakmai minőség mellett az intézményi működés minősége is a kulturális értékelési rendszerekben.

„Fontos lenne kimondani:

A jövő finanszírozási rendszerében az is számítson, hogy egy intézmény hogyan bánik a benne dolgozó emberekkel, van-e átlátható vezetői felelősség, működik-e belső jelzőrendszer, biztosított-e a szakmai szabadság és a biztonságos, egészséges munkakörnyezet”, emelte ki Bodor Johanna.

A Magyar Színházi Társaság posztjában leszögezi: mindig is következetesen és nyilvánosan képviselt olyan alapelveket, amelyek túlmutatnak egy-egy konkrét ügyön vagy konfliktuson. „Közleményeink, állásfoglalásaink és szakmai kezdeményezéseink közös nevezője a szakmaiság, az átláthatóság, a párbeszéd, az intézményi autonómia és az alkotói szabadság védelme. A Magyar Színházi Társaság kiállt a független előadóművészeti szféra mellett is. Az elmúlt másfél évben az MSZT hangsúlyossá tette a kulturális intézményvezetői pályázati rendszer reformjának szükségességét is. Több alkalommal kezdeményeztük a színházigazgatói pályázatok szabályozásának újragondolását, mondván: a magyar színház ügye nem szorítható politikai lojalitási szempontok közé, a szakmai teljesítménynek pedig nem lehet alternatívája a politikai hovatartozás. Ma is azt állítjuk: nincs két magyar színházi szakma!

Az MSZT állásfoglalásai mögött minden esetben ugyanaz a meggyőződés áll: a magyar színházi élet jövője csak szakmai alapon, átlátható működéssel, kölcsönös tisztelettel és valódi párbeszéddel építhető. Ezért Szakmai Egyeztető Fórumot tartottak az előadóművészeti szféra számára, amelyen több mint 60 szakmai szervezet vett részt. „Hosszú idő óta nem volt példa ilyen széles körű, valóban reprezentatív szakmai összefogásra. A fórum egyértelműen megmutatta: a magyar előadóművészeti élet szereplői készek a párbeszédre, készek közösen gondolkodni a jövőről, és készek szakmai javaslatokkal hozzájárulni egy korszerűbb, igazságosabb és fenntarthatóbb kulturális rendszer kialakításához.

jegyezte meg Bodor Johanna, aki beszámolt arról is: az MSZT keretein belül jelenleg tizenhat szakmai munkacsoport dolgozik. Ezek a csoportok az előadóművészeti szféra szinte teljes működését lefedik: az új előadó-művészeti szabályozástól kezdve a finanszírozási és támogatási rendszeren, az intézményvezetői pályázatokon át egészen az EU-s fejlesztési lehetőségekig.

Fejléckép: Bodor Johanna (forrás: Magyar Színházi Társaság)